Ez a nap
Alapvető változások vannak az új perrendtartásokban
A polgári perek gyorsabbá és szakszerűbbé válhatnak, a közigazgatási perekben pedig jelentősen kiszélesedik a bírósághoz fordulás lehetősége a január 1-jén hatályba lépő új eljárási törvények nyomán.
Halogatás helyett
Erről beszéltek a Fővárosi Törvényszék szakemberei szerdai budapesti sajtótájékoztatójukon.
Parlagi Mátyás, a Fővárosi Törvényszék polgári kollégiumának helyettes vezetője elmondta: a január elseje után induló polgári perekben azonnal alkalmazni kell az új szabályokat. A jogalkotó célja, hogy elejét vegye a perek elhúzódásának, a halogató pertaktikának.
A perindítási szakban az új szabályozás szerint jóval szigorúbban meghatározott, részletes, alapos kereset és ellenkereset készül. A perfelvételi szakban a felek a bíró közreműködésével meghatározzák mi a jogvita lényege: milyen jogcímen, milyen tények állítása és milyen bizonyítékok felajánlása mellett akar a felperes jogot érvényesíteni és mi az alperes ennek megfelelő védekezése.
Az ügy így kialakított kereteit a bíró végzésben rögzíti. Az ezután megkezdődő érdemi tárgyaláson zajlik maga a bizonyítás. Ekkor már alig változhat a per meghatározott menete. Új bizonyítékra például csak egészen kivételesen lehet hivatkozni, elsősorban akkor, ha arról az érintett fél önhibáján kívül nem tudhatott – fűzte hozzá Parlagi Mátyás.
Az új polgári perrendtartás szerint törvényszékeken csak jogi képviselővel lehet eljárni, a helyi bíróságokon nélküle is, és aki ügyvéd nélkül pereskedik, arra jóval enyhébb eljárási szabályok vonatkoznak.
Barabás Gergely közigazgatási bíró az új, Magyarországon először önálló törvényben szabályozott közigazgatási perrendtartást ismertetve, elmondta: jelentősen kiszélesedik a bírósághoz fordulás lehetősége. Januártól nem csupán a hatóságok döntései, határozatai támadhatók meg bíróságon, hanem az általában közigazgatási feladatokat ellátó bármely szerv közigazgatási cselekménye, amely a polgárok jogait, kötelezettségeit érinti. Ilyen lehet akár egy KRESZ-tábla is. Mi több, a közigazgatási szerv nem cselekvése, azaz mulasztása miatt ugyancsak indítható per.
Teljesítési bírságot kaphatnak a közigazgatási szervek vezetői is
Az új eljárási törvény szerint a végrehajtásra is nagyobb rálátásuk lesz a bíróságoknak. Teljesítési bírságot is kiszabhatnak – nemcsak a közigazgatási szervre, hanem a vezetőjére is.
A magyar közigazgatási bíráskodás 1883-ban jött létre, a második világháború utáni kommunista hatalomátvételt követően felszámolták a hatósági döntések elleni bírósághoz fordulás jogát. Csak az 1980-as években nyílt erre újra lehetőség, néhány elszigetelt ügycsoportban. A közigazgatási bíráskodás 1991-ben született újjá Magyarországon. Az adóhatósági, építésügyi vagy közbeszerzési döntésektől a médiahatósági ügyeken át a környezetvédelmi hatósági határozatokig mintegy kétszáz ügycsoportban lehet bírósághoz fordulni a hatósági határozatok ellen.
(Forrás: MTI)
Szerző
Friss
- Szabó Bálint: botrányok és következmények – ‘A börtön ablakában…’?
- Már nem képes emberi hangon szólni – Ami mostanában zajlik Magyarországon, az rémes
- Mi lesz veled, Budapest – mi következik a kormány inkasszója után?
- A Megafon honnan támogatott cucc? – 5.800 milliós bevételből lett 2024-ben veszteséges – Hiába, ami jó, az jó….
- Első nap egy új munkahelyen: túléltem. Alig….
- Vége a szerelemnek, marad a csalódás: Hugh Jackman és Deborra-Lee Furness ‘rosszízű’ válása ‘ágytól-asztaltól’
- Grúzia még nálunk is jobban teljesít? Forródrót és e-mail várja az ottani ‘pofa be-törvény’ megszegését jelenteni vágyókat
- Kocsis Máté -akit Fidesz frakcióvezető minőségben tartunk el- felnyitotta dossziéját…
- A Tiszások átvállalják a Kölcsey kirúgott tanárainak perköltségét – tudatta Magyar Péter
- Orbán Viktor születésnapjára – Rendhagyó köszöntő