Koronavírus
Összeomlás határán a betegjogi rendszer
Munkatársunk 2017 decemberi cikke, most ha lehet még időszerűbb, ezért adjuk közre újra. Szinte lehetetlen küldetést kellene ellátniuk a betegjogi rendszer képviselőinek. Az idő közben a szaktárcába integrált hatóság szerint minden rendben van. A számok azonban egyértelműen jelzik, hogy nagy a baj.
Feladat cunami
Gyakorlatilag az összeomlás határára került a betegjogi rendszer. Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat kötelékéhez tartozó betegjogi képviselőkre irreálisan sok feladat hárul. A Városi Kurír megtudta: tavaly több mint 14 ezer bejelentés érkezett a betegektől és hozzátartozóiktól. Eszerint egy-egy szakembernek az elmúlt évben csaknem 650 ügyben kellett intézkedni. Noha a hatóság folyamatosan indít képzéseket, a frissen végzett szakemberek aligha tudják az egészségügyi intézményekben kamatoztatni a tudásukat, mivel nincs felvétel. A betegjogi képviselők száma az elmúlt években nem változott, mindössze 23 fő dolgozik az országban.
Könnyen belátható, hogy ezzel a létszámmal érdemi munkát aligha lehet végezni. Ráadásul a betegjogi képviselőknek 30 nap áll rendelkezésre az ügyintézésre, amely időkeret a legtöbb esetben szinte semmire nem elég. A betegjogi ügyek halmozódnak, a betegjogi képviselők a legnagyobb jó szándékuk mellett sem tudnak eleget tenni a törvényi kötelezettségüknek.
Miközben az Európai Unió kiemelt figyelmet szentel és jelentős anyagi támogatást nyújt a betegjogok érvényesítéséhez szükséges állami rendszerek kiépítéséhez, fejlesztéséhez, itthon ennek nem, vagy csak alig érzékelhető a hatása.
Az Integrált Jogvédő Szolgálatnál (IJSZ) kérdésünkre elmondták: 2016-ban 14.183 megkeresés érkezett, ebből 5248 volt panasz. Legtöbb esetben az egészségügyi ellátás minőségét, a nem megfelelő ellátást (24,8%), a betegtájékoztatás hatékonyságát (8,2%), valamint az orvos-szakmai (8,0%) kérdéseket vetették fel.
A panaszok között továbbra is jelentős mennyiségű volt még az ellátás hangneméhez (6,0%), a betegdokumentációhoz (6,3%), illetve az indokolatlan várakoztatáshoz (4,5%) és betegelőjegyzések időtartamának hosszához (5,0%) fűződő megkeresések száma is.
A betegek a hosszúra nyúlt várólistákat, betegelőjegyzéseket, tehát már magához az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségét is panaszolták.
A jogsérelem minősítésekor a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog (52%-ban), az emberi méltósághoz való jog (17%-ban) és a tájékoztatáshoz való jog sérelme (14%-ban), valamint az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jog (7%) megsértése volt a leggyakrabban megállapítható panasz.
Végtelenített határidők
A legérdekesebb választ az ügyintézés átlagos időtartamát firtató kérdésünkre kaptuk. Az IJSZ-nál azt mondták, hogy a panasz orvoslásának időtartama a panasz jellegétől és a valós jogsérelem súlyától is függ.
Súlyos, összetett probléma, több szerv vizsgálódása esetén a folyamat időtartama elhúzódhat. A betegjogi képviselők a vizsgálatot végző szervekre vonatkozó határidő betartását befolyásolni legfeljebb csak észrevételeikkel tudják. Ez már azért is elgondolkodtató, mert a törvényi előírás szerint 30 napon belül érdemlegesen ki kell vizsgálni a bejelentéseket és megtenni a szükséges intézkedéseket, ide értve a panaszos tájékoztatását az eljárás eredményéről.
Az idő közben önállóságától megfosztott és a szaktárcába integrált hatóságnál úgy vélekedtek, nincs ok az aggodalomra. A megkeresések növekvő száma pedig nem a fokozódó elégedetlenséget jelzi, hanem azt, hogy a betegek egyre tudatosabbak – állítják az IJSZ-nál.
