Kerítésen innen
Hitte volna? – Váratlan búcsú a Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól
2023 közepéig a magyar hatóságok megszüntetik az Magyar Nemzeti Bank alapítványait – derül ki az Eurostat dokumentumából. Az Európai Unió statisztikai hivatalának látogatási jegyzőkönyvéből az is kiviláglik, hogy mindez nem is új terv: valójában már 2020 végére ígértük az időközben egy egységbe összevont alapítványok állami körbe való visszasorolását, ám ez a pandémiás helyzet miatt elmaradt.
2023 közepéig a magyar hatóságok megszüntetik az Magyar Nemzeti Bank alapítványait – derül ki az Eurostat dokumentumából. Az Európai Unió statisztikai hivatalának látogatási jegyzőkönyvéből az is kiviláglik, hogy mindez nem is új terv: valójában már 2020 végére ígértük az időközben egy egységbe összevont alapítványok állami körbe való visszasorolását, ám ez a pandémiás helyzet miatt elmaradt írja a porfolio. hu
Megszűnhetnek az MNB alapítványai
A magyar statisztikai hatóságok arról tájékoztatták az Eurostatot, hogy 2020 végéig tervezik megszüntetni az MNB alapítványait és azok leányvállalatait. Az általuk kezelt eszközök pedig közvetlenül a jegybank mérlegébe kerülhetnek – olvasható az Eurostat legfrissebb EDP-jegyzőkönyvében. Az európai statisztikai hivatal munkatársai még tavaly májusban jártak Magyarországon, hogy a vitás kérdésekről és a további lépésekről egyeztessenek, erről adtak ki most egy összefoglaló jegyzőkönyvet.
A jegyzőkönyv szerint a magyar hatóságok is elismerték tavaly, hogy a tervek szerint nem ment végbe a jegybanki alapítványok felszámolása,
A járványra hivatkozva elhalasztották 2023-ra
Vagyis a tervek szerint szűk másfél éven belül szűnhetnek meg az MNB alapítványai. Ez azért is érdekes, mert a jegybank korábban semmit nem kommunikált erről, még az eredetileg kitűzött határidőről sem. Pedig a jelek szerint évek óta tervezik az alapítványok bezárását.
Kérdéseinkkel megkerestük a jegybankot az Eurostat dokumentumának ismeretében, az MNB szűkszavúan csak annyit válaszolt, hogy
a témával kapcsolatban egyéb információval nem kívánunk szolgálni-áll a cikkben.
Mik ezek az alapítványok?
Az MNB még 2014-ben hozott létre eredetileg hat Pallas Athéné alapítványt, melyek azóta több lépcsőben összeolvadtak. Így ma már csak egy ilyen szervezet működik Pallas Athéné Alapítvány néven. Az alapítvány vagyonát az Optima Befektetési Zrt. kezeli, ez a vagyon 2021 végén 280,6 milliárd forintot tett ki.
Az alapítvány legfrissebb beszámolója szerint eredetileg 266,4 milliárd forintos vagyont juttatott az MNB nekik, ezt tudták az elmúlt években gyarapítani. Az alapítvány és az általa alapított gazdasági társaságok 257,4 milliárd forintot befektetési jegybe, 4,5 milliárd forintot ingatlanba, 5,9 milliárd forintot bankbetétbe, 12,8 milliárd forintot pedig vállalati kötvényekbe fektettek be.
Az alapítvány a neki juttatott vagyont köteles megőrizni, nem költheti el, csak a befektetés hozamait használhatja fel működése során. Az így keletkezett hozamból a Pallas Athéné Alapítvány az elmúlt években elsősorban oktatási, tudományos tevékenységeket támogatott, könyveket adott ki.
A jegybanki alapítványok kapcsán évek óta volt vita a magyar hatóságok és az Eurostat között,
az EU statisztikai hivatala már 2018-as publikációjában azt hangsúlyozta, hogy az alapítványokat és cégeiket az államháztartási körön belülre kellene sorolni. Korábban már 2016-17-ben jelezték, hogy egyeztetések folynak az alapítványok jogállásáról.
A vita elsősorban abból eredt, hogy az alapítványok alapításukkor vagyonukat (többnyire) állampapírba fektették, amit aztán az EKB felől érkező felszólítás hatására 2016 októberétől fokozatosan leépítettek. 2017 őszén Mario Draghi EKB-elnök egyenesen kötelezettségszegési eljárással fenyegette Magyarországot, ha tilalomba ütközőként értékelik az MNB tevékenységét.
Olvassa el Beke Károly cikkének folytatása a portfolion!
