Páros interjú Beer Miklós püspökkel és Bogdán Lászlóval, Cserdi polgármesterével a vágyakat is felzabáló valóságról

Fel kell ismerni azt, hogy egyszer élünk, és abba nem fér bele az irigység, a gonoszság, a gyűlölködés. Ma van harmincadik éve annak, hogy megünneplik a világban a Nemzetközi Roma Napot. Ebből az alkalmából Beer Miklós püspökkel, és Bogdán Lászlóval, Cserdi polgármesterével készített portálunk páros interjút.

A koronavírus közbeszólt

A megemlékezés napján Bogdán László Cserdiben, Mezítláb értünk! címmel, nyitott rendezvényre tervezte meghívni a falu közössége mellett mindazokat, akik számára fontos a cigányság társadalmi felzárkóztatása, de a valóság ezúttal a koronavírus helyzet képében közbeszólt. Cserdiben még tavaly ősszel elkészült egy több mint 100 négyzetméteres grafiti, a 12 évvel ezelőtti cigány gyilkosságok áldozatainak az emlékére. A Mélybarázdák Emlékfal hivatalos átadására is a roma napi rendezvényen került volna sor. A több ezer fősre tervezett rendezvény fővédnökségét Beer Miklós, nyugalmazott váci megyéspüspök vállalta el. Egyben, Cserdi község mellett, a püspök úr által vezetett Szent Ferenc Szegényei Alapítvány lett volna a másik meghívó.

A koronavírus járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet közbeszólt, így a rendezvényt egy későbbi időpontban tartják meg. Az élet azonban nem áll meg, így a Városi Kurír a Nemzetközi Roma nap alkalmából Beer Miklós püspök úrral, és Bogdán Lászlóval, Cserdi polgármesterével készített közös interjút.

bl.:  Beszéljünk először arról, miképpen látják a magyarországi cigányok helyzetét?

Beer Miklós: Az első Nemzetközi Roma Nap egybeesett a rendszerváltással. Azóta eltelt 30 év. Erről a 30 évről summásan az a véleményem, hogy ma rosszabb a helyzetük, mint előtte volt. Közelről láttam az életüket még Esztergom környékén a 70-es évek közepétől, ahol plébános voltam, de utána is, mint váci püspök a nógrádi falvakban. A 90-es évek elejétől legtöbbjük elveszítette a munkahelyét, a gyerekek iskolába-járása is egyre problémásabb lett, megszűnt a sorkatonai szolgálat, újra növekedett az írástudatlanság, megjelent a szervezett prostitúció, a kábítószer és terjedt az uzsora. Kiszolgáltatottá váltak. Legtöbbjük a segélyre kényszerült. A közmunka-program némi javulást hozott, de mindig elmaradt a rendszerszerű felzárkóztatás. Végre meg kellene mozdulnunk. Az idő sürget, hiszen a cigányság számaránya már biztosan közelít a 10 %-hoz.

Bogdán László: Az elmúlt időszak történési alapján meggyőződésem hogy ma az országnak, a világnak Nemzetközi Emberi Napokra van szüksége. A koronavírus járvány miatt gyász és félelem él bennünk, ez van jelen a mindennapjainkban. A Nemzetközi Roma Napon egyébként sincs mit „ünnepelnünk”. Magyarországon az 1,2 millió cigány többsége kiszolgáltatott helyzetben él, sokuk középkori viszonyok között. A putriban se áram, se víz, az élet, elemi feltételei is hiányoznak. Az elmúlt 30 év valamennyi kormányának nagy felelőssége van abban, hogy ide jutottunk. Az ország több mint 300 településén van cigánytelep, ahol mintha nem is a 21. században élnénk, úgy vegetálnak a véreim. Sokszor beszéltem arról, hogy a cigányság felzárkóztatására érkezett uniós milliárdok kézen-közön eltűntek, a projektekből szinte nem valósult meg. Az Országos Roma Önkormányzat vezetői korábban is, de ma is alkalmatlanok arra, hogy a cigányságot képviseljék. Ki merem jelenteni, hogy a pénzen kívül semmi más nem érdekelte őket, egy tál lencséért elárulták saját népüket. Amíg Farkas Flórián fémjelzi a magyar parlamentben a cigányokat, addig a jóérzésű emberek jó esetben csak legyintenek egyet, rosszabb esetben köpnek is egy nagyot. Kemény munka vár ránk addig, míg eljön az az idő, amikor „színvakok” leszünk, amikor egymásra nézünk. Talán megélem, hogy nem lesz szükség roma napra, mert eljön egy olyan világ, amikor nem a bőrszínem, a származásom lesz fontos másoknak.

A szolidaritás a fokmérője egy társadalom erkölcsi szintjének

bl.:Tavaly év végén megjelent, hogy a magyarok 86 százaléka számára közömbös a cigányok sorsa. Reálisnak tartják-e ezt a számot, mivel magyarázható, a társadalmunkban mélyen gyökerező cigány ellenesség?

B.M.: A cigányság helyzetének jobbulása és jobbítása az egész magyar társadalom legégetőbb kérdése. Éppen ezért olyan fájdalmas ez a közvélemény-kutatási adat, mert azt a szomorú tényt tükrözi, hogy a jóléti társadalmunk nem akar tudomást venni a cigányság helyzetéről. Közömbös, nem érdekli. A járványtól mindenki fél, erről beszél, de a szegénységről, éhezésről alig esik szó. Miért? Mert ez nem ragályos. Vagyis nincs közöm hozzá. Nem érinti az én megszokott kényelmes életemet. Pedig a szolidaritás a fokmérője egy társadalom erkölcsi szintjének. Sajnos ez a vallásos emberekre, a magukat kereszténynek nevező hívekre is igaz. Az előítéltek, a tudatosan gerjesztett gyűlölködés csak tovább rontja ezt a helyzetet.

B.L.: A 86 százalékos elutasítottságon nem tudtam meglepődni. Fájdalmas, és szomorú, hogy a többségi társadalom tagjai egy megvetendő állatfajnak tartják a cigány honfitársaikat. Sokan még a magyarságunkat is megkérdőjelezik. Milyen jogon teszik ezt, miért felsőbbrendű, akinek fehér a bőre? Magam is naponta találkozom azzal, hogy fog be a szád, te csak egy büdös cigány vagy. Szeretném megerősíteni, amiről püspök úr beszélt. Pedig aki nyitott szemmel jár, az láthatja, cigányok építik az országot, az építőipar sem a jelenben, sem a jövőben nem tudna nélkülünk teljesíteni. Kevés ember emelte fel legjobb tudomásom szerint a cigányok érdekében a szavát. Szerencsére vannak olyan vallási vezetők, akik a jelenben olyat léptek, ami nélkül ma nagyon mélyen lenne a cigányság megítélése! Azaz a 86 % közöny, -96 % lenne !

Egyikük, az én pápám, a cigányok papja, azaz Beer Miklós. Megtisztelő és nagy élmény a számomra Miklós püspököt ismerni, és barátomnak tudni. A tavalyi látogatása Cserdiben történelmi volt.

Számomra példa Székely János szombathelyi megyéspüspök is, aki Gandhi szerepét tölti be az életünkben. Nekem azzal, hogy cigány nyelvre lefordította a Bibliát, az alfa és az omega. De említhetem a görög katolikus egyházat is, amelynek vezetői gyakran hallatják hangjukat a cigányok mellett.
Vannak még hatalmas emberek, akik az emberi tartás mintái: Heisler Andrást muszáj itt kiemelnem, és Iványi Gábort, akik szerénysége és embersége követendő minta. Ha ők nem lennének, akkor a Jóisten mentsen meg minket! A gonosztól.