Három izraeli emléknap

A következő néhány nap fontos dátum Izrael és a zsidóság életében. Először megemlékeznek a hatmillió ártatlan áldozatról, akiknek legtöbbje a koncentrációs táborban lelte halálát – köztük hatszázezer magyar honfitársunkról. Utána a háborúkban és terrortámadásokban elesettekre emlékeznek, majd Izrael állam megalakításának 70. évfordulóját ünnepli a világ zsidósága.

JOM HÁSOÁ – A holokauszt emléknapja

A varsói gettóban 1943. január 18-án egy zsidó lány, Emilia Landau gránátot dobott a németekre, akik azért nyomultak a falak közé, hogy erőszakkal kitelepítsenek onnan 16 ezer zsidót. Az ellenállás ettől kezdve fokozatosan kiszélesedett, mígnem április 18-19-én éjjel a német megszálló SS- csapatok kordonokkal zárták körbe a falakat, s hajnalban megindították az akciót a gettó teljes megsemmisítésére. A lakók fellázadtak. Harcuk az akkori peszah előestéjén, április 19-én kezdődött és egészen május 15-ig tartott, emberfeletti küzdelemben a gyengén fölfegyverzett csoportjaik és a náci csapatok között.

Május 3-án – miután már harmadik napja hősiesen állták a támadásokat a gettó tucatnyi pontján – alulmaradtak. A harcosok fele elesett. Rengetegen lelték halálukat a lángoló házakban és azok romjai alatt. Velük veszett oda a felkelés vezetőinek nagy része is.

Tűzhalált haltak, 1943. május 3-án, a zsidó időszámítás szerint niszán 27-én. Teljesen elégő áldozatot jelent a soá, vagy holokauszt szó. Ennek a tragédiának emlékére ezt a napot az izraeli parlament, a Kneszet, 1951-ben Holokauszt Emléknappá nyilvánította. Niszán 27-e idén – a Gergely naptár szerint – holnapra, április 12-ére esik. Így ezen a napon indul a Nemzetközi Élet Menete Auschwitzból a Birkenau-i haláltáborba. A menetben részt vesznek magyar fiatalok és már nem fiatalok egyaránt, immár tizenöt éve.

Izraelben ez a nap gyásznap. Az állami zászlót félárbocra eresztik, 10 órakor minden leáll, kétperces szirénaszóval emlékeznek a holokauszt összesen hat millió áldozatára. A rádióállomások gyászzenét sugároznak, a színházak nem tartanak előadásokat, a szórakozóhelyek nem nyitnak ki. Az országos megemlékezést az 1953-ban alapított Jad Vasém Múzeum és Emlékközpontban tartják, ahol hat fáklyát gyújtanak meg a hat millió zsidó mártír emlékére. Ezzel kezdődik meg az egyhetes eseménysorozat, amelyet majd a Függetlenség Napja ünnepségei zárnak.

JOM HAZIKARON, Izrael elesett katonáinak és a terror áldozatainak emléknapja

A Jom Hazikaron – ijjár 4-e (a Gergely naptár szerint április 18-a) csöndes és méltóságteljes gyászünnep. Hivatalosan a Cahal, a Zsidó Brigád, a Hagana és az Irgun Cvai Leumi (Ecel) kötelékében 1860 óta hősi- vagy mártírhalált halt férfiak, nők és gyermekek napja. Izraelben nyolc órakor megszólalnak a légvédelmi szirénák. Ekkor veszi kezdetét a Siratófalnál az állami megemlékezés, amelynek során a nemzeti lobogót félárbocra eresztik.

Másnap délelőtt tizenegykor megismétlődik a Jom Hásoá napján (Holokauszt Emléknapján) már hallott szirénaszó és az országos vigyázzállás is. Mindenütt mindenki megáll egy percre, ott, ahol van, s lehajtott fejjel emlékezik. Az elesettek hozzátartozói e napon látogatják a temetőket. Az állami lobogót az esti záróünnepségen vonják ismét fel, majd tűzijátékok festik meg az eget országszerte.

A Jom Hazikaron minden alkalommal megelőzi a Jom Háácmáutot, a Függetlenség Napját. Azért időzítették a Függetlenség Napja elé, hogy az ünneplőkkel éreztessék: a zsidó állam harmadszori kikiáltásának, a szabadságnak és a függetlenségnek súlyos ára volt.

A JOM HÁÁCMÁUT, a Függetlenség Napja

Az ENSZ 1947. november 29-én hozott határozatot Palesztina felosztásáról. Ennek nyomán Anglia közölte, hogy 1948. május 15-én kivonja csapatait és felszámolja a Brit Mandátumot. Az ENSZ határozat alapján, David Ben Gurion későbbi miniszterelnök nyolc órával a mandátum lejárta előtt, 1948. május 14-én, a zsidó időszámítás szerint ijjár 5-én bejelentette Tel Avivban Izrael állam megalakulását. Ez a nap lett az önálló zsidó állam függetlenségének napja. Ez a nap idén – a Gergely naptár szerint – április 18-án, szerda estétől 19-én csütörtök estig tart.

Az egyhetes ünnepségsorozat zárásaként este meggyújtanak tizenkét fáklyát a Herzl-hegyen az ókori Izrael tizenkét törzsének emlékére. Tűzijáték veszi kezdetét, majd átadják az Izrael-díjat, azután Biblia-ismereti versenyen mérik össze tudásukat a gyerekek.

(Vendégszerző: Prinner Gábor levéltáros Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár)