Kerítésen innen
Orbán Viktor -eddigi- legbotrányosabb tusványosi kijelentései
Harmincnegyedik alkalommal rendezik meg Orbán Viktor részvételével idén a Bálványosi Szabadegyetemet, amit az utóbbi jónéhány évben már csak tusványosiként emlegetnek. A július 22-27. között zajló eseménysorozatra hagyományosan több kormánytag is ellátogat, Orbán Viktor 25-én, szombaton „frontemberkedik” a nagyszínpadon, ez utóbbi okán szedte össze a Blikk a miniszterelnök legbotrányosabbnak számító tusványosi gondolatait.
2005 – A baloldal célja Moszkva kiszolgálása volt
2005-ben Tusványos mottója ez volt: Összetartozunk? – Az Európai Unió kihívásai és lehetőségei. Orbán Viktor beszédében már ekkor, húsz évvel ezelőtt is a baloldaltól féltette az országot, hozzátéve, hogy egyetlen céljuk Moszkva kiszolgálása volt, ahol a régi cárok uralmát próbálták visszaállítani.
A XX. században megjelent a modern baloldal Kelet-Európában, aminek eredményeképpen Magyarország vonatkozásában egy új magatartás is kialakult. Ez pedig az, hogy amikor a baloldal időnként erre lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére
– mondta Orbán Viktor, aki ekkor még nem miniszterelnökként, hanem a Fidesz elnökeként beszélt.
Nem egyszerűen, ahogy Széchenyi fogalmazott, elfajult vagy hűtlenné vált, hanem rárontott a saját nemzetére… Így rontottak rá a sajátjaikra 1919-ben Kun Béláék, így rontottak rá a saját fajtájukra Rákosiék, ugyanezt tették az ő modernkori kiadásukban 1956-ban azok, akik rárontottak a forradalomra.
2010 – A tisztességes, becsületes ember járjon jobban
„A nyugati típusú kapitalizmus került válságba, az a felfogás, hogy a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam pedig tartsa távol magát a gazdaságtól”
– fejtette ki 2010-ben első kétharmados győzelme után Tusnádfürdőn Orbán Viktor. Márpedig a sikeres kapitalizmushoz nem csupán szabad és hatékony piacra van szükség, hanem morális alapokra is.
Magyarországon kétharmados forradalom történt
– jelentette ki.
Egy korszaknak véget vetettünk, ez volt az a korszak, amikor a rendes, becsületes emberek állandó vesztesekké váltak. Olyan berendezkedést akarunk felépíteni Magyarországon, amelyben a tisztességes, becsületes ember jobban járjon, mint az, aki nem tartja be a törvényeket.
2014 – Eljött az illiberális állam
Tusványos mottója ebben az évben ez volt: Történetekből történelem. Ekkor hangzott el a miniszterelnök talán azóta is legtöbbet idézett kijelentése arról, hogy Magyarország tulajdonképpen illiberális állam. A megnevezésen sokan fennakadtak, hiszen első hallásra nem sok jót ígér, a miniszterelnök azonban magyarázattal szolgált.
„Ami Magyarországon ma történik, értelmezhető úgy, hogy a mindenkori politikai vezetés ma arra tett kísérletet, hogy az emberek személyes munkája és érdeke, amelyet el kell ismerni, a közösség, a nemzet életével szoros összefüggésben álljon, a kapcsolat megmaradjon, és ez a kapcsolat erősödjön. Vagyis a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és hozhatnék még néhányat, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz.”
2016 – Nem kell mindenre európai válasz
2016-ban már tusványosi beszédében is felbukkant az unió, mint egyfajta ellenség vagy ellenfél, ami nem feltétlenül áll Magyarország mellett.
„Abba kell hagyni néhány rossz dolgot. Például Európa idealizálását. Ha magyar vagy, európai vagy. Ez rendben van, de ebből kifejlődött egy politika, ami ideológiát gyárt Európából. Ne legyen gyanús, ha egy nemzet akar megoldani egy problémát. Nem kell mindenre közös európai válasz
– jelentette ki kilenc évvel ezelőtt. Három pontban foglalta össze, hogy mit kellene tennie az Európai Uniónak. Ezek szerint:
- abba kell hagyni a denacionalizálást, minden kezdeményezést meg kell állítani, amely jogköröket vesz el a tagországoktól.
- Másodszor az EU áltatja magát, amikor globális szereplőként tetszeleg. Ezt is abba kell hagyni. A Brexit után az Európai Unió végképp regionális szereplő lesz.
- Végül pedig fel kell hagyni Európa idealizálásával is. Van olyan, ami ellen Brüsszel nem, de mi tudunk védekezni. Be kell látni, hogy nem igaz, hogy a több Európa jobb.
A másik nagy visszhangot hozó felszólalása az volt, amikor a világ vezető politikusai közül elsőként jelentette ki, hogy Donald Trump győzelme lenne kívánatos számunkra, Trump pedig Európa embere lesz.
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, és a Google hírei között is! >>>
2017 – Kereszténytelenítés folyik
2017-ben Tusványoson is a migráció és annak hatásai voltak a miniszterelnök beszédének sarokpontjai. Erős kijelentéseket tett azzal kapcsolatban, hogy a bevándorlók már egyfajta előkészített terepre érkeznek Európába, ahol egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a kereszténységet felváltja az iszlám.
„Ahhoz, hogy a terület „átadható” legyen, jelenleg Európa kereszténytelenítése folytatódik, a nemzeti identitások helyett a csoportidentitásoknak adnak elsőbbséget és a politikai kormányzást a bürokrácia uralmára akarják lecserélni. Az európaiaké marad-e Európa, Magyarország a magyarok országa lesz-e, Németország a németek országa lesz-e? Kik fognak élni Európában? Ez történelmi kérdés!”
– szögezte le.
2018 – Államkapitalizmus
Ebben az évben Orbán Viktor tovább folytatta a nyugati államok kritizálását, hasonlóan 2010-es beszédéhez. Szerinte az akkori gazdasági rendszer a válság szélén tántorgott, ide pedig már nem elegendőek a régi módszerek. A piac önkorlátozó ereje ide már nem elég – mondta – szükség van az állam aktív részvételére, különösen olyan kulcsterületeken, amelyek nemzetstratégiai fontosságúak. A magyarországi „államkapitalizmus” képét vázolta, ahol az állam és az igazságos piac együttműködve képes biztosítani a nemzeti jólétet.
2019 – Mi győztünk, Európa veszélyben
Ebben az évben tusványosi beszéde már Magyarország többfrontos győzelméről szólt. Nem csak arról beszélt, hogy milyen erők felett győzedelmeskedtünk, de arról is, hogy egyre erősebb a gazdaság, amit persze továbbra is veszélyek fenyegetnek.
„Az önrendelkezésünket visszaszereztük, az IMF hazament, Brüsszellel szemben sikeresen vívtuk meg a küzdelmünket, és a határainkat is megvédtük a migrációval szemben”
– fogalmazott 2019-ben. Azt mondta, Magyarország biztató pályán van: rendezett pénzügyek, csökkenő adósság, erős növekedés, emelkedő bérek, izmosodó kis- és középvállalatok, gyarapodó családok és lendületes nemzetépítés, de kívülről az EU migrációs politikája és intézkedései fenyegetik, az európai gazdaságra nehéz idők jönnek.
2022 – Nem vagyunk kevert fajúak
2022-ben a kevert faj kijelentésével okozott megdöbbenést:
„A Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke. Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni”
– így szólt közönségéhez a miniszterelnök 2022-ben Tusványoson, és a nemzetközi visszhang itt sem maradt el. Nem csak hazai ellenzéki politikai vezetők, de vallási vezetők is szót emeltek Orbán kijelentése ellen, leszögezve, hogy csak egyetlen emberi faj van, ami egy és oszthatatlan.
2023 – Gyengíteni akarják a V4-eket
Orbán Viktor hosszú évek óta sorozatos kritikával illeti az Európai Uniót. 2023-as beszédében arról szólt, hogy az uniót szorongás gyötri és bekerítve érzi magát, ami bár gazdag, de gyenge. Az EU szerinte megijedt a versenytől, és olyan, mint egy kiöregedett bokszbajnok: mutatja az öveit, de nem akar többet a ringbe menni. Emellett úgy vélte, az unió célja az, hogy gyengítse a visegrádi országokat.
Európában vannak olyan erők, amelyek azért akarnak a mai magyar kormány helyett új kormányt látni Magyarország élén, mert ezzel tudnák leginkább gyengíteni a V4-eket, és ne legyen illúziónk, ha nem kereszténydemokrata kormány alakul Magyarországon, a következő kormány gyengíteni fogja a V4-eket, ezzel gyengíteni fogja Közép-Európát
– jelentette ki a magar miniszterelnök.
2024 – A háború a piros pirula
A háború a mi piros pirulánk – idézte fel a Mátrix c. filmet a miniszterelnök tavalyi tusványosi beszédében. – Ha a kék pirulát választjuk, akkor maradhatunk a látszatvilágban, de a háborút kaptuk meg, „ezt kell lenyelnünk”.
A miniszterelnök szerint a háború egy eddig nem ismert, teljesen más perspektívát adott, ebben a valóságban pedig elvesztik erejüket az ideológiák, a statisztikai ügyeskedések, a politikusok taktikai füllentései. Azt is világossá tette, hogy ő úgy gondolja, amennyiben a két háborúzó félen múlik, akkor sosem lesz vége, hiszen az ukránok úgy gondolják, hogy ők valójában önmagukat védik, az oroszok pedig azt hiszik, az ukránokat felvehetik a NATO-ba. Ukrajna új létértelmet talált a háborúban a miniszterelnök szerint. Kifejtette: az ország eddig ütközőzóna volt, most viszont feltűnt előtte a Nyugathoz tartozás perspektívája
-fejezte be idézet-sorát a portál.
2025 – könnyű hjóslatnak tűnik
Nem kell hozzá jóstehetség, hogy megmondjuk, az e-heti szombati a beszéd java részét Ukrajna és a háborúpárti Unió gyalázása mellett az tölti majd ki, hogy Magyaroroszág viszont most már végre a „világok lehető legjobbika”.
Szerző
