Szanyi Tibor: a főcsontváz visszaszólt a sírból, hogy nem hullák ők, csak zombik

Hacsak nem muszáj, nem szívesen foglalkozom az úgynevezett ellenzéki összefogás dolgaival, de úgy néz ki, pár mondat most kikívánkozik belőlem – a későbbi esetleges félreértések elkerülése végett.

Talán néhányan még emlékeznek, egy bő éve több hullámban is ‘bugyibucinak’ neveztem az említett összefogás miniszterelnök-jelöltjét, ugyanis kellően megfeküdte a gyomromat az a sok, ellentmondásokkal terhelt sületlenség, amit általában, továbbá rólam és a pártomról mondott. Az ő kaotikus teljesítményét azonban elképesztő mértékben írja felül az a kölcsönös pocskondiázás, amit az utóbbi időkben a magát ellenzékinek hazudó parlamenti társaság művel.

A tisztánlátás miatt kezdjük ott,

hogy a Szabad Európa nevű oldal cikksorozatot indított arról, hogy a magyar ellenzék pártjai miként kötődnek anyagilag a Fideszhez, s bár nem kell minden egyes részletre mérget vennünk, de a lényeget, tehát a képmutató korrupciót magam is megerősíthetem a személyes tapasztalataim alapján, aminek a konzekvenciáját a magam részéről az MSZP otthagyásával vontam le 2020-ban.

Minthogy nem vélekedésből, hanem konkrét tudásból tekintem korruptnak szinte az egész “hatosfogatot”, ezért az én füleimben szinte varázslatosan hangzik, amikor a DK azt hazudja, hogy az összes többi szövetségese hazudik.

Ez az egymás politikusainak elszipkázásában a DK főszerepéből kitört balhé kapcsán jött elő, ám a probléma korábbi keletű, hiszen a liberális-náci blokk katasztrofális bukását az LMP kivételével mindenki a másikra kente. Nem véletlen, hogy pont az LMP – amelyik se nem liberális, se nem náci, hanem zöld – volt az, ami kiadta a hatpárti összefogás halotti bizonyítványát, bár a főcsontváz visszaszólt a sírból, hogy nem hullák ők, csak zombik.

Szerencsére ezek a zombik egyelőre egymással, illetve a kenyéradó gazdájukkal, a Fidesszel foglalkoznak,

így a magyar nép viszonylag megúszni látszik ezt a kalandot. Valódi jövőképet a már említett LMP igyekszik felvázolni, ami a zöld természete okán eléggé hajaz arra a baloldaliságra, amit a többiek legfeljebb megcsúfolni képesek. Az viszont biztos, hogy meglehetős káosz mutatkozik a hamarosan esedékes önkormányzati, illetve európai parlamenti választásokon való szereplésüket illetően.

Az EP esetében leginkább külön-külön, esetleg kisebb csoport(ok)ban kívánnak megmérkőzni a fogyatkozó szavazataikért, az viszont egy hatalmas kérdőjel, hogy mit csináljanak az önkormányzatok vonatkozásában?

Nyilván nem szorulnak rá senki tanácsára, hiszen mindig csuklóból szokták tudni a tutit,

de annyit megengedek magamnak, hogy fideszestül-mindenestül leszállhatnának a helyhatóságokról, minthogy van ezeknek elég gondjuk nélkülük is. Az én pártom, az ISZOMM receptje egyszerű: aki indulni szeretne polgármesternek, vagy helyi képviselőnek, az függessze fel a vonatkozó párttagságát, s pártbéklyók nélkül keressen szövetségeseket akár a civilek, de akár a pártok soraiban!

Nem szégyen az, ha valakit egy, vagy több szervezet támogat, amint semelyik pártra nézvést sem ciki, ha a saját zsoldosaik helyett például hozzáértő települési lokálpatrióták mellett teszik le a voksukat.

Bőven van példa ilyesmire, ráadásul zömmel jó és sikeres példák.

Helyben nagyon szokták tudni a népek,

hogy a település érdekein túl kinek és hova húz a szíve, avagy hova van bekötve, de az önálló arc felmutatása és megtartása fontos üzenet lehet a választópolgároknak. Akár olyan üzenet, ami a későbbi választásokon is mindenki hasznára válik.

A pártok pedig vívják meg a csatáikat az Országgyűlésben, illetve az Európai Parlamentben, a lakóterületi együttélést viszont ne mérgezzék az olykor egészen kicsinyes huzavonáikkal, szebb nevén pártlogikával!

Kapcsolódó