Szegeden Alföldi Róbert rendezte a Mária országát

Székely Csaba új történelmi játéka, a Szegedi Nemzeti Színház felkérésére írt, Nagy Lajos halála után játszódó Mária országa olyan, mint a Trónok harca, és Alföldi Róbert rendezésében úgy keltik életre, mintha egy vidéki lagzi lenne.

Amikor egy színház rendel egy színdarabot a társulatának, abból nyögvenyelős művek szoktak születni

Székely Csaba tollából most nagyszerű darab született, amit ha 5-10-15-20 év múlva újra elővesz egy színház, akkor is megállja majd a helyét. Erről Barnák László főigazgató köszöntője után Alföldi Róbert rendező beszélt kedden a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában, ahol megtartották a Mária országa című történelmi játék olvasópróbáját.

A Mária országa az 1300-as évek végén, Nagy Lajos halála után a teljes zűrzavar idején játszódik, azóta sok minden alapvetően nem változott Magyarországon. Ez némi reményre adhat okot, hogy van még előre. Olyan kicsit ez a darab, mint a Trónok harca. A gazdag még gazdagabb akar lenni, ezért el kell vennie valakitől, aki ezáltal szegényebbé válik. Ezen a téren sincs sok változás a történelem folyamán. Ha történelmi eseményekről beszélünk, akkor mindig emelkedetten szólalunk meg, miközben a szereplők ugyanolyan hús-vér emberek voltak, mint mi.

Szerdán a szegedi Reök-palotában megtartották a darab előzetes közönségtalálkozóját is a péntek esti premier előtt.

Borovics Tamás, Alföldi Róbert, Barnák László, Menczel Andrea és Botos Éva

A darab arra keres választ, mi történik, ha véget ér egy hosszú, stabil kormányzás és nincs megfelelő ember, aki innentől vezethetné az országot? Bár a történet több mint hétszáz éves, mit sem veszített aktualitásából.

A darab az ezerháromszázas évek végén játszódik, de hamar kiderül, olyan sok minden nem változott ennyi évszázad alatt sem. A történet szerint Nagy Lajos halála után teljes a zűrzavar, jön egy tizenéves kamaszlány, Anjou Mária, aki végül nem tudja irányítani az országot. Ekkor áll elő Zsigmond, aki azt állítja, ő képes erre. Végül ötven évig uralkodott.

Alföldi Róbert: A törleszkedésből mindig hiányzik a nagyság

„Bármilyen díszes is egy palota, a benne élőkkel ugyanolyan piti dolgok történnek, mint velünk. A nagyhatalmú emberek is csak prolik a hétköznapokban, mint bárki más. Szinte semmi sem változott a történelemben hétszáz év alatt. A törleszkedésből akkor is, most is hiányzik a nagyság. Ettől olyan groteszk Székely Csaba királydrámája, a Mária országa.”

Alföldi Róbert szerint Székely Csaba darabja attól nagyszerű, hogy szilárd történelmi alapokra épít egy bohózatot, amelyben minden szereplő tökéletesen hiteles, de a hatalomért való törleszkedés egy falusi lakodalommá teszi az egészet.

„Semmi sem változott azon, ahogyan a hatalmasok próbálnak uralkodni, ahogyan próbálják vezetni a népüket. Ezt önti az Erdélyben élő magyarok speciális nyelvezetébe Székely Csaba, ami a szó legnemesebb értelmében végtelenül szórakoztató.”

A tragikus sorsú, lovasbalesetben nagyon fiatalon elhunyt Anjou Máriát alakító Menczel Andrea arról beszélt, hogy sok hasonlóságot fedezett fel az érző kamaszlány és önmaga között.

– Minden helyzetben jó vele azonosulni, ettől izgalmas számomra ez a szerep – mondta Menczel Andrea.

– Milyen érzés lehet, ha egyetlen szavammal el tudok indítani egy háborút? – kérdezte Botos Éva, aki meghívottként alakítja Mária anyját, Kotromanics Erzsébet régens királynét, aki valójában lánya helyett vezeti az országot.

Ő úgy látja, a hatalmasságok is ugyanúgy vannak összerakva, mint mi, apró hétköznapi gondokból, örömökből és bánatokból.

„Nagyon átmos ez a szerep az előadás végére, mert egyszerre kell cicáskodni és férfias döntéseket hozni egy olyan korban, amikor egészen más volt nőnek lenni, mint ma.”

Borovics Tamás szerint neki egy dühöngő gyorsvonatra kell felugrania a darab elején, hogy azután folyamatosan száguldjon, miközben újból és újból összeomlik alatta a rendszer.

– Nem tudom eldönteni, hogy a káosz termeli ki a maga gazembereit, vagy a gazemberek csinálják a káoszt – mondta a Garai Miklós nádort alakító művész.

Forrás: Szegedi Nemzeti Színház

További kultúra a Városi Kurírban