Kerítésen innen
Kormányinfó: mit miért tesz, vagy nem a kormány – némi választási osztogatás-infóval fűszerezve
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón részletesen beszámolt a kormány legutóbbi üléséről, amelyen több kiemelt téma is napirendre került, köztük Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése, az energiaellátás problémái, valamint a hazai gazdasági intézkedések.
Előljáróban…
Az állami tévé arról kérdezett, hogy Ruszin-Szendi Romulusz sajtóhírek szerint vezérkari főnökként „kettős kommunikációt folytatott”: a NATO ülésein Ukrajna-barát álláspontot képviselt, felszólalásait a „Slava Ukraina!” (Dicsőség Ukrajnának!) kifejezéssel zárta. Gulyás ezt megerősítette, és azt mondta, erről már tájékoztatta a parlament nemzetbiztonsági bizottságát. A történteket és hogy arról a jelenleg a Tisza Párt szakértőjeként dolgozó volt vezérkari főnök nem számolt be, függelemsértésnek minősítette a miniszter.
A Magyar Péter által közzétett hangfelvételről, amely szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023-ban azt mondta: „szakítunk a békementalitással”, hogy „átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”, Gulyás azt közölte:
„Ez lepkefing, semmi, nem létező ügy.”
Szerinte
a miniszter csak arról a régi igazságról beszélt, hogy katonáknak a háborúra kell készülniük, és így tudják megőrizni a békét, ráadásul ezt a háború kitörése után tette.
Bár már Kövér László házelnök is megerősítette, miszerint Polt Péter alkotmánybíró (úgy tudjuk: az AB elnöke) lesz, Gulyás azt mondta:
az alkotmánybíró-jelöltekről a frakció a héten tájékoztatja a nyilvánosságot.
Hozzátette:
alkalmasnak tartja a posztra Polt Pétert, és jó szívvel megszavazná.
Szintén megerősítésként értelmezhető, hogy Gulyás kérdésre arról beszélt:
ez esetben az új legfőbb ügyész jelölésének joga a köztársasági elnöké.
Ukrajna és az energiaszankciók
A miniszter tájékoztatása szerint a kormányülés egyik fő témája Ukrajna volt, ami Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök Európai Parlament előtt elmondott beszéde kapcsán különös aktualitást nyert. Gulyás kifejtette, hogy
az EU-ban, különösen Brüsszelben, az Európai Parlamentben és a Bizottságnál „rendkívül rossz irányú folyamatok zajlanak”.
Gulyás szerint az Európai Néppárt,
„amelynek von der Leyen asszony is tagja, Manfred Weber az elnöke és a Tisza Párt is tagja, eldöntötte, hogy Ukrajnát kritikátlanul és feltétel nélkül támogatják, és gyorsított eljárásban fel akarják venni az Európai Unióba.”
A miniszter szerint Ukrajna támogatása három dolgot jelent:
- gyorsított EU-csatlakozást,
- fegyverszállításokat (ami a háború elhúzódását eredményezi), valamint
- az orosz gáz- és kőolajimport betiltását.
Ez utóbbit nevezte a legnagyobb veszélynek Magyarország szempontjából. Részletes számításokat is ismertetett: ha a jelenlegi árakon kellene kiváltani az orosz energiahordozókat, az 1,5-2 milliárd euróval kerülne többe, mint a jelenlegi import. Ez gyakorlatilag a teljes rezsitámogatási keretet felemésztené, és az áram és gáz árának két-két és félszeres emelkedéséhez vezetne a lakosság és a vállalkozások számára.
„Azt látjuk, hogy az Európai Bizottság Ukrajna csatlakozásának árát elsősorban Közép-Európával, a gázszállításokon keresztül Magyarországgal és Szlovákiával kiemelten kívánja megfizettetni. Ez a rezsivédelem ellehetetlenítését eredményezné, ezért Magyarország mindent meg fog tenni ezek ellen a brüsszeli tervek ellen”.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, és a Google hírei között is! >>>
Árrésszabályozás kiterjesztése
A kormány az inflációs helyzettel is foglalkozott, és megállapította, hogy az élelmiszerekre kivetett árrésszabályozás bevált. Ennek következtében a háztartási cikkekre és drogériai termékekre is kiterjesztik a szabályozást, ami 30 kategóriában több mint ezer terméket érint, amelyekre 15%-os ármaximumot határoznak meg. Gulyás szerint az indokolatlan áremelések elfogadhatatlanok, és egy olyan gazdasági környezetben, amit az infláció jelentősen meghatározott,
„nem fogadható el, hogy a kereskedőláncok a magyar családokon vasaljanak be indokolatlan mértékű profitot.”
2026-os költségvetés
A miniszter beszámolt a már benyújtott 2026-os költségvetésről is, amely
„nem Ukrajnára fordítja a rendelkezésre álló forrásokat, hanem a magyar családok támogatására.”
Ennek megfelelően családpolitikai célokra 4800 milliárd forint áll rendelkezésre, ami a rezsivédelemmel együtt 5600 milliárd forintot tesz ki. A költségvetés főbb elemei között említette:
- A két- és háromgyermekes anyák SZJA-mentességére 320 milliárd forintot
- Az adókedvezmény megduplázására 290 milliárd forintot
- A nyugdíjkiadásokra (beleértve a nyugdíjprémiumot, 13. havi nyugdíjat és nyugdíjemelést) összesen 7700 milliárd forintot
- A 13%-os minimálbér-emeléshez szükséges forrásokat
- A honvédelmi és rendvédelmi hivatásosok hathavi fegyverpénzét
- Gulyás kiemelte, hogy az önkormányzatoknál az iparűzési adó növekményéből több mint 100 milliárd forintos többletbevétel várható jövőre, továbbá gazdaságfejlesztésre 5500 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
A miniszter szerint a 2026-os költségvetés
„nehéz években is egy kiegyensúlyozott költségvetés”,
amely biztosítja a családtámogatások kiemelt szerepét, lehetőséget ad a gazdasági fejlődésre, és garantálja a nyugdíjasok megbecsülését.
Szerző
