Blogbazár
Életet mentett a divatikon – Kétarcúság Magyaroroszág a neved
A történet jól példázza azt a kétarcúságát amit Magyaroroszág mutat, ha emberek segítségre szorulnak. Egyrészt a hírekben látott esetekben azonnal segítenek, akár gyógyszerre, akár, lakhatásra gyűjtenek, ugyanakkor szótlan részvétlenséggel hagyjuk haldokolni akár az utca kövén is a legmélyebb „gödörben” vergődőket. Az alábbi bejegyzést Herczeg Zoltán divattervező oldalán találtuk.
Eszméletlen srác feküdt a jéghideg járdán
Ez történt a Király utca egyik kapubejárója előtt ma délután fényes nappal. Rengeteg járókelő sétált el mellette a füle botját se mozgatva. Odahajoltam hozzá, próbáltam ébresztgetni, láthatóan mélyen aludt végig terülve egy szál farmerben és dzsekiben a fagyott betonon. Nagy nehezen sikerült megébresztenem, alig hallhatóan rebegte, hogy hívjam a mentőt. Nem tétlenkedtem. Közben sokan mentek el mellettünk, egyetlen ott lakó srác csatlakozott hozzám, hogy segítsen, ha tud. A ház melletti kínai boltból vettem neki egy teát, nem fogadtak el érte pénzt, látták, mi történik. A diszpécserrel közöltem hol vagyunk, mit látok, mit hallok, közben nagyjából magához tért a 26 éves, feltehetően roma srác, láthatóan bódult állapotban, erős piaszaggal. Hamar kiért a mentőautó, felvették a félholt embert, aki addigra már magához tért, miközben valami delíriumról, opiátokról, elvonásról és mellkas szúrásról hadovált. Felvették és elvitték a láthatóan ingerült és fáradt mentőmunkások.
Legalább nem fagyott meg
Emberek! Sokkal több részvétet! Sokkal több figyelmet! Sokkal több emberséget!
Eszméletlen srác feküdt a jéghideg járdán a Király utca egyik kapubejárója előtt ma délután fényes nappal. Rengeteg járókelő sétált el mellette a füle botját se mozgatva. Odahajoltam hozzá, próbáltam ébresztgetni, láthatóan mélyen aludt végig terülve egy szál farmerben és dzsekiben a fagyott betonon. Nagy nehezen sikerült megébresztenem, alig hallhatóan rebegte, hogy hívjam a mentőt. Nem tétlenkedtem. Közben sokan mentek el mellettünk, egyetlen ott lakó srác csatlakozott hozzám, hogy segítsen, ha tud. A ház melletti kínai boltból vettem neki egy teát, nem fogadtak el érte pénzt, látták, mi történik. A diszpécserrel közöltem hol vagyunk, mit látok, mit hallok, közben nagyjából magához tért a 26 éves, feltehetően roma srác, láthatóan bódult állapotban, erős piaszaggal. Hamar kiért a mentőautó, felvették a félholt embert, aki addigra már magához tért, miközben valami delíriumról, opiátokról, elvonásról és mellkas szúrásról hadovált. Felvették és elvitték a láthatóan ingerült és fáradt mentőmunkások. Legalább nem fagyott meg – gondoltam.
Emberek!
Sokkal több részvétet! Sokkal több figyelmet! Sokkal több emberséget!
Nem halhatnak meg szemünk láttára embertársaink!
Nem tudhatjuk, mitől lett valaki szenvedélybeteg, mitől szenved.
De biztos, hogy nem a halál, amit érdemel érte.
Ne legyetek közömbösek, részvétlenek, embertelenek!
Negyed óra az életedből a másikét mentheti meg!
Nem tudhatjuk, mitől lett valaki szenvedélybeteg, mitől szenved.
De biztos, hogy nem a halál, amit érdemel érte.
Ne legyetek közömbösek, részvétlenek, embertelenek!
Negyed óra az életedből a másikét mentheti meg!
Herczeg Zoltán bejegyzése, a kétarcú Magyaroroszág egyik nagyon is markáns profilját mutatja, így beszél az egyén felelőségéről.
Szerző
