2023 Magyarországa újdonsült Kossuth-díjas költője: maholnap be fogják tiltani a központozást is, mert a vesszőt fallikus szimbólumnak minősítik

Március 14-én adták át az állami díjakat, ez alkalomból szavazták meg a Kossuth-díjat többek között Orbán János Dénes, -eddig- József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, író, szerkesztőnek, akit mikrofonvégre kapott az Origo.

A hivatalos méltatás szerint:

„Orbán János Dénes Babérkoszorú és József Attila-díjas költő, prózaíró, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a kortárs magyar irodalmat egyedi stílusú, formailag és nyelvileg is bravúros költeményeivel, prózáival és drámáival gazdagító írásművészete, valamint példaadó irodalomszervező és tehetséggondozó tevékenysége elismeréseként”

kapott díjat.

Rászolgált és megszolgált….

Orbán elmondta, hogy megtisztelve érzi magát, hogy megkaphatta a díjat. A „mit érzett, amikor a nevét hallotta”, így válaszolt:

„hát csak úgy csöndeskén, klasszikusan azt, hogy fölértem a csúcsra. Nem fogok sem szerénykedni, sem valami alternatív maszlagot megfogalmazni: nagyon, de nagyon örülök, és megtisztelve érzem magamat.”

A művészetről általában…

„Nálunk is súlyos a helyzet, hiszen a baloldali művészetben fontosabb az ideológia az esztétikumnál, de Nyugaton már katasztrofális. Gondoljunk a genderőrületre, a woke-ra, a politikai korrektség elburjánzására!”

Gondolatát úgy fűzte tovább, hogy

„mennyire szürreális például a Dead White Dudes, azaz a Halott Fehér Csávók jelensége, ami alatt az értendő, hogy a szélsőbaloldali diákok megtagadják a nyugati kultúra fehér bőrű elméit, Arisztotelésztől Shakespeare-ig, és elnyomott civilizációk nagyságaival akarják behelyettesíteni őket. Ha léteznek olyan elmék, ha nem, mert például az ausztrál őslakosok között, hogy úgy mondjam, roppant ritkák voltak a filozófusok meg a drámaírók…”

És hogy hogyan normalizálódhatnak a dolgok?

Hát Orbán János Dénes szerint úgy,

„ha nem hagyjuk, hogy ez az újidiotizmus leigázzon bennünket. Ha bátran szembeszállunk ezzel az agresszív csőcselékkel.”

Orbán János Dénes lírájában – írja az Origo – jelentős szerepet játszik a szerelem és az erotika, ennek megfelelően arról is kérdezték őt, hogy vajon tabu-e ma már az egykor örök téma (hiszen korábban arról beszélt, hogy a mai fiatalok már nem, vagy csak alig mernek szerelmes, erotikus verset írni). Azt is elmondta, hogy:

• magasról szarik a social mediára, réges-rég kiszállt belőle,
• éppen alkotás utáni fázisban van, a minap fejezte be az évezred első operettjét („bizony, több mint 60 éve nem írt senki operettet”).

„… én elsősorban szerelmes poéta vagyok, ez a fő témám. Ki is kezdtek már szexizmusért, ugyanis az újidióták szerint, ha versben esdekelsz a múzsa kegyeiért, akkor szexuális tárggyá degradálod őt.”

Manapság tilos dicsérni egy hölgy idomainak szépségét, szemének huncut csillogását, de még az értelmét is, hiszen abba is bele tudnak kötni: na mi van, rácsodálkozol, hogy egy nő is lehet értelmes? Maholnap be fogják tiltani a központozást is, mert a vesszőt fallikus szimbólumnak minősítik, a kettőspontot a herékhez hasonlítják, a felkiáltójelet vagy a kérdőjelet… ki sem merem mondani

– magyarázta a költő, majd hozzátette, micsoda ribillió törne ki, ha például Janus Pannonius kortárs ifjú poéta lenne, és közzétenné a Facebook-oldalán az Optat coitum puellae [Egy leánnyal szeretne lefeküdni] című epigrammáját.

„Szétszednék. Bizonyos körökből örökre kiközösítenék. Fiataljaink épp a közösségi média miatt ki vannak téve a meglincselésnek, és hát milyen a fiatal – főképp a mai –, nagyobb benne a megfelelési kényszer, mint a lázadás vágya. Inkább elkerüli a konfliktusokat. Rosszul teszi, épp az ellenkezőjét kellene tennie”

– zárta az ünnepe ihlette gondolatsort.

A Kossuth-díjról….

A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét. Az országgyűlés 1948-ban 1848. március 15. centenáriuma alkalmából alapította. 1990 óta a köztársasági elnök adományozza, általában a miniszterelnök előterjesztése alapján. A díj mindkét fokozatát, a Kossuth-díjat és a Kossuth-nagydíjat is, rendszerint március 15-én adják át.

Presztízsének megőrzése érdekében a vele járó összeg 2013 óta a Központi Statisztikai Hivatal által évenként számított országos nettó nominál átlagkereset hatszorosa, 50, illetve 100 ezer forintra való felkerekítéssel. A nagydíj összege a díj mindenkori összegének kétszerese, és csak egyéni teljesítmény elismeréséért adományozzák. Megosztott díj esetében a díj összegének fele jár, függetlenül attól, hogy hány személy között osztották meg. A jutalomösszeg – megtartva az 1948 óta töretlen hagyományt – adó- és illetékmentes.

A címet az államfő a kormány előterjesztésére vissza is vonhatja attól, aki erre érdemtelenné vált – írja a Wikipedia.