Voit Paula emlékére, 142 éve született Bartók Béla

Azt mindenki tudja, hogy 142 évvel ezelőtt, ezen a napon a Makótól mindössze 30 kilométerre lévő Nagyszentmiklóson megszületett Bartók Béla. (Kiemelt fotó: Ádók Zsanett)

A Bartók család nem bánsági eredetű. Denijs Dille professzor, Bartók-kutató a Borsod megyei Borsodszirákon nyomozta ki a család őseit. A családfa nemesi eredetű, és 1635-ig vezethető vissza.

Bartók János (1785–1876), a zeneszerző dédapja került elsőnek Bánságba, fia szintén Bartók János 1863-ban, sikeres versenyvizsga után, a nagyszentmiklósi mezőgazdasági iskola tanára lett.

Idősebb Bartók Béla apja halála után teljesen átalakította a mezőgazdasági iskolát, és zenei társaságot szervezett Nagyszentmiklóson. A családot is neki kellett eltartania: négy lánytestvéréről és idős édesanyjáról gondoskodott.

A zeneszerző édesanyja Voit Paula 1857-ben Turócszentmártonban született, majd családjával együtt Pozsonyban élt. Miután édesapja, Voit Mór meghalt, Paula 1873-ban az egyik testvéréhez, Voit Lajoshoz, költözött Csorvásra az akkor már súlyos beteg édesanyjával.

Édesanyja halálát követően, 1879-ben Voit Paula elvégezte a pozsonyi tanítóképzőt, és valószínűleg még ugyanabban az évben állást is kapott Nagyszentmiklóson.

Idősebb Bartók Béla 1880. április 5-én Csorváson kötött házasságot Voit Paulával Grócz Béla lelkész előtt

A zeneszerző apja élénk szellemű, mozgékony ember volt, szeretett utazni. Egyiptomban is járt, de a bánáti, erdélyi tájakon barangolt a legszívesebben. Kitűnő szakember, szellemes társalgó volt. Több érdekes cikke jelent meg barátja, Schreyer Viktor lapjában, a Nagyszentmiklósi Közlönyben. Ő harcolta ki a mezőgazdasági iskola új otthonának a felépítését, amelyet korszerű oktatási központtá alakított.

1881. március 25-én Makótól mindössze 30 kilométerre megszületett Bartók Béla. A család ekkor még a volt Cerbului, ma Tiberiu Brediceanu utcában béreltek lakást. Itt született az anyakönyvi kivonat szerint Bartók Béla, a későbbi zeneszerző.

Idősebb Bartók Béla 1888. augusztus 4-én, 32 éves korában hunyt el

Apja, anyja és bátyja mellé temették a német községi temetőben. Férje halálát megelőzően Bartókné, Voit Paula nem tanított az iskolában. Gyermekeit nevelte és zongoraleckéket adott.

1888 őszén hivatalos értesítést kapnak: az igazgatói lakást át kell adniuk az utódnak. Ismét albérletbe költöznek „a belvárosba”, a Nistor Oprean és a Gh. Sincai utca sarkán álló épületbe (akkori házszám 1049).

1889 nyarán a tanítói állásra mást neveztek ki, a zongoraórák, pedig nem biztosították a család megélhetését. Ezért elköltöztek Nagyszőlősre, ahol az anya ismét taníthatott.

A rokonok egy része ezt követően is Nagyszentmiklóson maradt

Bartók Sarolta és Aranka, a két nagynéni, az 1920-as években halt meg, és a család többi tagja mellett nyugszanak a nagyszentmiklósi temetőben. Továbbra is a városhoz kötötték a művész lánytestvérét, Erzsébetet és édesanyját az itt maradt barátok, ismerősök.

Azt hiszem, zenei tehetségemet, muzsikus hajlamomat ettől a finom lelkű, drága asszonytól örököltem” – emlékezett meg Bartók Béláné Voit Pauláról legilletékesebb életrajzírója, a fia.

Bartók Béla többször megfordult szülővárosában az első világháború előtt és után is. Ide kötötte elhunyt apja iránti, élő emlékezete is. 1903-ban több napot töltött Nagyszentmiklóson barátai meghívására. Április 13-án itt tartotta első nyilvános hangversenyét a Fekete Sas szállodában.

Az emlékezetes hangverseny előtti napon a nagyszentmiklósiak közleményt olvashattak a helyi lapban

„Bartók Béla, a nagyhírű zongoraművész, városunk szülötte … hétfőn este tartja meg hangversenyét… A hangverseny iránt a környéken is élénk érdeklődés mutatkozik, amelyet Bartóknak nemcsak kiváló művészete, hanem szülővárosa iránti ama előzékenysége idézett elő, hogy itt tartja nagy körútja előtt első önálló hangversenyét. A művész már szerdán megérkezett városunkba és Bayer Gyula vendégszerető házának a vendége.”

Búcsúlátogatására 1926 februárjában került sor, egy romániai hangversenyturnéja alkalmából. Sarolta nénjét és barátait kereste fel. Elidőzött a temetőben apja sírjánál. Nagyszőlősre elkerülve szülőföldjén szerzett élményei nyomán két újabb szerzeményt komponált.

Ötvenedik születésnapja alkalmából a nagyszentmiklósiak ismét felkészültek arra, hogy vendégül lássák Bartókot. Emléktáblát szerettek volna elhelyezni a szülőházán. Nem rajtuk, sem Bartókon nem múlott, hogy a tervezett ünnepségre akkor nem kerülhetett sor.

Bartók Béla utolsó hangversenye Temesvárott, 1936. május másodikán volt, Zathureczky Ede hegedűművész társaságában.

Voit Paula 1939. december 19-én, 86 évesen hunyt el Budapesten

Édesanyja halála után Bartók amerikai hangversenykörútján végleg elhatározta, hogy hosszabb időre az Egyesült Államokba utazik. 1940, október 8-án Ferencsik Jánossal lépett fel utoljára Budapesten, négy nappal később elutazott. Október 20-án Lisszabonban hajóra szállt, és ideiglenesen az Egyesült Államokban telepedett le, azonban soha nem kért amerikai állampolgárságot, mindvégig magyar állampolgár maradt, mert később haza szeretett volna térni.

„Ha netán halálom után utcát akarnak nevemről elnevezni (…) akkor kívánságom ez: mindaddig, amíg a budapesti volt Oktogon-tér azoknak az embereknek a nevéről van elnevezve, akikéről jelenleg van, továbbá mindaddig, amíg Magyarországon erről a két emberről //Mussoliniról és Hitlerről// elnevezett tér vagy utca van, vagy lesz, rólam az országban ne nevezzenek el sem teret, sem utcát, sem nyilvános épületet.”

Bartók Béla végrendelete

Bartók Béla átfestve… Horthy koráról igazat szólni: fúj, de polkorrekt? — Lapzsemle