Kerítésen innen
A politikusok aranyérmesek a megbízhatatlannak ítéltek listáján, de a papok is alíg csúsztak le a dobogóról
Kidobott közpénznek bizonyult az a sokszáz milliárd -egy milliárd = 1.000 millió!- közforint, amit arra fordít a megkérdezésünk nélkül a regnáló kormánypárt, hogy arról győzködje az embereket, hogy a politikusaik igazat mondanak, higgyenek bennük-nekik vakon nyugodtan.
Kidobott közpénznek bizonyult az a sokszáz milliárd -egy milliárd = 1.000 millió!- közforint, amit arra fordít a megkérdezésünk nélkül a regnáló kormánypárt, hogy arról győzködje az embereket, hogy a politikusaik igazat mondanak, higgyenek bennük-nekik vakon nyugodtan.
Néhány meglepetést és sok tanulságot hozó globális kutatást készített az Ipsos a világ 31 országában arról, hogy a lakosság mennyire bízik meg különféle szakmák képviselőiben, illetve fontos közintézményekben
– foglalta össze az eredményt a HVG360 nyomán 444.hu.
A bizalomvesztés tapintható
A következő adatok képbe helyezéséhez általánosságban annyit érdemes tudni, hogy a magyarok a felmérés alapján már alapból kirívóan bizalmatlanok: az összes vizsgált ország közül csak Argentínában és Peruban voltak bizalmatlanabbak, egyötödük például azt állítja, hogy úgy általában nem bízik az emberekben. Az érdekesebb megállapítások:
1.) Globálisan a következőkben bíznak meg a legjobban az emberek, ebben a sorrendben: orvosok,
- tudósok,
- tanárok,
- fegyveres erők,
- átlagemberek
Nálunk annyi a különbség, hogy az orvosok csak harmadikok az éllovas tudósok és a tanárok mögött. Az orvosok esetében van a messze legnagyobb különbség bármelyik szakma vagy csoport globális és magyarországi megítélése között. Míg az összes vizsgált országot nézve a megkérdezettek 58 százaléka bízik a fehér klumpásokban, nálunk csak 42 százalék. A magyarok még a többi magyar átlagemberben is jobban bíznak, mint az orvosaikban.
A 31 ország közül csak Dél-Koreában gondolnak rosszabbat az orvosokról a magyaroknál.
A véleményskála másik felét nézve világszinten az emberek 15 százaléka kifejezetten nem bízik meg az orvosokban, a magyaroknak viszont 24 százaléka áll hozzájuk ennyire negatívan. A bizalmi listát öt éve globálisan még a tudósok vezették, az orvosok előretörését a covidnak tulajdonítják.
A legkevésbé megbízhatónak tartottak globális sorrendje:
- politikusok
- kormánytisztviselők
- hirdetési szakemberek
- gazdasági vezetők
- bankárok
Ez a negatív toplista nálunk eléggé eltérő. A legkevésbé a magyarok is a politkusaikban bíznak meg, de annyira nem, hogy csak 7 százalékunk képes hinni egy politikusnak, ami csak a fele az eleve siralmas világátlagnak.
Nálunk viszont a reklámosok a második legkevésbé megbízhatónak tartott népség, holtversenyben a bankárokkal és a globálisan a top 5-ben sem szereplő újságírókkal, utánuk jönnek a kormánytiszviselők és holtversenyben a köztisztviselők és a gazdasági vezetők.
A bankárok sehol sem népszerűek, de nálunk extrém bizalmatlan velük a lakosság:
miközben a világátlag 25 százalék, nálunk csak a megkérdezettek 12 százaléka bízik kifejezetten bennük. A jelenség a másik oldalról is markáns. Míg összességében az emberek 38 százaléka mondta azt, hogy kifejezetten nem bízik meg a bankárokban, nálunk az 52 százalékuk vélekedett így.
Az újságírók megítélése Magyarországon majdnem pontosan megegyezik a bankárokéval, vagyis kirívóan rossz
Annyira kirívóan, hogy a vizsgált mezőnyt tekintve az egész világon sehol sem ennyire negatív. Érdekes jelenség, hogy a rendszerváltáskor még a sajtómunkásoké volt az egyik legmegbízhatóbbnak tartott szakma 73-75 százalékos bizalmi indexszel, ami a kilencvenes évek közepére valamivel 50 százalék fölé, az ezredfordulóra pedig valamivel az alá csökkent, a NER 13. évére pedig 12 százalékosra töpörödött.
A tanárok jó hazai megítélése szinte pontosan megegyezik a világátlaggal.
Kiben ne bíznánk, ha nem egy papban? Hát ezt kevesen gondolják így
Összességében az emberek 40 százaléka mondta ki, hogy direkte nem bízik a papokban, a magyaroknak viszont pont a fele. Megfordítva: általánosságban 27 százalék bízik bennük, Magyarországon csak 20 százalék. De ezzel nálunk együtt is nagyra nyílt a pap vs. újságíró-olló. Míg globálisan majdnem pont annyian bíznak meg egy csuhásban, mint egy firkászban (27% vs. 25%), nálunk ez az arány 20% vs. 21%.
A felmérés érdekes globális tanulsága,
hogy kiütközött egyfajta klímafáradtság: bár klímaügyben még mindig a Föld lakosságának 75 százaléka ért egyet azzal, hogy ha nem változtatunk gyorsan a szokásainkon, katasztrófa fog történni, a legutóbbi felmérésben és a mostaniban egyaránt szereplő 26 ország közül az eltelt 5 év alatt 22-ben csökkent az ezzel a megállapítással egyetértők aránya.
A felmérésben a következő szakmák, közintézmények és embercsoportok bizalmi indexére kérdeztek rá:
- orvosok
- tudósok
- tanárok
- fegyveres erők
- átlagemberek
- rendőrség
- bírók
- ügyvédek
- közvélemény-kutatók
- tévés hírolvasók
- papok
- újságírók
- köztisztviselők
- bankárok
- gazdasági vezetők
- hirdetési szakemberek
- kormánytisztviselők
- politikusok
Fotó: Cseri László
Friss
- Már megint naivságunk áldozatai lettünk: felkészültek az illetékesek a havazásra
- Barátsághoroszkóp, itt és most
- Hull a hó és ez most (állítólag) nem érte váratlanul az illetékeseket – Mit jósol mára Pártai Lucia + orvosmeteorológia
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
- Orbán Viktor: Nem elég már oldalvizezni
- Elfüstölt egy villamos – Óriási közlekedési káosz Budapesten