Kerítésen innen
Maruzsa úr, nem a papír teszi az anafilaxiás sokkra érzékeny diákot!
Az iskolaév kezdetekor a Belügyminisztérium erre illetékes államtitkára „gondoskodni akarásának kifejezéseként” levelet írt az intézményvezetőknek, hogy miként kell eljárniuk a hozzájuk járó allergiás -anafilaxiás- gyerekekkel kapcsolatban. Dr. Kunetz Zsombor segít eligazodni a levél és az valós életben tapasztaltak között fennálló, olykor életveszélyes ellentéttel kapcsolatban.
Az iskolaév kezdetekor a Belügyminisztérium erre illetékes államtitkára „gondoskodni akarásának kifejezéseként” levelet írt az intézményvezetőknek, hogy miként kell eljárniuk a hozzájuk járó allergiás -anafilaxiás- gyerekekkel kapcsolatban. Dr. Kunetz Zsombor segít eligazodni a levél és az valós életben tapasztaltak között fennálló, olykor életveszélyes ellentéttel kapcsolatban.
Akit esetleg megtévesztene ennek a levélnek a tartalma,
és azt gondolná, hogy ez micsoda haladás, annak elmagyarázom, hogy miért eget verő baromság ez az intézkedés ebben a formában.
Az iskolaigazgatónak kell felmérnie, hogy van-e az iskolában olyan gyermek, akit fokozott kockázatú allergiával diagnosztizáltak. Ha van, akkor a szülő írasson fel a gyermeke számára három darab olyan autóinjektort (Epipent), amely hatékonyan használható életveszélyes allergiás krízis, anafilaxiás állapotokban. Majd ebből egyet adjon át a köznevelési intézmény számára, amely majd tárolni fogja.
Ehhez biztosítanak egy 8 órás oktatást is a jövőben valamikor, amikor egy azaz egy tanár megtanulhatja ennek az egyébként rém egyszerű eszköznek a kezelését, és nyilván az ehhez szükséges ismereteket.
Gondolom, hogy az oktatásért felelős államtitkárnak nem volt kitől orvosszakmai dolgokat kérdeznie, ha már valószínűleg olvasni sem szeret.
Hiszen
- egyrészt az anafilaxiával kapcsolatos magyar nyelvű tájékoztatók tömkelege érhető el a Google segítségével.
- Másrészt az orvosi szakvizsgával nem rendelkező egészségügyi államtitkártól sem kaphatott megfelelő tájékoztatás.
Ugyanis életet veszélyeztető allergiás roham, azaz anafilaxiás sokk NEMCSAK azoknál fordulhat elő, akik erről papírral rendelkeznek, hanem olyan embertársaink is akik még maguk sem tudják, hogy akárcsak allergiásak lennének bármire. Anafilaxiát ugyanis szinte bármely idegen anyag előidézhet, és bármely életkorban előfordulhat.
Tehát a rendelkezés alapján azon intézményekben,
ahol az igazgató egyetlen egy olyan diákot sem talál, akit fokozott kockázatú allergiával diagnosztizáltak, ott nem lesz Epipen.
Ahol meg igen, amennyiben nem azon diák esetében kerül felhasználásra, aki miatt betárazták, akkor a köznevelési intézmény saját költségén kell majd pótolnia.
Az említett 8 órás oktatással kapcsolatban pedig, a következő a helyzet
Egy elsősegélynyújtó, az természetesen csak negyed megoldást jelent, hiszen betegsége, szabadsága idején ki fogja ezen problémát megoldani?
Ráadásul ez a nyolcórás oktatás is meglehetősen furcsa, ugyanis az Epipen használatát az anafilaxia-allergia kapcsolatában egy 45 perces tanórában meg lehet tanítani, azonban ezen tudásanyagot évente ismételni kell. Tehát egyrészt egy egyszeri oktatás az csak ma segít, de a tudás ismétlés nélkül erősen halványodik. Másrészt nyolc óra alatt tulajdonképpen egy teljes elsősegély oktatás végig lehet csinálni, gyakorlattal szinte bárkinek, aki képes írni és olvasni. Így amennyiben ez csak az allergia-anafilaxia, illetve ezen kezelés oktatására szorítkozik, úgy ez az élettől is elfogja venni a kedvét a lelkes kijelölt tanároknak, miközben használható tudást unalmassága miatt nem nagyon fog adni.
Tehát, ez az oktatás pontosan arra lesz jó, hogy adjon egy hamis biztonságérzetet a szülőknek és az igazgatóknak, miközben valós segítséget minimálisan jelent.
Amire az alábbi intézkedés helyett rendkívül komoly szükség lenne,
- az a tankerületek által biztosított Epipen és
- szabad hozzáférésű defibrillátor kihelyezése
- iskolánkként, legalább négy képzett, és évente ismételt képzést elvégző elsősegélynyújtó, valamint
- az egészségkultúra tantárgy azonnali bevezetése.
Szerző
