Banánköztársaság
Magyar György: a Fenyő-gyilkosság – Gyárfás büntetőjogi felelőssége esetleg nem kellően bizonyított?
Önmagában aggályos, ha egy bűncselekmény vélelmezett időskorú felbujtóját 27 esztendővel az eset után hét évre ítélik. Ugyanakkor felvetődik: a bíróság rendelkezésére álló adatok egyáltalán megalapozták-e a döntést? Meggyőződésem szerint helyesen teszik a védők, ha Gyárfás Tamás ügyében a büntető anyagi jog megsértése miatt felülvizsgálati eljárást kezdeményeznek a Kúriánál, valamint perújítással próbálkoznak olyan új bizonyítékokra hivatkozva, amelyeket még nem bíráltak el, és ennek alapján enyhébb vagy felmentő ítélet várható.
„A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére”
– ezt tartalmazza a büntetőeljárási törvény. A Klubrádió Hetes Stúdió című, Dési János vezette adásában is erre utaltam annak kapcsán, hogy helybenhagyta másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla a Fenyő-gyilkosság ügyében hozott korábbi ítéletet Gyárfás Tamással, a Magyar Úszó Szövetség volt elnökével és az Aranykéz utcai robbantás miatt elítélt Portik Tamással szemben.
A jogerős veerdikt szerint Portik Gyárfás felkérésére bízta meg Jozef Roháč szlovák bérgyilkost üzleti riválisának, Fenyő Jánosnak, a VICO-birodalom fejének meggyilkolásával, ezért mindketten – Gyárfás és Portik is – felbujtónak minősülnek.
Fenyő Jánost 1998. február 11-én a délutáni csúcsforgalomban lőtték le a budapesti Margit körút és a Margit utca sarkán. Régóta tisztázatlan volt, ki adhatott megbízást a merényletre. A korábban jelentős médiavállalkozónak számító Gyárfás és az alvilági körökben mozgó Portik elleni vád alapját egy 512 perces hangfelvétel és különböző tanúvallomások képezték. A védelem első- és másodfokon is azzal érvelt, hogy sem a hangfelvétel, sem a tanúk vallomása nem tűnik hitelesnek.
A bűncselekmény elkövetése óta eltelt 27 esztendő,
ami elképesztően hosszú idő, és már csak emiatt is nehéz kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a gyilkosságban kinek milyen szerepe lehetett. Az eset összes körülményeit csak a bíróság mérlegelheti, és magam csupán részinformációk alapján beszélhetek az ügyről – hangsúlyoztam. Az ítéletet azonban felszínes ismereteim alapján is aggályosnak tartom. Erősen vitatható például az, hogy miként lehet valaki a felbujtó felbujtója? „Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír”, míg a bűnsegéd – Gyárfást korábban e tényállás alapján marasztalták el – az, „aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt”.
A Btk. szerint „elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (…), valamint a felbujtó és a bűnsegéd”, és a „részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni”.
E tekintetben tehát tulajdonképpen közömbös, hogy valaki felbujtó vagy bűnsegéd, mert a büntetési tétel ugyanaz.
Az adott ügyben inkább az a kérdés, hogy kinek az érdekét szolgálta Fenyő megölése
„Qui prodest?” Az elsőfokú bírósági ítélet szerint a bizonyítékok azt mutatták, hogy Portikban hamarabb merült fel Fenyő János meggyilkolásának szándéka, mint Gyárfásban. Portikot felbujtóként ítélték el, Gyárfást pedig azért, mert
„nem mutat semmi arra, hogy ne azonosult volna az ötlettel”
– mondta ki a hangfelvételek alapján első fokon a bíróság. Az eljárásba még nyelvész szakértőt is bevontak, aki szerint Gyárfás soha nem „bólintott rá” Fenyő meggyilkolásának ötletére. Csakhogy Gyárfás és Portik között már korábban is volt kapcsolat valószínűleg a médiavállalkozó vélelmezett 2017-es adóügyével összefüggésben. Ezzel állítólag Gyárfást megzsarolták a bizonyíték alapjául szolgáló hangfelvételekből összevágott anyaggal. Ezeket hallgatták végig a rendőrök, és 2018-ban erre hivatkozva vették őrizetbe Gyárfást.
Kiemeltem, hogy 27 év után önmagában aggályos, ha egy bűncselekmény vélelmezett időskorú felbujtóját hét évre ítélik. Ugyanakkor nekem nagyon hiányzik a kétséget kizáró bizonyítékok megléte.
Helyesen teszik a védők, ha Gyárfás ügyében a büntető anyagi jog megsértése miatt felülvizsgálati eljárást kezdeményeznek a Kúriánál, valamint olyan új bizonyítékokra hivatkozva, amelyeket nem bíráltak el – és amelyek alapján enyhébb vagy felmentő ítélet várható – perújítással próbálkoznak.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Szerző
