Surányi György szerint 2021: „ahhoz képest, hogy milyen óriási összegeket mozgatott meg állítólag a kormány, az eredmények közepesek”
Megosztás
Agymosásról, szemfényvesztésről és elhibázott gazdaságpolitikáról, valamint veszélyes válságkezelésről beszélt az Egyenes beszédben Surányi György. A volt jegybankelnök szerint a 7,5 százalékos inflációnak maximum csak a harmadáról tehetnek külső hatások, a többi ok a nem megfelelő gazdaságpolitikai lépésekben keresendő.
Agymosásról, szemfényvesztésről és elhibázott gazdaságpolitikáról, valamint veszélyes válságkezelésről beszélt az Egyenes beszédben Surányi György. A volt jegybankelnök szerint a 7,5 százalékos inflációnak maximum csak a harmadáról tehetnek külső hatások, a többi ok a nem megfelelő gazdaságpolitikai lépésekben keresendő.
Felelős keresés
Folyamatosan romlanak a makrogazdasági adatok és az egyensúlyi feltételek, miközben a jegybank és a Pénzügyminisztérium között azon megy a vita, hogy ki vigye el a balhét. A Nemzeti Bank korábbi elnöke beszélt erről az Egyenes beszédben. Úgy fogalmazott:
„A fiskális politika is, a jövedelem politika is és a monetáris politika is nagyon komoly mellényúlásokkal segítette elő azt, hogy most az infláció is magas és az egyensúlyi feltételeink is romlanak.”
A DK azt tartja a legméltánytalanabbnak, hogy a költségvetési ráfordításokból inkább csak egy kivételezett kör részesül.
„Ide-oda rángatják a gazdaságot, ez egy igazságtalan megoldás, és erkölcstelen megoldás, éppen azért, mert csak a haverjaikat mentik”
– hangsúlyozta a témában Varju László, a DK alelnöke.
Surányi György bírálta a Statisztikai Hivatalt is. Azt mondta:
„hosszú idő óta először csökken jobban a pénz vásárlóértéke, mint amiről a KSH tudósít.”
Az ATV Híradó megkeresésére az intézmény azt közölte:
„a hazai fogyasztóiár-index által lefedett termékek és szolgáltatások köre, valamint a számítás módszertana is összhangban van az általános nemzetközi gyakorlattal”,
emellett a számítási módot is rendszeresen felülvizsgálják.
Vita Surányival
A közgazdász Pogátsa Zoltán vitatja Surányi másik kijelentését, miszerint a 7,5 százalékos inflációnak maximum csak a harmadáról tehetnek külső hatások, a többi ok egyértelműen a nem megfelelő magyar lépésekben keresendő. A közgazdás szerint
„aki azt mondja, hogy főleg hazai okokkal magyarázható, annak meg kellene magyaráznia, hogy egy csomó környező országban, miért szintén rendkívül magas az infláció, én azt gondolom, hogy legalább a kétharmadát nemzetközi hatások magyarázzák, annak, hogy ilyen magas lett ez az adat.”
A volt jegybankelnök szerint a kormány jelenleg is megszorító politikát folytat, csak ezt leplezni szándékozik. Úgy fogalmazott:
„egész egyszerűen itt egy szemfényvesztésnek vagyunk a tanúi, ami egy óriási agymosással, propagandával azt az érzetet kelti, mint hogyha itt nem volna megszorítás. Nem igaz, hogy nincs.”
Orbánék benzinnek akarják oltani a tüzet
Surányi, így beszélt, néhány napja a Népszavának az inflációtól
Most kezd igazán nagy költekezésekbe a kormány: érkezik a 13. havi nyugdíj, az szja-visszatérítés, a minimálbér-emelés. Lát lehetőséget a gazdaságpolitika normalizálódására?
E döntések már visszafordíthatatlanul haladnak a maguk útján. Egyértelmű, hogy ez az út az infláció további elmélyüléséhez, az inflációs várakozások emelkedéséhez vezet. Nem egyszerűen arról van szó, hogy 20 százalékos minimálbér-emelés jön, hiszen a jövő évi gazdasági program 12,7 százalékos átlagos béremelkedéssel számol. Nyilvánvaló, hogy abban a gazdaságban, amelyben 5 százalékos gazdasági növekedés és ennél jóval kisebb termelékenység-növekedés várható, ekkora béremelkedés mellett az infláció aligha tud tartósan és érdemben csökkenni. A minap a parlamentben a kormány arról tájékoztatott: az inflációt úgy próbálják ellensúlyozni, hogy a béreket gyorsabban emelik. Ez olyan, mintha a tűzoltók a tüzet benzinnel próbálnák oltani. Már majdnem vetekszik Erdogan török elnök terápiájával, aki kamatcsökkentéssel akarja az inflációt kezelni. Ők már 20 százalék felett járnak.