Ez lehetne a jövője a kerületi, kisközösségi médiának

Az elmúlt évi vereség után, de pláne a választások előtt az ellenzék ostobán eljátszotta annak lehetőségét, hogy létrehozza saját, jól felépített néhány központi elemből álló médiáját. Legalább most érdemes lenne kicsit megkésve ugyan, de végig gondolni, mi lesz jövőre az önkormányzati választás kampánya idején. Kik segítenek majd, milyen média?

A Fidesz komolyan vette Medgyessy Pétert, meg is lett az eredménye

A 2002-es vereség után Orbán folyamatosan követelte, hogy Medgyessy adja át nekik a média bizonyos elemeit, élen a Duna Televízióval. A friss, akkor még energikus és nem kikezdett miniszterelnök egy idő után ráunt a nyavajgásra és azt mondta:

Ha saját média kell, hozza létre!

„És lőn!”

Orbán a 2010-es választás kapujába egy felépített, nagyon komoly, ütőképes médiával érkezett, miközben valami önsorsrontó őrülettől hajtva az ellenzék érthetetlen módon folyamatosan építette le a sajátját.

Orbán építkezése ma is tart, az ellenzék önsorsrontása -ez ügyben is- szintén

Pedig még ma sem lenne késő, na nem a pártoknak, hanem az önkormányzatoknak, ahol első lépésben kiválogathatnák azt a néhány nagyobb hatókörű médiát, Népszava, Klubrádió, egy-két helyi orgánumot pl. a Szabad Pécs, stb., amiket érdemes lenne közösen támogatni, hogy tovább fejlődhessenek.

Na ugye?

Kerületi lapból  közösségi magazin?

Minden önkormányzatnak van a kezében egy helyi terjesztésű lap, esetleg televízió, sajnos nálunk a kisközösségi rádiózás nem tudott gyökeret verni, de ne azon siránkozzunk, ami nincs, hanem használjuk, ami van.

A kerületi lapok zömétől azt várja a fenntartó, hogy a polgi és köre minél többször jelenjen meg benne, ha lehet némi dicsfénnyel övezve. A kerületi lakosok pedig azt várják ezektől a lapoktól, hogy legyen mire pucolni a krumplit, és ez így nem jó.

Az egyik megoldás az lehetne, hogy az újságokat átalakítják közösségi magazinokká, amik a kerület lakói számára nemcsak fontos, de olvasmányos tartalommal is szolgáltatnak.

Ez az a forma, amivel mindenki jól jár, hiszen egy megegyezés szerinti oldalszám az önkormányzaté, amit az általuk leadott tartalommal tölt meg a szerkesztőség, a többi felületet a helyi civilszervezetek mellett arra lehet használni, hogy olvasmányos tartalmakat adjanak az olvasóknak, rejtvényekkel, irodalommal, mesékkel, humorral stb. megtöltve.

Ha ezt az elképzelést komolyan venné egy önkormányzat és összehívná a helyi szervezeteket, legfontosabb vállalkozókat, a média újra szervezésére, szinte biztosan össze tudná kalapozni egy kerületi a két-heti esetleg csak havi magazin megjelentetéséhez szükséges pénzt, persze úgy, hogy a gazdasági rész zászlóshajója, ahonnan a legtöbb pénz érkezik a vállalkozásba továbbra is az önkormányzat kell legyen. Még így is kevesebbet kell költeniük a „kerületi sajtóra” mint addig, és akkor a fizetős reklámbevételekről még nem is esett szó, pedig egy nívós kerületi lapban a hirdetők is szívesebben vannak jelen.

Írja a SziJauram.