Kerítésen innen
134 bátor ‘igen’: Polt Péter Alkotmánybíróság elnöke, Kozma Ákos új alkotmánybíró, Nagy Gábor Bálint új legfőbb ügyész
Alig lett Polt Péterből legfőbb ügyészből alkotmánybíró, az Országgyűlés szerdán már meg is választotta őt az Alkotmánybíróság új elnökének. A képviselők titkos szavazáson döntöttek: 134-en támogatták a kinevezését, 13 képviselő nemmel szavazott. A parlamentben megjelent Sulyok Tamás köztársasági elnök is, és elsőként gratulált neki. Az ellenzéki képviselők többsége nem vett részt a szavazáson, és az eskütételre se ment be tiltakozásul.
Feltöltés
Május elején jutott eszébe Kövér Lászlónak, hogy az Alkotmánybíróság több mint egy hónapja a törvényileg előírt 15 helyett csak 12 fővel működik. Így csináltak alkotmánybírót először a két fideszes jelöltből, Polt Péterből és Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszterből. Utólag aztán Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa lett a harmadik jelöltjük. Az alkotmánybírók megbízatása 12 évre szól.
„Mindig is érdekelt az alkotmányjog, elsősorban az alkotmányos identitás, a hatalmi ágak megosztása, a szuverenitás”
– mondta a bizottsági meghallgatásán Polt Péter.
Az 1994-es választáson még fideszes képviselőjelöltként indult, majd 2000-ben, az első Orbán-kormány alatt választották meg először legfőbb ügyésznek, és hat évig töltötte be a tisztséget. 2010-ben, a Fidesz első kétharmados győzelme után újra őt nevezték ki a legfőbb ügyésznek, és komoly szerepe van abban, hogy az elmúlt 15 évben olyan korrupciós botrányok sem jutottak bíróság elé, mint az Elios-ügy vagy a trafikmutyi. Gulyás Gergely nem tartotta méltányosnak, hogy Poltot elfogultsággal vádolják csak azért, mert a rendszerváltás után a Fidesz tagja volt. Szerinte azt senki nem kifogásolta, hogy a két korábbi legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán és Kovács Tamás a rendszerváltás előtt párttag volt. Poltnak emiatt le kellett mondania a legfőbb ügyészi posztról, amiben 2019-ben erősítették meg legutóbb. Mandátuma 2028-ig tartott volna. Utódját, Nagy Gábor Bálintot szintén szerdán szavazta meg az Országgyűlés, akit így a fideszes többség 2035-ig bebetonozna. A kormány szerint viszont a váltás nem arról szól, hogy a Fideszben attól tartanának, elveszítik a jövő évi országgyűlési választást.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>
Kozma Ákos alkotmánybíró lett
A legutolsó hiányzó alkotmánybírót is megválasztotta szerdán az Országgyűlés. A Fidesz javaslatára Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa lett az Alkotmánybíróság új tagja, a másik két fideszes jelölt, Polt Péter és Hende Csaba után. Az alkotmánybírók megbízatása 12 évre szól.
Kozmát a titkos szavazáson 134 képviselő támogatta, 13-an nemmel szavaztak.
Kozmát 2019-ben nevezték ki az alapvető jogok biztosának. Így ő volt az ombudsman, amikor 2022-ben a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége alsóbb, B kategóriába sorolta át a magyar állami intézményt. Ez azzal jár, hogy a magyar ombudsmannak nincs szavazati joga, és nem viselhet tisztséget a szervezetben, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában sem vehet részt aktívan. Hazai jogvédők többször kritizálták Kozma Ákos hivatalát: a Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság arra jutott tavaly, hogy Kozma Ákos kiüresítette a pozíciót, így az érintettek már inkább nem is fordulnak hivatalához.
Kozma 2021-ben ombudsmanként nem vizsgálta felül a melegellenessé eltérített pedofiltörvényt, nem sokkal később pedig úgy nyilatkozott: Magyarország egy modern demokratikus jogállam.
Az immáron 15 fősre kiegészült Alkotmánybíróság tagjai: Czine Ágnes, Handó Tünde, Haszonicsné dr. Ádám Mária, Hende Csaba, Horváth Attila, Hörcherné dr. Marosi Ildikó, Juhász Miklós, Kozma Ákos, Lomnici Zoltán, Márki Zoltán, Patyi András, Polt Péter, Schanda Balázs, Szabó Marcel, Varga Réka.
VIA Telex
Hadházy Ákos különvéleménye
Szerző
