Connect with us

Kerítésen innen

A Kúria felülbírálta a bíróságot Líra-ügyben – ezúttal minden írásjel a helyén volt – Frissítve!

A Kúria felülbírálta a bíróságot Líta-ügyben - ezúttal minden írásjel a helyén volt
Megosztás

Csütörtöki döntésében a Kúria új eljárásra kötelezte az első fokú bíróságot, amely egy vesszőhibára hivatkozva korábban a Lírának adott igazat egy fólia nélkül árusított könyv miatt kirótt bírság ügyében – számolt be a tárgyalásról a Telex.

A vessző, az vessző…. de nem a Kúriánál

A Fővárosi Kormányhivatal tavaly júliusban 12 milliós fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Líra Könyv Zrt.-re, amiért egyik budapesti boltjukban fólia nélkül árulták a Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam (Szívdobbanás) című könyvet. A kormányhivatal úgy ítélte meg, hogy a gyermekvédelminek mondott, valójában melegellenes törvény alapján a szóban forgó könyv „homoszexualitást megjelenítő” műnek számít, ezért csak befóliázva, az ifjúsági könyvektől elkülönítve árusítható.

„Az érintett könyvek homoszexualitást jelenítenek meg, ennek ellenére a gyermeknek szóló, ifjúsági irodalom körébe sorolt könyvek között helyezték ki azokat, és forgalmazásuk sem zárt csomagolásban történt”

– közölte döntésében a kormányhivatal. A Líra egy, a jogszabályban lévő vesszőhibára hivatkozva támadta meg a kormányhivatal döntését.

A kereskedelemről szól kormányrendelet 20/A paragrafusa ugyanis úgy szól, hogy minden, a homoszexualitást megjelenítő, gyermekeknek szóló termék „a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható.” Mivel a „csak” szó elé nem tett vesszőt a jogalkotó, így a mondat nem azt jelenti, hogy elkülönítve és zárt csomagolásban kell tartani, hanem azt, hogy ha a könyvet elkülönítve tartják a többitől, akkor kell lefóliázni.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék is így látta a dolgot, mert a Líra javára döntött az ügyben. A bíróság érvelése szerint:

„A vessző, az vessző. A magyar nyelv szabályai legalább olyan köztudottak, mint maguk a társadalom jogviszonyait szabályozó jogszabályok. Nem volt a bíróságnak kétsége, hogy mit jelent a mondat, alternatív értelmezés nem merült fel.”

Így a bíróság azt nem is mérlegelte, hogy a Heartstopper-könyvek tartalmaznak-e homoszexualitást népszerűsítő mondatokat, vagy sem. A kormányrendeletet azóta idén májusban módosították, és a szövegbe bekerült a vessző. Ilyen előzmények után került a Kúria elé az ügy.

Kúria: a bíróság nem értette a lényeget…

A Kúria a csütörtöki tárgyaláson kimondta, hogy

az első fokú bíróság helytelen jogi következtetésre jutott, mert nem vette figyelembe a fóliázást előíró jogszabály célját.

A Kúria szerint világos, hogy mi volt a rendelet célja, mivel a szövegben nincs utalás feltételes módra, hiába hiányzik a vessző a szóban forgó résznél. Tehát a rendelet egészéből nem következik az az értelmezés, hogy az elkülönített könyveket kell csak lefóliázni.

A vesszőhiba ellenére nem lehet olyan tartalomra következtetni, ami nem következik a szövegből, indokolta döntését a testület.

Idézték az Alaptörvény azon részét is, miszerint

a házasság férfi és nő között valósulhat meg, az anya nő, az apa pedig férfi, és minden gyereknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz.

Az alperes kormányhivatal az első fokú ítélet felülvizsgálatát kérte a csütörtöki tárgyaláson. A kormányhivatal jogi képviselője lényegében azzal érvelt, hogy az első fokú bíróság nyelvtani szempontból vizsgálta a kormányrendeletet, holott az indoklás alapján egyértelmű volt a jogalkotó célja. A kormányhivatal szerint a Kúriának azt is figyelembe kell vennie, hogy a bírság kiszabása óta pontosították a rendelet szövegét, és bekerült az a bizonyos vessző. A kormányhivatal jogi képviselője logikátlannak nevezte azt az értelmezést, miszerint a kérdéses könyveket fóliázás nélkül lehetne árusítani az ifjúsági művek között.

Nem egyszerű a magyar nyelvtan….

A Líra jogi képviselője viszont amellett érvelt, hogy a kormányrendelet módosításával a jogalkotó gyakorlatilag elismerte, hogy a rendelet mást jelentett korábban. Szerinte

az ügy nyomán jöhettek rá, hogy a rendelet a gyakorlatban alkalmazhatatlan. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy egy jogszabály értelmezése ne magából a jogszabály szövegéből induljon ki. Egy könyvesbolt nem felelős a jogalkotó hibájáért, nem dolga, hogy kitalálja, mi lehetett a célja a jogalkotónak, mondta. Függetlenül a vesszőhibától, a Nemzeti Hírközlési- és Médiahatóság útmutatója alapján kérdéses könyv nem minősül jogsértőnek.

A Líra ügyvédje szerint

a kormányhivatal értelmezése alapján bizonyos felnőtt könyveket sem lehetne forgalmazni.

Azt is felhozta érvelésében, hogy szakmai szervezetek álláspontja szerint a 2021-ben elfogadott, melegeket megbélyegző, pedofilellenes törvény nem védi, hanem korlátozza a gyerekek jogait. A jogszabály tulajdonképpeni célja így ellentétes a tartalmával.

A pedofíliának semmi köze nincs ahhoz, hogy a könyvekben vannak meleg vagy transz szereplők.

Bezzeg a Libri

A hatóságok tavaly nyáron kezdték el a gyakorlatban érvényesíteni a több mint egy éves jogszabályt, és bírságolni a kiadókat a fóliázatlan, „homoszexualitást megjelenítő” könyvek miatt. A Libri – melynek akkoriban szerezte meg 100 százalékos tulajdonrészét a kormánybarát elitképző Mathias Corvinus Collegium (MCC) – már tavaly tavasszal elkezdte a kínálatát átnézni, majd az érintett részét fóliázni.

A Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam (Szívdobbanás) szerzője, Alice Oseman brit írónő is reagált a kormányhivatal döntésére tavaly. Szomorúnak nevezte, hogy ilyesmi megtörténhet.

„A queer fiatalok megérdemlik, hogy viszontlássák magukat az irodalmi művekben. A queerség nem helytelen a gyermekek számára. Szeretetemet küldöm mindenkinek, aki ez ellen küzd és támogatja a queer könyveket”

– írta.

Frissítés!

Reagált a kiadó:

„Nem számít a vessző: új eljárásra kötelezte a Kúria a Fővárosi Törvényszéket a Líra által indított perben

Hatályon kívül helyezte a Kúria a Fővárosi Törvényszék 2024. február 8-án, az ún. „vesszőperben” hozott ítéletét, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. A Líra továbbra is meg van győződve arról, hogy fogyasztóvédelmi hatóság határozat jogellenes, így a per folytatódik.

  • Mint ismeretes, a Líra azért fordult a bírósághoz, mert álláspontunk szerint a Fővárosi Kormányhivatal jogszerűtlenül rótt ki 12 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot társaságunkra, amiért fólia nélkül forgalmaztuk a Heartstopper című könyvet. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság a Lírának adott igazat. A februári ítélet szerint a jogszabály szövegét, amely szerint a homoszexualitást megjelenítő, gyermekeknek szóló termék „a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható”, vessző nélkül nem lehet másként értelmezni, mint hogy csupán az elkülönítetten tartott könyveket kell lefóliázni. A Fővárosi Bíróság a Líra jogi képviselőjének többi érvét nem is vizsgálta, pusztán a vessző nélküli szövegrész értelmezése alapján hozta meg ítéletét.
  • Időközben a Győri Törvényszék előtt is pert nyert a Líra. Ítéletében a Győri Törvényszék is megerősítette, hogy a rendelet „kitétele a vessző írásjel nélkül valóban azt jelenti”, hogy csupán az elkülönítetten tartott könyveket kell lefóliázni.
  • A Fővárosi Kormányhivatal a jogerős ítélet után a Kúriához fordult. A Kúria mai ítéletében úgy döntött, hogy a Fővárosi Törvényszék rosszul értelmezte a jogszabályt, mert a Kúria álláspontja szerint a kérdéses mondatrész szerint vessző nélkül is ugyanazt jelenti, mint vesszővel. A Kúria az a tényt, hogy a jogalkotó megváltoztatta a jogszabály szövegét, és az idén nyáron módosított rendeletben már vesszővel és szűkebb termékkörre vonatkozóan szerepel az inkriminált mondat, nem értékelte az elsőfokú ítéletben foglalt megállapítás utólagos elismerésének.
  • A per a mai ítélet alapján újrakezdődik a Fővárosi Törvényszéken.

A Líra továbbra is meg van győződve arról, hogy fogyasztóvédelmi hatóság határozat jogellenes. Mivel az elsőfokú bíróság az idén februári eljárásban nem vizsgálta további érdemi érveinket, abban bízunk, hogy ezek figyelembevételével a bíróság ismét kimondja, hogy a fogyasztóvédelmi bírság kiszabása jogszabálysértő volt. A Líra megvárja a leírt ítéletet, és annak fényében mérlegeli egy esetleges alkotmányjogi panasz benyújtását az Alkotmánybírósághoz.
Budapest, 2024. október 17.”

Szerző