Kövér rosszul emlékszik, nem Szabad, hanem Göncz volt az első szabadonválaszott Országgyűlés elnöke

Kövér László az Országgyűlés újraválasztott elnöke köszöntőjében kiemelte: a választás eredményének alakulását legerőteljesebben ez határozta meg, hogy ma jobb a nemzet helyzete, mint a rendszerváltozás óta bármikor.

Kövér hangsúlyozta: Magyarország ma egy erős, emelkedő pályán mozgó, tekintéllyel bíró ország

Tagadhatatlan, mert a tények igazolják, hogy nemzetünk, társadalmunk, családjaink állapota, helyzete, boldogulási esélyei ma jobbak, mint a rendszerváltozás kezdete óta bármikor – jelentette ki Kövér László (Fidesz) hétfőn az Országházban, miután ismét megválasztották az Országgyűlés elnökének.

Ugyanakkor a veszélyek korát éljük, és mindazt, amit az elmúlt 32 év munkájával elértünk, ma újra veszély fenyegeti: pénzügyi-gazdasági válság, illegális migráció, világjárvány és a szomszédban dúló háború – magyarázta Kövér László.

Úgy fogalmazott: „erőnk és képességeink minden eddigieknél nagyobb mértékű latba vetése, minden eddiginél nagyobb fegyelem mellett” állhatunk csak helyt a „készülő viharban”. Ebben a kormánypárti képviselők felelőssége nagyobb, de a felelősségben az ellenzék is osztozik – jelentette ki.

Aki nem tud vagy nem akar segíteni, az legalább ne ártson

Kövér azt is mondta, a történelmi helyzetre tekintettel minden képviselő szeme előtt az kell, hogy lebegjen, hogy hol, miben tudja segíteni a közösség erőfeszítéseit. Aki pedig nem tud vagy nem akar segíteni, az legalább ne ártson – kérte, hozzátéve, a „legalacsonyabb szintű elvárás szerint pedig esküjéhez híven az alaptörvényt és az abból fakadó jogszabályokat mindenki köteles betartani”.

Kövér László emlékeztetett: május 2-a nemcsak a kommunista diktatúra után szabadon választott kilencedik Országgyűlés megalakulásának a napja, hanem az elsőé is.

Arra kérte a képviselőket, adózzanak tisztelettel Szabad György Széchenyi-díjas magyar történész előtt – aki 1990 és 1994 között volt az Országgyűlés elnöke – és mindazon képviselőtársuk előtt, akik „munkájukkal megalapozták annak lehetőségét, hogy ma is együtt lehessünk”.

Itt érdemes Kövér László szavait pontosítani, ugyanis 1990. május 2-án Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke nyitotta meg a 43 év utáni első, szabad, többpárti Országgyűlés alakuló ülését. A képviselők elénekelték a Himnuszt, majd meghallgatták Petőfi Sándor: A nemzetgyűléshez című versét.

Szűrös Mátyás ünnepi megnyitóját követően Varga Béla mondott beszédet, majd Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője szólalt fel.

Göncz Árpád 1990. május 2-án

A Házszabályok értelmében a tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülést a korelnök vezette, a jegyzői feladatokat pedig a négy legfiatalabb képviselő korjegyzőként látta el. Szűrös Mátyás, a korelnöki feladatok ellátására az akkor 89 esztendős Kéri Kálmánt (MDF) kérte fel. Munkáját a Fidesz képviselői, a 23 esztendős Glattfelder Béla, Szelényi Zsuzsanna, Deutsch Tamás és Wachsler Tamás felváltva segítették.

Az MDF és az SZDSZ abban egyezett meg, hogy a házelnöki posztra az SZDSZ állít jelöltet, míg az MDF az egyik alelnök személyére tesz javaslatot.

1990. május 2-án Göncz Árpádot választották meg az Országgyűlés elnökévé, aki augusztus 2-ig töltötte be ezt a posztot, amikor az Országház megválasztotta köztársasági elnöknek. Szabad Györgyöt 1990. május 2-án az Országgyűlés alelnökévé választották meg, majd augusztus 3-tól ő lett az Országház elnöke.

Kövér megjegyezte: heten vannak ma a képviselők között, akik harminckét évvel ezelőtt is esküt tehettek

Közülük öten szelfiztek együtt a mai alakuló ülés előtt

Kósa Lajos, Németh Zsolt, Orbán Viktor, Kövér László és Varga Mihály

Alternatív eskütétel Kisvaszaron és a Kossuth téren, Hadházy Ákos nem kaphat fizetést az Országgyűléstől!