A 40 éve felbocsátott Voyager-1 ma már a Naprendszeren kívül, a csillagközi térben, tőlünk 21 milliárd km-re jár.

40 évvel ezelőtt kezdődött, és a mai napig is sikeresen tart a NASA (és az emberiség) eddigi legeredményesebb és legtovább tartó tudományáos vállalkozása, a Voyager-program. A tudósok 1977-ben lőttték fel előbb a Voyager-2, majd a Voyager-1 űrszondákat, hogy tanulmányozzák a Naprendszerünk külső bolygóit. A terv tökéletesen sikerült, sőt, még túl is teljesítették.

A Voyager-1 menetközben lehagyta a hamarabb indult Voyager-2-t, és már 21 000 000 000 km-re van tőlünk, így ez lett az első, emberek által épített űreszköz, amely képes volt kilépni a csillagközi térbe. (A Voyager-2 valahol 17 milliárd km-re járhat, a határ átlépését a következő évekre jósolják a szakemberek.)

A Voyager-1 még most is küldi a jeleket

A Voyager-program azonban a mai napig sem ért véget, a Voyager-1 ugyanis még most is küldi a jeleket a Föld felé.

Ahhoz viszont, hogy ez továbbra is így maradjon, és még a következő években is képes legyen információkat küldeni a Földnek, a napokban némi javításra volt szükség.

A földi irányítóközpontból ugyanis bekapcsolták a tartalék hajtóműveket – amelyeket 37 évvel ezelőtt használtak utoljára.

A csillagászoknak 19 óra 35 percet kellett várniuk arra, hogy a jel elérje a Voyager-1-et.

A beszámoló szerint az Aerojet Rocketdyne által gyártott hajtóművek közel négy évtized után is úgy ragáltak, mintha tegnap használták volna őket utoljára.

(forrás: hvg.hu)