Zelenszkij felsorolta, milyen fegyverekre van szüksége Ukrajnának a Nyugattól

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik szerdai üzenetében felsorolta azokat a fegyverzeteket, amelyekre szerinte Ukrajnának sürgősen szüksége van a Nyugattól a védekezéshez.

Az államfő a Telegram üzenetküldő portálon közzétett felsorolásában 155 milliméteres kaliberű tüzérségi fegyvereket kért lőszerekkel, továbbá 152 milliméteres kaliberű lőszereket, Grad, Uragan típusú rakéta-sorozatvetőket és T-72-es harckocsikat, Sz-300, Buk típusú légvédelmi rendszereket vagy azok nyugati megfelelőit. Ezenfelül kért még páncélozott járműveket és katonai légi járműveket.

Zelenszkij felszólította az egész világot, hogy „egyesüljön és segítse az ukránokat a kegyetlen agresszió elleni küzdelemben”.

Dmitro Zsivickij, az északkeleti Szumi megye kormányzója szerdai sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a régióban több mint száz polgári személy vesztette életét a háború kezdete óta. Mint mondta, ez a szám napról napra növekszik, ugyanis folyamatosan találnak holttesteket kínzások nyomaival. Hozzátette, hogy folytatják a kutatásokat az eltűnt személyek után. Elmondta még, hogy az előzetes számítások szerint az orosz támadások okozta károk értéke meghaladja a 10 milliárd hrivnyát.

Az ukrán főügyészség közben arról számolt be, hogy a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Pravdine faluban az orosz katonák hét embert agyonlőttek, köztük egy nőt, majd a holttestekkel együtt felrobbantottak egy lakóházat.

Az ukrán katonai hírszerzés arról adott hírt, hogy az orosz erők által elfoglalt kelet-ukrajnai Melitopol városban az elmúlt három héten „helyi ukrán ellenállók” hetven orosz katonával végeztek. Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó pedig arról számolt be, hogy az ukrán erők két újabb orosz repülőgépet lőttek le a régió fölött. Az ukrán légierő az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint később megerősítette a hírt.

A kijevi vezérkar szerda esti helyzetjelentésében megismételte korábbi állítását, miszerint az orosz erők készen állnak arra, hogy újabb offenzívát indítsanak Ukrajna keleti és déli részein.

A vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 800 orosz katona esett el, s mintegy ezren kerültek fogságba.

Az ukrán erők megsemmisítettek 158 orosz repülőgépet, 143 helikoptert, hét hadihajót, 739 harckocsit, 1964 páncélozott harcjárművet, 358 tüzérségi és 64 légvédelmi rendszert, valamint 115 rakéta-sorozatvetőt.

Kijev elleni csapást helyezett kilátásba az orosz katonai szóvivő további ukrán szabotázsakciók esetére

Az orosz fegyveres erők csapásokat fognak mérni a döntéshozatal központjaira, a többi között Kijevben, ha az ukrán csapatok megkísérelnek szabotázst elkövetni és csapást mérni az oroszországi létesítményekre – jelentette ki szerdán Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

„Látjuk az ukrán csapatok szabotázs- és csapásmérési kísérleteit az Oroszországi Föderáció területén lévő létesítmények ellen. Ha az ilyen esetek folytatódnak, az Oroszországi Föderáció fegyveres erői csapást fognak mérni a döntéshozatal központjaira, a többi között Kijevben, amelytől az orosz hadsereg eddig tartózkodott” – mondta Konasenkov.

A szóvivő figyelmeztetését megelőzően ismertté vált, hogy az orosz Kurszk megyében lévő Gorgyejevka faluban lévő határellenőrző pontra szerdán Ukrajna felől tüzet nyitottak, amit a határőrök viszonoztak. Április 9-én ukrán oldalról aknavetőkkel lőtték az ugyanebben a megyében lévő Gluskovszk járásbeli határellenőrző pontot. Április 5-én Szucsanszk körzetében vettek tűz alá ukrán fegyveresek orosz határőrségi állásokat. Április 1-jén Belgorod megyében két ukrán helikopter légicsapást mért egy olajtárolóra, ahol tűz ütött ki.

Konasenkov szerda este bejelentette, hogy a mariupoli kereskedelmi tengeri kikötőt teljesen „felszabadították” az Azov „náci alakulat” harcosaitól, a hajókon általuk fogvatartott összes túszt, köztük a külföldieket, kiszabadították. A tábornok szerint az ukrán hadsereg és az Azov maradványai Mariupolban blokád alá kerültek, „megfosztva a kitörés lehetőségétől”.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolnál több mint tízezer orosz katona tartózkodik, aki próbálja ellenőrzés alá vonni a kulcsfontosságú kikötővárost. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ukrán katonák folytatják a város védelmét.

Az Igor Konasenkov vezérőrnagy által ismertetett hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a nap folyamán 36 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg, köztük a 128. független hegyi rohamdandár főhadiszállását és üzemanyagraktárját Guljaj-Pole közelében.

Konasenkov azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 130 repülőgépet, 103 helikoptert, 244 légvédelmi rakétarendszert, 447 drónt, 2173 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 243 rakéta-sorozatvetőt, 937 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 2082 darab speciális katonai járművet veszítettek.

Ivan Bakanov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke egy tévéműsorban kijelentette, hogy a hazaárulással vádolt, az orosz elnökhöz közelállónak tartott Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikai vezetőt az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tagjai próbálták kimenekíteni Ukrajnából előbb a Moldovához tartozó, orosz ellenőrzés alatt lévő Dnyeszter Menti Köztársaságba, majd onnan Moszkvába. Hozzátette, hogy a Kijevből kivezető egyik úton vették őt őrizetbe az SZBU munkatársai. Az FSZB közreműködését állítólag megerősítette Medvedcsuk egyik személyi testőre is.

A politikus-üzletember, akit az ellene folyó per idejére a bíróság házi őrizetbe helyezett, 48 napig bujkált az ukrán hatóságok elől. Ezzel összefüggésben Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára felszólította azokat, akik Medvedcsukkal együtt szénnel üzleteltek a luhanszki szakadárokkal, hogy adják fel magukat az SZBU-nál. A nyilvánosság előtt ugyanakkor neveket nem kívánt mondani. Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett viszont arra, hogy a szénügyletben korábban Petro Porosenko volt elnököt is meggyanúsították.

Forrás: MTI

Orosz-ukrán háború