Tech - Tudomány
A rák jövője
Santosh Kesari a San Diegói Kalifornia Egyetem (UCSD) neurobiológia professzora és az UCSD Rák Központ Neuro-onkológia Programjának igazgatója. Kutatási területe a glióma biológiája. A professzor és munkacsoportja kutatásait az motiválja, hogy hatékony terápiát dolgozzanak ki agydaganatos páciensek számára. A beszélgető partnerek korábban együtt dolgoztak a philadelphiai Wistar Intézetben.
Ez a gond a hagyományos terápiákkal
BZS: A rák gyógyítása a modern orvoslás egyik kudarcágazatának tűnik. Habár a betegek ma jóval tovább élnek, mint néhány évtizeddel ezelőtt, egy nem kellő időben diagnosztizált betegség még mindig halálos. Milyen ráktípusokat tudunk hatékonyan gyógyítani, és melyek azok, amelyek ellenállnak a beavatkozásoknak?
SK: Jelentős haladást értünk el sok ráktípus molekuláris alapjainak megértésében. Az utóbbi évtizedben e tudás alapján új rákellenes szereket tudtunk előállítani, például a krónikus mieloid leukémia ellen. Az ún. szolid tumorok esetében is értünk el sikereket, például az emlőrákban szerepet játszó Her2 receptor és a tüdőrák fontos tényezője, az EGFR receptor célzott gátlásában, hogy csak néhány esetet említsek. De még messzinek tűnik az út a glioblasztóma, a vese-, a hasnyálmirigy- és más tumorok gyógyításához. Az utóbbi években jelentős előrehaladás történt a melanóma terápiájában, aminek révén a túlélési idő szignifikánsan megemelkedett.
BZS: A tradicionális gyógymódok az operáció, a sugárterápia és a kemoterápia. Mi a gyakori kudarc oka? Miért nem működnek megfelelően ezek a terápiák?
SK: Először is az operáció és a sugárterápia rendszerint helyileg kezelik a daganatot, a rák azonban áttétet képez, és elterjed a testben, ezért itt ezek a technikák már nem segítenek. Egy másik nagyon fontos probléma az, hogy a daganatok jelentős része nem pusztítható el kemoterápiával. Az emberi daganatok 50%-ában ugyanis mutáns az ún. p53 gén, aminek egyik feladata, hogy az elfajult sejteket öngyilkosságra késztesse. Ráadásul, a kemoterápiára eredetileg érzékeny tumor sejtek képesek ellenállást kialakítani az alkalmazott kémiai anyagokkal szemben.
BZS: Milyen új próbálkozások vannak a rákgyógyításban és ezek közül, melyek lehetnek a megváltók?
SK: Számos ún. célzott szer, pl. az EGFR, a BRAF és a HER2 jelmolekulákat gátló készítmények óriási előrelépést hoztak az utóbbi évtizedben. Az új megközelítések, pl. a vakcinákkal vagy az immunrendszerre gátló hatást gyakorló fehérje molekuláknak a gátlásával az utóbbi öt évben jelentős túlélés növekedést értünk el az agytumorok esetében.
A KÜLÖNBÖZŐ TUMOROKRÓL A KÖVETKEZŐ OLDALON
Szerző
Friss
- Már megint naivságunk áldozatai lettünk: felkészültek az illetékesek a havazásra
- Barátsághoroszkóp, itt és most
- Hull a hó és ez most (állítólag) nem érte váratlanul az illetékeseket – Mit jósol mára Pártai Lucia + orvosmeteorológia
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
- Orbán Viktor: Nem elég már oldalvizezni
- Elfüstölt egy villamos – Óriási közlekedési káosz Budapesten