Banánköztársaság
Vám – háború – Van rendszer a trump-i őrületben?
Én biz’isten, nem tudom, Trumpnak ez mire jó, de szerintem ő sem tudja. Kormánykörökben ez nem olyan szokatlan, a baj csak az, hogy az Egyesült Államok elnöke alighanem a világ leghatalmasabb embere, ott csücsül egy rakás atomfegyveren, és ő az amerikai hadsereg főparancsnoka. Azért ez elég aggasztó helyzet. Pillanatnyilag a vámokon összevész az egész világgal, csak Oroszországgal, az agresszor mackóval komázik – láthatólag Ukrajna, mellékesen pedig Európa rovására. Trump szemlátomást próbál valami üzleti hasznot kicsikarni a maga számára a botladozó béketeremtésből, miközben Putyin a markába somolyog az amcsi vezetés dilettantizmusán.
Ebből semmi jó nem lesz
Vagyis tehát az Egyesült Államok kormánya április elejétől 25 százalékkal magasabb beviteli vámot vet ki az oda irányuló járműipari termékekre, autókra és alkatrészekre, ráadásul további vámcsapások várhatók. A vámháborús fenyegetés már jó ideje benne van az amerikai és a nemzetközi várakozásokban – de a következmények némi meglepetést keltettek. Az amerikai tőzsdeindexek február közepe óta több mint 10 százalékkal visszaestek, csökkentek a növekedési várakozások, a szövetségi tartalékbank már magasabb inflációt jósol, és az USA kereskedelmi hiánya sem csökken majd. (G7)
„Ám ahogy Trump minden lépése esetében, itt is előkerült, hogy az elnök és stábja valamilyen ötdimenziós sakkjátszmában van, és a vámháborúsdival a globális pénzügyi rendszer tágabb átformálását célozza. Ahogy pedig Trump minden lépése esetében, elemzők egy másik, növekvő része kételkedik benne, hogy lenne bármiféle rendszer az őrületben.”(G7)
A kórisme alátámasztásához csak két hírt hadd említsek:
- Trump felfüggesztette az USA hozzájárulását a világkereskedelmi szervezethez (WTO), merthogy az nem segíti az „America first” politika sikerét.
- Trump még a Smithsonian múzeumból is kiviteti a szerinte értéktelen holmikat.
Magyarországnak mélyütés
Ami minket illet – amint a G7 írja – az amerikai vámvircsaf afféle „mélyütés” a magyar gazdaságnak, merthogy ugyanis, az amerikaiak elég sokféle autóipari cókmókot, és egyéb portékát vásárolnak közvetlenül is, közvetve is magyarországi cégektől, csak éves kiviteli többletünk összesen mintegy 1,3 milliárd dollár. Ez nekünk elég szép summa. Ha az amerikai piacon áprilistól a jelenleginél 25 százalékkal drágábban kínálják az importárut, az csökkenti ott a keresletet, megzavarja, alkalmasint szétszabdalja az évtizedek alatt kiépült, kölcsönösen gyümölcsöző üzleti kapcsolatokat.
Az európai országok vezetőinek többsége a minap Párizsban tanácskozott az ukrajnai helyzet megoldásáról, és nyilván szó esett az „amerikai őrületről” is, de itt nem találtunk magyar képviselőt.
A külgazdasági kapcsolatokért is felelős miniszter Moszkvában múlatta az időt fontos tárgyalásokkal, a Népszava részletezte, hogy ki mindenkivel volt alkalma megbeszéléseket folytatni, nézzék, izgalmas a lista:
„Két …régi jó ismerőssel, az energia-területet felügyelő miniszterelnök-helyettessel, illetőleg a stratégiai, gazdasági együttműködési kérdéseket felügyelő miniszterelnök-helyettessel, valamint a sportügyi miniszterrel. És nemrégiben tárgyaltam Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai főtanácsadójával is” Sem „barátom”, Lavrov, sem Putyin, de a béke már közel jár.
Hol vannak deal-ek?
Hagyjuk is most a fenébe ezt a szerencsétlen macskajancsit, aggasztóbb, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok egyelőre nem úgy alakulnak, amint azt Orbán Viktor remélte és nem egyszer be is jelentette. Lehetséges, hogy Trump már el is feledte a világban parányi súlyú magyar jóbarátját, s bár Gulyás Gergely még bízik benne, hogy Magyarország kaphat kedvezményeket a vámháború hátrányainak kompenzálására, a tény, hogy a magyar kormány tagja, Rogán Antal még mindig rajta van a korrupt gazfickók amerikai listáján, arra enged következtetni, hogy a Trump adminisztrációnak holmi magyar nyavalygás csupán annyi, mint bolhán a pörsenés, és a sok-sok előnyös deal, amelyekkel valaki, valamikor, valahol kecsegtette a miniszterelnököt, egyelőre a tervezés fázisában van valahol, de remélhetőleg nem a Holdon.
És miközben Orbán Viktor elvbarátja és kenyeres pajtása, Donald Trump a nyakunkra teszi a kést, a mi éles elmékkel megtűzdelt kormányunk azon filozofál, hogy „a falu lelke hol is van, a kocsmában vagy a templomban.
A Trump-kormány egyelőre mind ígéreteiben, mind tetteiben totálisan következetlen, Ukrajnában egyhamar nem lesz stabil, tartós béke, és ez idő szerint Magyarország sem ígérkezik az Egyesült Államok kivételezett barátjának. (A republikánusok túlmozgását látva ez talán most nem is lenne olyan nagy baj.)
Vissza Európába!
Amondó vagyok: kullogjunk csak vissza Európába! Mert az Orbán Viktor álmaiban szereplő Washington-Budapest-Moszkva (Peking) nagyhatalmi együttműködési formáció aligha nyugszik reális alapokon. Európai Uniós tagságunk viszont tény, és jobb lenne, ha a kormány nem is igyekezne a közösségen kívül kerülni, erre sok-sok milliárdnyi oka lenne!
