Sport
Vranjes nem tudott az MKSZ által kínált lehetőségekről
Ljubomir Vranjes, a férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya kijelentette, nem tudott a magyar szövetség (MKSZ) által kínált lehetőségekről, ezért nem is tudott élni azokkal.
Az M4 Sport hétfői Kézilabda magazinjának a férfiválogatott szövetségi kapitánya, Ljubomir Vranjes és a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója, Zsiga Gyula volt a vendége, a beszélgetés során pedig kiderült, a felek között kommunikációs problémák adódtak a pont nélkül zárt Európa-bajnokság előtt, a svéd szakember továbbá kritikával illette a sportág utánpótlás-nevelését, mondván a válogatott játékosok erőnléte nem megfelelő, és a 17-19 éves tehetségeket sem látja.
A szövetségi kapitány azonban a hétfői Kézilabda magazinban elmondta, a válogatottnak elég ideje volt felkészülni az Európa-bajnokságra, bár persze, ha tehette volna, akkor korábban nekilát az összetartásnak.
A Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója, Zsiga Gyula a pénteki Sportreggeliben ellenben úgy fogalmazott, Ljubomir Vranjes nem élt a szövetség által kínált lehetőségekkel. A hétfői Kézilabda magazinban konkrétan meg is nevezte, melyekre gondol, s mint az a szövetségi kapitány reakciójából kiderül, kommunikációs probléma adódhatott közte és az MKSZ között.
„Nem tudtam mindegyik lehetőségről, így pedig nagyon nehéz kihasználni őket. De egy válogatottnál ez nem így megy. Vannak napok, amelyeket tudunk használni, mert a klubok ilyenkor el tudják engedni a játékosokat, míg máskor nem”
– hangzott a szövetségi kapitány válasza.
Ami a magyar játékosok megismerését és feltérképezését illeti, elmondta, nem járt Dabason, Budakalászon vagy Tatabányán, de nincs is rá szüksége, mert napi tíz órában figyeli és elemzi kézilabdázóit, ami elegendő. S mivel a magyar bajnokságban nincs meg a kellő minőség, így nem is bonyolult a viszonylag kevés kiemelkedő hazai játékos teljesítményét lekövetni. Hat-hét meccsből már tudja, mire számíthat egy játékosától. A problémát meglátása szerint más jelentette.
„Voltak olyanok, akiknek túl nagyok voltak az elvárásaik. A második legfiatalabb csapat voltunk az egész Eb-n, míg a visszavonulókkal több mint 1400 nemzetközi meccs tapasztalatát vesztettük el.”
Ráadásul a rendelkezésre álló játékosok erőnlétével sem volt elégedett Vranjes, a szövetség szakmai igazgatója pedig ennek a problémának a megoldása kapcsán is a hatékonyabb együttműködés és kommunikáció fontosságát hangsúlyozta.
A kézikapitány élesen kritizálta a válogatott játékosok erőnlétét
„Amikor idejöttem, nem tudtam sokat a magyar bajnokságról. Volt egy gyenge válogatottunk, amelyben a legjobb magyar játékosok voltak, és láttam az ő erőnlétüket. Mit mondjak, nem voltam igazán elégedett! Gyorsan elfáradtak, ezért el kellett kezdeni megtanítani őket arra, hogy miként eddzenek ahhoz, hogy több erejük legyen.”
Ljubomir Vranjes azt is kiemelte, a válogatott játékosok közül csak nagyon kevesen játszanak a klubjukban kétirányú kézilabdát, azaz mindenkinek tudnia kellene minden poszton játszani védekezésben és támadásban egyaránt.
Zsiga Gyula szerint a probléma orvoslásához az utánpótlás-nevelésig kell visszanyúlni.
A szövetségi kapitány szerint a védekezés lenne a legfontosabb, ám a fiatalok edzéseit látva azt tapasztalta, Magyarországon zömében csak a támadásokat gyakorolják ennek a korosztálynak az edzésein.
„Amikor a játékosok a válogatottba érkeznek, nem szeretem, ha azzal kell tölteni az időt, hogy fizikálisan felhozzuk őket. Ez egy vicc! Én akkor és ott már a taktikai munkát szeretném velük végezni. A másik pedig, hogy hol vannak a 17, 18, 19 éves tehetségek? Nem látom őket. A fizikai felkészítést 16 éves korban el kellene kezdeni, hogy mire NB I-es játékosok és válogatottak lesznek, tökéletes formában legyenek. Jelenleg nem látom, hogy lenne megfelelő fizikai felkészítés.”
Vranjes ezért hangsúlyozta, jó lenne, ha leülhetne beszélni a kluboknál dolgozó edzőkkel és megismerné a munkájukat, hogy segíteni tudják egymást.
Zsiga Gyula és Ljubomir Vranjes
Nem a pénzzel, hanem az állóképességgel van baj
Arra a felvetésre, hogy a fiatal magyar játékosok talán azért nem törekszenek olyan csapatokhoz igazolni, ahol több játéklehetőséghez jutnak, mert a sztárcsapatoknál a kispadot koptatva is nagy pénzeket keresnek, a kapitány úgy reagált, hogy ez csak akkor probléma, ha olyan fiatalok kapnak pénzt, akik még nem bizonyítottak. Újra hangsúlyozta, hogy a fiataloknál sokkal nagyobb probléma a fizikai állóképesség hiánya.
„Ha gyorsan jutnak pénzhez, akkor ez probléma is lehet. De ettől még ők profi kézilabdázók, kell nekik pénzt keresniük. A klubokon múlik, hogy mennyit fizetnek. Én sok évig dolgoztam fiatalokkal, nem kereshettek többet, amíg nem bizonyították, hogy többet érnek. Vannak tehetségeink, de fizikailag nincsenek jó formában. Erősek, gyorsak, robbanékonyak, de ha kontaktus van, akkor nincs esélyük. Mindenki szikár, gyors, jól tudnak kézilabdázni, de a fizikai állóképességük túl gyenge. A fizikai erőnlét fejlesztésére az a jó út, ha a védekezésben és támadásban is fejlesztünk. Azt szeretném, hogy a játékosok, akik eljönnek hozzám, izmosak legyenek.”
Zsiga Gyula szerint valóban van néhány magyar játékos a válogatottban is, aki rosszul döntött néhány évvel ezelőtt. „Akik azt gondolják, hogy ha egy nagy klub keretében vannak, az már elég, holott az lenne a jó, ha tudnának játszani.” Az MKSZ szakmai igazgatója ugyanakkor a kapitány figyelmébe ajánlotta a B válogatottat, amelyben szerinte van néhány tehetséges fiatal kézilabdázó, aki élvonalbeli, de nem topcsapatban játszik.
Vranjes számít a hazai edzőkre
Kérdésre válaszolva a svéd szakember elmondta, kinevezése óta a magyar edzők nem keresték őt egyeztetni, ő viszont most együttműködésre kérte a hazai trénereket. „Szövetségi kapitányként nem lehetek sikeres akkor, ha nem együtt dolgozunk. El kell kezdeni építeni a jövő csapatát, ehhez pedig kell a klubok és a szövetség támogatása. Én a saját utamat fogom járni, a fiatalokra fogok építeni. Bármikor hívhatnak, de azt is szeretném, ha egyszer mindannyian találkoznánk, beszélgetnénk, hogy ők mit gondolnak, mert lehet, hogy én tévedek.”
Bartók Donát volt az egyetlen, aki nem félt
A kapitány szerint érthető, hogy a fiatal játékosok nehezen viselték az Európa-bajnokságon rájuk nehezedő nagy nyomást. Vranjes úgy véli, a jövő feladata lesz megtalálni az egyensúlyt a fiatal és az idősebb játékosokra háruló felelősség terén.
„Lékai Máté szeretett volna mindent megoldani, a többiek pedig, és nem csak a fiatalok, arra vártak, hogy ő csináljon valamit. Az egyetlen játékos, aki nem másra várt, az Bartók Donát volt, ő nem félt. Ennek az egyensúlynak össze kell érnie, ehhez néhány év kell. Amíg én vagyok a szövetségi kapitány, ebbe az irányba fogunk menni.”
A játékosnak fontos a húsz fekvőtámasz, nem a kapitánynak
Vranjes az interjú során bepillantást engedett pedagógiai módszereibe is. „Engem nem érdekel, ha hibáznak, ha száz százalékkal játszanak. Ha egy támadó hibázik, akkor ne hozza vissza a védekezésbe, mert ha védekezésben is hibázol majd emiatt, akkor már két mínusz lesz az egy mínuszból. Én inkább pozitívan kommunikáltam velük, a sikerorientáltság sokkal fontosabb, mint a kudarc elkerülése, én ezt az attitűdöt szeretném a játékosaimon látni. Erre sokkal inkább a klubokban kellene koncentrálni, mivel én ezen egy évben összesen 20-30-40 napot tudok dolgozni a játékosokkal.”
A svéd tréner hozzátette, felfogása szerint neki nem szükséges fegyelmeznie edzésen, mivel a játékos felelőssége, hogy milyen munkát végez. „Ha valamiből valamit teljesíteni kell, akkor átadom neked a felelősséget, hogy számold. Ha én mondok valamit, akkor azt azért mondom, mert ezt együtt kell megtennünk, és akkor nekik égniük kell, mert ez a hazájukért van. Ezt az alaphozzáállást szeretném velük elsajátíttatni. Én nem fogok senkit kényszeríteni, hogy húsz fekvőtámaszt csináljon. Ha csak tizenhetet csinál, akkor az az ő baja, nem az enyém, hiszen akkor nem fog játszani a válogatottban a hazájáért.”
Zsiga Gyula ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy mivel a skandinávval szemben a magyar iskolai és sportnevelés nagyon eredménycentrikus, ezt a szemléletváltást nem lesz egyszerű elérni. „Ha nálunk valaki rosszat csinál, akkor azt megbüntetik vagy lecserélik. Ezt a szemléletmódot átalakítani a mi feladatunk, de ez nem fog egyik napról a másikra megvalósulni.”
Vranjes hozzátette, lehet félelemmel irányítani egy csapatot, de az nem az ő stílusa. „Nem lehet hibák nélkül játszani. Ha mindig rákiabálok valakire, aki hibázik, az nem jó, mert akkor félni fognak, ahogyan sok játékos félt a csehek ellen. Én nem ezt a stílust képviselem. Ha három meccset veszítenek az Európa-bajnokságon, akkor az az én hibám. A játékosoknak csak játszaniuk kell és mindent megtenni, amit tudnak.”
(Forrás: M4 Sport)
