Kerítésen innen
Vasvári Csaba: nem a bíró privilégiuma a bírói függetlenség, hanem a polgároknak a joga
A magyar bíróságok helyzete az utóbbi napokban komoly viták kereszttüzébe került. Bírák, szakmai szervezetek és politikusok fogalmaztak meg éles véleményeket az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a bírósági bérek rendezéséről, valamint a kormány által kezdeményezett megállapodásról. A bíróságok és a kormány közötti feszültség új szintre lépett az Országos Bírói Tanács (OBT) november végi döntésével, amely sokak szerint alapjaiban sérti a bírói függetlenség elvét.
Dr. Laczó Adrienn bírónő
A bíróságok alapvető szerepe az igazságszolgáltatás biztosítása, az emberi sorsok és vagyonok sorsáról való döntés. Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék büntetőbírója úgy fogalmazott:
„Nem a bíró privilégiuma a bírói függetlenség, hanem a polgároknak a joga.”
Hangsúlyozta, hogy senki sem szeretne olyan bírótól ítéletet kapni, aki valakitől vagy valamitől függ. Laczó Adrienn, szintén a Fővárosi Törvényszék bírója, azt emelte ki, hogy
„a bírók döntései egyetlen mondattal változtatnak meg életeket, és velük együtt egész családok sorsát”.
Dr. Laczó Adrienn (fotó: ATV)
A béremelési megállapodás vitája
Az Igazságügyi Minisztérium és az OBT között létrejött megállapodás komoly vihart kavart. A kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírói bérek és az igazságügyi alkalmazottak fizetésének emelésére, de csak bizonyos szervezeti átalakítások elfogadása mellett. Laczó Adrienn szerint ez a folyamat nem volt átlátható:
„Nem kellett volna titkolózni, a nyilvánosság elé kellett volna állni még a megállapodás előtt.”
Vasvári Csaba szerint a megállapodás tartalma önmagában is problémás:
„Például szerepel benne, hogy a bírák nyugdíjkorhatárát 65-ről 70 évre emelnék, de a 65 éves bíráknak egy ismeretlen alkalmassági vizsgálaton kellene átesniük, ami dermesztő hatással lehet az ítélkezési szabadságukra.”
Az OBT megállapodásának aláírása után Szabó Péter, az OBT elnöke lemondott, mivel úgy érezte, a bírói kar többsége szerint helytelen volt a megállapodás elfogadása. Szerinte a helyzet alapja egy egyoldalú kormányzati kezdeményezés volt.
Laczó Adrienn pedig kijelentette: „Mit gondolnak majd az emberek, hogyan hihetik el, hogy a bírák pártatlanok, ha azt látják, hogy a függetlenséget feláldozzák béremelésekért?” Az ügy óriási sajtóvisszhangot váltott ki. Több bíró nyilvánosan szólalt fel a függetlenség védelmében. Vasvári Csaba hangsúlyozta:
„Nem történt még Magyarországon, hogy több száz, talán ezer bíró névvel vállalva tiltakozó nyilatkozatokat tegyen közzé.”
Dr. Vasvári Csaba (fotó: ATV)
A tiltakozások különös jelentőséget nyertek, mivel a magyar bírák hagyományosan nem lépnek a nyilvánosság elé. Az Országos Bírói Egyesület honlapján számos tiltakozó levél jelent meg.
A függetlenség alapérték
Az igazságszolgáltatás függetlensége a jogállamiság egyik alapköve. Ahogyan az egyik bíró fogalmazott:
„A függetlenség olyan, mint a levegő. Csak akkor vesszük észre a hiányát, amikor már nincs.”
A jelenlegi helyzet megoldása kulcsfontosságú nemcsak a bíróságok, hanem az egész társadalom számára. Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom ugyanis nemcsak a bírák, hanem minden állampolgár érdeke.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Háttér
Az ügy előzménye, hogy bírói önigazgatás csúcsszerve, a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács november 20-án elfogadta az Igazságügyi Minisztérium nagy ellenkezést kiváltó javaslatát, ami több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, feltéve, ha a bírói vezetők cserébe belemennek bizonyos szervezeti átalakításokba.
Ilyen átalakítás lenne az, hogy a bírók 70 éves korukig is fenntarthatnák a jogviszonyukat, egyúttal 35 évre emelnék az alsó korhatárt a bírók kinevezésénél.
A kormány elképzelései szerint
könnyebben pályázhatnának külsősök, mert a kinevezéseknél hangsúlyosabban vennék figyelembe a más jogi területen szerzett tapasztalatot. Valamint bizonyos feltételek mellett kirendelhetik őket másik bíróságra.
A megállapodás a Tuzson Bence által vezetett Igazságügyi Minisztérium, valamint az igazságügyi szervezetrendszer három szereplője, az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria és az OBT között jött létre.
A bírók és igazságügyi dolgozók érdekképviseletével foglalkozó civil szervezet, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) már az elfogadás napján élesen bírálta az alkut, mert az szerintük veszélyezteti a bírói függetlenséget. Honlapjukon több mint száz tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé: ezekben bírók, fogalmazók és bírósági titkárok írták meg névvel és titulussal, hogy miért ellenzik a megállapodást.
A HVG-nek adott interjújában Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács lemondott elnöke hangsúlyozta, hogy a bírói illetmények rendezése hosszú évek óta elhúzódó probléma, szerinte ez vezetett a
„lappangó frusztrációhoz, ami most felszínre tört”.
Szabó szerint lemondásának egyik oka az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány volt:
„November 28-án öt tagtól bizalmatlansági indítvány érkezett ellenem. Az OBT többségi döntéssel nem biztosította a tisztességes eljáráshoz fűződő jogomat, ezért nem kívántam tovább az eljárás hatálya alatt maradni.”
– mondta az interjúban, de határozottan elutasította azokat kritikákat, amelyek szerint a megállapodással sérült a bírói függetlenség. Szabó szerint a kormány által kezdeményezett megállapodás célja az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tétele volt, a megállapodás jogi kereteiről pedig elmondta:
„Semmilyen jogszabályi rendelkezés nem zárja ki, hogy az OBT hasonló jellegű megállapodást kössön.”
Szerző
