Nem lehet megjósolni a választás eredményét

A rendszerváltás óta az egyik legkiszámíthatatlanabb parlamenti választás előtt áll Magyarország. Az újabb kétharmados kormánypárti győzelemtől a Fidesz kisebbségbe szorulásáig bármi megtörténhet. A bizonytalanság okait a Political Capital elemzi.

1. Orbán Viktor pártjának relatív politikai többsége van, de nincs társadalmi többsége.

A relatív fölényt a pártrendszerben az biztosítja, hogy a Fidesz mögött hosszú ideje körülbelül 2 millió szavazó áll, az ellenzék viszont megosztott. A Fidesz jobboldali ellenzéke a Jobbik, a baloldali ellenzéke pedig töredezett, sok egymással is rivalizáló pártból áll. A magyar választási rendszer a legerősebb pártot támogatja, a 199 parlamenti mandátumból 106-ot egyéni körzetekben lehet elnyerni; ha az ellenzéki pártok nem működnek együtt, a rájuk leadott szavazatok szétaprózódhatnak, a Fidesz jelöltjei pedig kisebbségből is könnyedén elnyerhetik az egyéni mandátumokat. 2014-ben ez már megtörtént.

Magas részvétel mellett azonban a masszív, de alig bővíthető fideszes tábor nem elegendő, még akkor sem, ha az ellenzék csak korlátozottan működik együtt. Ezért a közelgő választás eredménye is nagyban függ majd a részvételtől: ha magas arányban (70 százalékhoz közel) mennek el szavazni, akkor a kormányoldal bajba kerülhet.

2. Veszélyesek a kormányoldal számára a szinte naponta kirobbanó korrupciós ügyek.

Magyarországon eddig egyetlen választási kampányban sem kerültek napvilágra ilyen intenzitással a kormányzati korrupciós botrányok. Ennek háttérében az áll, hogy egyfelől az utóbbi években minden eddiginél magasabb szintet ért el Magyarországon a rendszerszintű korrupció. Másfelől Simicska Lajos, a kormányfővel szembefordult volt fideszes oligarcha jól láthatóan a választási kampányra időzítette számos információ kiszivárogtatását. Ám, hogy mindez milyen hatással lesz a választókra, azt szinte lehetetlen megjósolni.

3. Az utolsó pillanatig változhat az ellenzéki képviselőjelöltek száma az egyéni választókerületekben.

A választási rendszerből következően ez nagyban befolyásolhatja a végeredményt. Annyi bizonyos, hogy nem lesz átfogó megállapodás a választókerületi koordinációról az ellenzéki pártok között, főként nem a Jobbik és a baloldali pártok között. Ugyanakkor visszaléptetésekre szinte az utolsó pillanatig (a Nemzeti Választási Bizottság állásfoglalása szerint április 7-én 11 óráig) van lehetőség, a kisebb pártok részéről ez folyamatosan zajlik, és az utolsó héten magasabb fokozatba is kapcsolhatnak.

Az ellenzéki véleményformálók és az aktív választók egy jelentős része ugyanis ki akarja kényszeríteni a választókerületi koordinációt. A pártok azonban nem érdekeltek ebben, és nagy részük nem győzelemre rendezkedett be, hanem az ellenzéken belüli rivalizálásra, a túlélésre.

4. Kiszámíthatatlanná teszi a választás eredményét, hogy nem tudjuk, mekkora lesz az elvesző szavazatok aránya.

Ez 2014-ben 4 százalék volt, de akkor az LMP-n kívül nem is volt 5 százalék körül balanszírozó párt a palettán (a miniformációk mindegyike 1 százalék alatt teljesített). Idén nagyobb a bizonytalanság, olyannyira, hogy a Fideszen és a Jobbikon kívül alig van egészen biztosan bejutó párt. A Demokratikus Koalíció pozíciója tűnik még stabilan küszöbfölöttinek, az MSZP-Párbeszéd számára viszont komoly kockázatot rejt a tízszázalékos bejutási küszöb átlépése. A kutatási adatokra pillantva az LMP-nek jók még az esélyei, de őket is érheti kellemetlen meglepetés, ha az utolsó pillanatban aktivizálódók kritikus aránya más pártban látja meg a kormányváltás zálogát.

Szélsőséges esetben a kukába kerülő szavazatok épp elégnek bizonyulhatnak ahhoz, hogy Orbán Viktor megalakíthassa negyedik kormányát.

(Forrás: 24.hu)

Kapcsolódó:

A Fidesz könnyen leváltható lenne az átírt választási törvény nélkül