Ez a nap
Visszavonták a volt katalán elnök elleni elfogatóparancsot
Visszavonta az európai elfogatóparancsot a Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont volt katalán elnök és leváltott kormánya négy tagja ellen a spanyol legfelsőbb bíróság.
Pablo Llarena bíró döntését egyebek mellett azzal indokolta, hogy a politikusoknak, úgy tűnik, szándékában áll visszatérni Spanyolországba, mivel jelöltek a december 21-ei katalán parlamenti választásokon.
Az indoklásban az is szerepelt, hogy az európai elfogatóparancsot még a spanyol központi büntetőbíróság adta ki november 2-án, az ügy azonban azóta onnan átkerült a legfelsőbb bíróságra, ő maga pedig egységes eljárást szeretne lefolytatni.
A bíró indoklásában kitért arra a lehetőségre is, hogy a belga bíróság dönthet például úgy is: részben megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását.
Tudomása szerint a belga ügyészség ugyan támogatja a volt katalán vezetők kiadatását, de nem minden olyan bűncselekményben, amely miatt azt kezdeményezte Spanyolország, ez pedig „lényeges torzítást” eredményezhet, és nehezítené a „homogén” ítélkezést. Miközben épp ebből a célból vette át az eljárásokat a legfelsőbb bíróság Spanyolországban – tette hozzá.
Pablo Llarena szerint ráadásul mindez hátrányos helyzetbe hozhatja azokat a volt katalán vezetőket, akik nem hagyták el az országot, hanem az igazságszolgáltatás rendelkezésére álltak.
Az egységes döntéshozatallal kapcsolatban részletezte azt is, hogy a vádhatóság által megfogalmazott bűncselekmények csoportos elkövetését vizsgálják az eljárásban.
A spanyol sajtó bírósági forrásokra hivatkozva azt írta: a nemzeti elfogatóparancs továbbra is érvényben marad a Brüsszelben lévő volt katalán kormánytagokkal szemben.
A spanyol legfőbb ügyész lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezett eljárást a leváltott katalán kormány és a feloszlatott katalán parlament elnökségének tagjaival szemben arra hivatkozva, hogy „döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én”.
A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként nevesíti, szemben a magyarral, amely katonai bűncselekményként tartja számon.
A volt katalán kormány nyolc tagja november 2-án került előzetes letartóztatásba, amit a spanyol központi büntetőbíróság akkor a szökés, a bűnismétlés és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélyével indokolt.
Pablo Llarena bíró hétfőn úgy döntött, hogy közülük hatan óvadék ellenében szabadlábon védekezhetnek.
Brüsszelben éppen elhalasztották a döntést a kiadatásról
A katalán politikusok október 31. óta tartózkodnak Brüsszelben, a kiadatási ügyben illetékes belga bíróság épp hétfőn halasztotta december 14-ére döntését az eljárásban.
Hivatalosan is elkezdődött a kampány Katalóniában
Ezúttal tényleg csak egy témáról szól az előrehozott választás.
Beindult a katalán választási kampány. A függetlenségpárti kampánynyitón jelképesen külön széket kaptak az előzetes letartóztatásban, illetve külföldön lévő volt kormánytagok.
Carles Puigdemont volt katalán kormányfő pártja győzelmére figyelmeztette a spanyol kormányt Brüsszelből, szerinte ugyanis függetlenségpárti többség van Katalóniában. „A legvilágosabban úgy lehet megértetni velük, mit jelent december 21-e, ha azt mondjuk: ez az október elsejei népszavazás második fordulója. Vagy azt gondolták már nem emlékszünk? Azt gondolták, nem emlékszünk a rendőri erőszakra?” – tette fel a kérdést a volt kormányfő videoüzenetében.
A Katalán régió választási kampánya hivatalosan hétfőn éjfélkor kezdődött, néhány órával azután, hogy a spanyol bíróság úgy döntött, két volt katalán kormánytag továbbra is előzetes letartóztatásban marad. Nem kérdés, hogy ez a kampány csak és kizárólag egy dologról szól: a katalánok Spanyolországgal egységben vagy függetlenként szeretnének-e élni a továbbiakban.
A katalánok a szeparatizmus alternatívájaként tekintenek ránk, ez egy nagyon fontos kampány – mondta a Polgárok nevű párt elnöke az Euronews-nak. Szerinte megbékélésre van szükség, mert a katalánok nem élhetnek újabb 4 évig két táborra szakadva.
A felmérések szerint a volt elnöknek nincs oka túlzott optimizmusra, mert bár a függetlenségpártiak vannak többen, fölényük egyáltalán nem olyan meggyőző, mint a legutóbbi választásokon.
Az Euronews tudósítója szerint ez egy döntő fontosságú választás kezdete Katalóniában, Spanyolországban, de még az Európai Unióban is. A pártok pedig most azon dolgoznak, hogy az egyelőre kiegyenlített küzdelemben feléjük billenjen a mérleg nyelve.
(forrás: MTI, Euronews)
Szerző
Friss
- Dézsy Zoltán -ne szégyellje, ha eddig nem tudta, ki Ő- elhappolta Hadházy elől és 4 napra stoppolta az Erzsébet hidat
- A Pride-látvány mintájára, ‘ha hosszan nézi valaki Mészáros Lőrinc úr arcképét, akkor közbeszerzés-nyertes milliárdossá válik’?
- Ujhelyi: akkor ez ennyi volt. Nem publikálok több véleménycikket az Index-en – Olvassa nálunk!
- Éttermi verekedésbe keveredett a sportoló – Kórház lett a vége
- Perintfalvi Rita mű- és korelemzése: az a rúzs az ajkadon Viktor…
- ‘A Lázárinfókon nincs sunnyogás: bárki, bármiről kérdezhet, én pedig válaszolok..’ – ‘Bárki-szállítás’ kilométertől függő jutányos áron?
- 6 csillagjegy májusi aranyélete – Akik túllátnak az orrukon….
- Világszám: húsvéti hímes Fidesz-kommentált áhitat
- Óriási hír érkezett a magyar női vízilabda válogatottról
- Trump toppantott: nem ér a nevem!