Kerítésen innen
Számoljunk, Béláim: 70 milliárd -70.000 millió- forintba került, 2,9 milliárd -2.900 millió- forintot hozott az atlétikai VB. – Képzeljük el, ha olimpiát is rendeztünk volna!
A nagy buli: a kormány azt kommunikálta az atlétikai VB-ről, mint presztízsprojektjéről, hogy a hatalmas siker volt: a 35 ezer férőhelyes stadion 95,5 százalékos kihasználtsággal üzemelt, és több mint 400 ezer jegyet adtak el. Szívre a kezet: ha a címben szereplő számokat az otthoni költségvetés mutatná persze kicsiben, de arányosan, akkor Ön mitévő lenne?
De kár, hogy lemaradtunk az olimpiarendezésről…., ugye?
Ami a kormány kommunikációja szerint hatalmas siker, az a szervezőcég, a Budapest 2023 Zrt. pénzügyi számaiban kevésbé tükröződik vissza. Más kérdés, hogy ez mennyire volt fontos a szervezőknek, és mennyire volt a rendezés elsődleges célja inkább egy szakmailag sikeres lebonyolítás, az atlétika mint sportág, és Magyarország népszerűsítése. Főleg, hogy egy sikeres rendezés növelheti Budapest esélyeit egy jövőbeli olimpiára.
A rengeteg kiadás töredéke jött vissza bevételként
Önmagában a szervezés a sajtóban megjelent információk szerint közel 70 milliárd forintot emésztett fel, ennek egy részét a szervezőcég, azaz a Budapest 2023, egy részét pedig a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ) költötte el.
Utóbbi a szerződéslistája szerint az atlétikai vb megrendezésével kapcsolatban nettó 38 milliárd (bruttó 48 milliárd) forintot költött tavaly. Mindegyik szerződést a NER kedvenc partnerével, Balásy Gyulával és cégeivel kötötte
-írta a 444.hu.
A másik részt a Budapest 2023 Zrt. szórta szét, ami 18,3 milliárd forintot költött el a világbajnokságra tavaly. Ennek legnagyobb része az anyagokra, szolgáltatásokra ment el.
A Budapest 2023-nál a 18,3 milliárd forintos kiadással szemben értékesítésből származó bevételként mindössze 2,9 milliárd forintot könyveltek le.
Ennek zöme, 2,4 milliárd forint az, ami a jegyek eladásából folyt be a társasághoz, a fennmaradó maradék félmilliárd szponzori bevétel, írza kutatása alapján a lap.
Az említett alacsony bevétel összege ennél magasabbra is rúghatott volna, azonban a szervezők inkább arra törekedtek, hogy nézőkkel teli stadionokat lehessen látni a tévés közvetítéseken. Nemzetközi szinten szokatlanul alacsony áron, 8-10 euróért is árultak jegyeket, bár ezeket a korai programokra, és a világbajnokság előtti napokban még csökkentették is az árakat, és ennek köszönhetően egy nap alatt kiszórtak 8-10 ezer jegyet.
Ha a 35 ezres stadionban 14 program volt, és a stadion valóban átlagban 95,5 százalékos telítettséggel üzemelt, akkor majdnem 468 ezer jegyet adhattak el.
A jegyekből befolyt bevétel alapján így átlagosan 5200 forinton keltek el a belépők.
Apropó, Németh Balázs
A dokumentumból az is kiderült, hogy a vezető tisztségviselők éves bérköltsége 32,377 millió forint volt.
Mivel a cég egyetlen vezető tisztségviselője a köztévétől eligazolt, majd az európai parlamenti listavezetők vitájára visszatért Németh Balázs, ez alapján az ő havi bére 2,698 millió forint volt.
- A világverseny televíziós közvetítésére a cég 4,209 milliárd forintot költött,
- a díjazottaknak 2,709 milliárd forintot fizettek ki.
- 2,938 milliárd forintot költöttek a rendezvényszervezési tevékenységet támogató szolgáltatásokra,
- a napidíjakon felül 839 millió forintot utazási és kiküldetési kiadásokra, valamint
- 330 millió forintot oktatásra és továbbképzésre. Ez utóbbi azért érdekes, mert egy évvel korábban, 2022 őszén a céget akkor még vezető Deutsch Péter – a fideszes Deutsch Tamás testvére – az utolsó munkanapján kötött 260 milliós szerződést a versenybírók kiképzésére, amivel kapcsolatban a rendőrség is vizsgálódott. (forrás)
Szerző
