Connect with us

Kerítésen innen

Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz! – Ha ezt olvassa, akkor a magyar közlöny szerint járt el a bolt, ahol vásárol

Megosztás

„Rovart egyáltalán nem eszik a magyar ember. De hogyha ezt az értékrendet, ami a keresztény Európa értékrendje, föllazítják, elavult, üldözendő, van helyette más: ilyen másság, olyan másság. Étkezésben is, az ember elveszíti az igazodási pontot…”. Ezt nem más mondta, mint Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a 2018-as kampányhajrában.

Megosztás

„Rovart egyáltalán nem eszik a magyar ember. De hogyha ezt az értékrendet, ami a keresztény Európa értékrendje, föllazítják, elavult, üldözendő, van helyette más: ilyen másság, olyan másság. Étkezésben is, az ember elveszíti az igazodási pontot…”. Ezt nem más mondta, mint Fazekas Sándor volt földművelésügyi miniszter a 2018-as kampányhajrában.

Erre most tessék….

Megjelent a Magyar Közlönyben az agrárminiszter rendelete, amelynek lényege, hogy módosítja az élelmiszerek jelölési szabályait, mert az Európai Bizottság a közelmúltban úgy döntött, a lisztbogár után a házi tücsök is forgalomba kerülhet élelmiszerként, élelmiszer-összetevőként. A mostani döntést Nagy István már korábban beharangozta, jelezte, az új élelmiszereken figyelmeztetni kell, ha rovart, vagy annak lárváját tartalmazza.

Az új rendelet szerint a jövőben a nem előrecsomagolt élelmiszeren is jól látható módon fel kell tüntetni, ha új élelmiszerként engedélyezett rovart vagy annak lárváját tartalmazza.

Az új előírás az online rendelhető, illetve a boltban árult, előrecsomagolt élelmiszerekre is vonatkozik. A rovarfehérjét tartalmazó élelmiszer nevéhez kapcsolódóan legalább a termék megnevezésére használt betűmérettel megegyező betűmérettel fel kell majd tüntetni a

Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!

szöveget. A rovarfehérjét tartalmazó élelmiszereket forgalomba hozataluk során a vásárlók számára elkülönített módon kell kihelyezni.

Az agrárminiszter rendelete két nap múlva lép hatályba.

Vannak kivételek….

Fontos, hogy a rendelet csak az új élelmiszerként engedélyezett rovart vagy annak lárváját tartalmazó élelmiszerekre vonatkozik,

a szigorítás nem érinti a bíbortetűs, pajzstetűs ételeket.

Nagy István korábban ezt azzal indokolta, hogy a kármin és a kárminsav (E120), illetve a sellak (E904) régóta használt adalékanyagok az élelmiszeriparban.

Tudta?

Az ENSZ élelmezési szervezete, a FAO előrejelzése szerint a mezőgazdaság termelékenységének 70 százalékkal kell növekednie, hogy ellássa a 2050-re 9,1 milliárdosra becsült emberiséget. Az agrárszektor máris a természetpusztítás egyik fő okozója: miközben az elfogyasztott kalóriamennyiségnek csak 18 százalékát adják a haszonállatok, a mezőgazdasági területek 80 százaléka az ő ellátásukra szolgál. (…) Az európai ember számára kultúraidegen rovarfehérje előállítása fajlagosan kevesebb földet, vizet és takarmányt igényel, mint a hagyományos húsállatok tenyésztése. A rovarok tenyésztése és feldolgozása emellett jelentősen alacsonyabb üvegházgáz-kibocsátással is jár, kevesebb felesleget hagy maga után, a rovarürülék pedig kiváló trágya. (…)

Európában azt jelenti, hogy évszázados tabukat kell legyőzni, hiszen a rovarok többsége inkább a betegségekkel, fájó csípésekkel, mezőgazdasági és egyéb károkkal társul a fejekben, elég csak a Nébih honlapján rákeresni a rovar kifejezésre (igaz, ott is megjelenik fenntartható fehérjeforrásként).

Azoknak tehát, akik a kontinensen rovarhúsból szeretnének meggazdagodni, kreatív módszerekkel kell lenyomniuk a terméket a fogyasztók torkán. (…) A gyártóknak tehát alaposan végig kell gondolniuk, mivel tegyék vonzóvá az ízeltlábú-alapú táplálkozást a fogyasztóknak, hiszen a fenntarthatóság és egészségügyi hatások csak a vásárlók szűk rétegére hatnak. (…) Az ételkultúra igenis képes a gyors változásokra: ötszáz éve az olaszok még mérgezőnek tartották a paradicsomot, az 1800-as években az amerikaiak értéktelen ételnek tartották a homárt, és rabokat etettek vele, az indiánok pedig horgászcsalinak használták, és a földeket trágyázták vele. Ötven éve alig néhány kultúra fogyasztotta a nyers halat, ma viszont világszerte tombol a szusiláz. (Bővebben ide kattintva olvashat a témáról.)

Szerző