Ez a nap
Alapvető változások vannak az új perrendtartásokban
A polgári perek gyorsabbá és szakszerűbbé válhatnak, a közigazgatási perekben pedig jelentősen kiszélesedik a bírósághoz fordulás lehetősége a január 1-jén hatályba lépő új eljárási törvények nyomán.
Halogatás helyett
Erről beszéltek a Fővárosi Törvényszék szakemberei szerdai budapesti sajtótájékoztatójukon.
Parlagi Mátyás, a Fővárosi Törvényszék polgári kollégiumának helyettes vezetője elmondta: a január elseje után induló polgári perekben azonnal alkalmazni kell az új szabályokat. A jogalkotó célja, hogy elejét vegye a perek elhúzódásának, a halogató pertaktikának.
A perindítási szakban az új szabályozás szerint jóval szigorúbban meghatározott, részletes, alapos kereset és ellenkereset készül. A perfelvételi szakban a felek a bíró közreműködésével meghatározzák mi a jogvita lényege: milyen jogcímen, milyen tények állítása és milyen bizonyítékok felajánlása mellett akar a felperes jogot érvényesíteni és mi az alperes ennek megfelelő védekezése.
Az ügy így kialakított kereteit a bíró végzésben rögzíti. Az ezután megkezdődő érdemi tárgyaláson zajlik maga a bizonyítás. Ekkor már alig változhat a per meghatározott menete. Új bizonyítékra például csak egészen kivételesen lehet hivatkozni, elsősorban akkor, ha arról az érintett fél önhibáján kívül nem tudhatott – fűzte hozzá Parlagi Mátyás.
Az új polgári perrendtartás szerint törvényszékeken csak jogi képviselővel lehet eljárni, a helyi bíróságokon nélküle is, és aki ügyvéd nélkül pereskedik, arra jóval enyhébb eljárási szabályok vonatkoznak.
Barabás Gergely közigazgatási bíró az új, Magyarországon először önálló törvényben szabályozott közigazgatási perrendtartást ismertetve, elmondta: jelentősen kiszélesedik a bírósághoz fordulás lehetősége. Januártól nem csupán a hatóságok döntései, határozatai támadhatók meg bíróságon, hanem az általában közigazgatási feladatokat ellátó bármely szerv közigazgatási cselekménye, amely a polgárok jogait, kötelezettségeit érinti. Ilyen lehet akár egy KRESZ-tábla is. Mi több, a közigazgatási szerv nem cselekvése, azaz mulasztása miatt ugyancsak indítható per.
Teljesítési bírságot kaphatnak a közigazgatási szervek vezetői is
Az új eljárási törvény szerint a végrehajtásra is nagyobb rálátásuk lesz a bíróságoknak. Teljesítési bírságot is kiszabhatnak – nemcsak a közigazgatási szervre, hanem a vezetőjére is.
A magyar közigazgatási bíráskodás 1883-ban jött létre, a második világháború utáni kommunista hatalomátvételt követően felszámolták a hatósági döntések elleni bírósághoz fordulás jogát. Csak az 1980-as években nyílt erre újra lehetőség, néhány elszigetelt ügycsoportban. A közigazgatási bíráskodás 1991-ben született újjá Magyarországon. Az adóhatósági, építésügyi vagy közbeszerzési döntésektől a médiahatósági ügyeken át a környezetvédelmi hatósági határozatokig mintegy kétszáz ügycsoportban lehet bírósághoz fordulni a hatósági határozatok ellen.
(Forrás: MTI)
Szerző
Friss
- Mi nem hagyjuk el Brüsszelt, mi el fogjuk foglalni!
- Devizahitel-infó, hogy tisztán lássunk
- Molnár Csaba: az Európai Parlament felszólítja a magyar kormányt, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez!
- ‘Amikor ott jártam, akkor minden hiánytalanul megvolt’ – mondta Orbán Viktor Magyarország aranytartalékáról
- Karácsony Gergely: maga az ügyészség állítja, hogy kamu volt a ‘Városháza-ügy’!
- Hétfői Hankó-nagyotmondás: ‘a Pannónia Ösztöndíjprogram fényévekkel jobb, mint az Erasmus’
- Orbán Viktor az érettségizőknek: ‘ha nekem sikerült, mindenkinek menni fog’ – Mire is gondolhatott a ‘költő’?
- ‘Rékasi Zsigmond, muti a szerződésed!’ – reagált egy hozzászóló a Sándor-palota cáfolatára – Frissítve!
- ‘Támadás indult ellenünk, együttműködés helyett igazodást vár a politika’ – véli az MTA elnöke
- Nettó 3500 forint dolgozatonként – Ennyi ‘üti a markát’ a tanároknak egy érettségi javításáért