Kultúra
Hanuka az egyik legszebb zsidó ünnep – A fény ünnepe december 12-20
Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai lakásban nyílt meg a Magyar Zsidó Múzeum, ahol 1500 tárgy volt látható. Elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató, történelmi relikviák.
Mit rejt a Magyar Zsidó Múzeum?
Az önálló gyülyteményt megelőzően, 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később, a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány darab ezek közül újra látható volt.
Az 1930-as évekre elkészült a Magyar Zsidó Múzeum, közvetlenül Dohány utcai zsinagóga épülete mellé, annak stílusában. Fokozatosan a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett. A Dohány utcai zsinagógát 1859. szeptember 6-án avatták fel, a zsidó újév, Ros Hasana előtt, a zsinagógai naptár szerint 5619 elul hónap 7-én. Az 1930-as években, a zsidóságot diszkrimináló intézkedések nehézzé tették a múzeum létét.
Az ősök emlékei
A zsidó közösség ennek ellenére tovább bővítette az anyagot. Magánszemélyek és közösségek ajánlották fel a tárgyakat, hogy így közkinccsé tegyék. Amennyire a múzeum anyagi helyzete engedte, vásárlással is gyarapították az egyedülálló gyűjteményt.
Sajnos, a 1960-as években a tárgyakat újraleltározták, és elhagytak minden olyan információt, amely szerint a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatóak lehettek volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján, a tárgyak történetének egy részét sikerült rekonstruálni. Így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetőek lettek az adományozók és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékei.
A mai állandó kiállítás már a tárgyak eredetét, használatát is megérteti a látogatóval. Így megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzésre és továbbadásra érdemes értékként hagytak ránk.
Ma kezdőik az egyik legszebb zsidó ünnep, a hanuka
A makkabeusok, Mattitjahu főpap vezetésével i.e. 164-től,a szír-görögök, és a hellenizálódott zsidók ellen vívták harcuka. Három évi küzdelem után foglalták vissza a jeruzsálemi Szentélyt. A szellemi- és kultuszközpont újbóli birtokbavételekor két csodának is szemtanúi lehettek: egy sokkal erősebb sereg elleni győzelemnek és az olaj csodájának.
A talmudi legenda szerint, a Szentélyben álló menóra, a zsidóság legősibb jelképe, a hétágú gyertyatartó lángjainak újragyújtásához csak egy napra elegendő szentel olajat találtak, de csoda történt, és az egy napi adag nyolc napig égett. Ezért a következő évben – a szentély és az oltár újraavatásának emlékére – elrendelték Hanukka a felavatás nyolc napjának ünnepélyes megtartását, minden évben . A zsinagógai naptár szerint ez az idei évben december 12-én, kezdődik és nyolc napon át egészen december 20.-ig tart.
A nyolcágú hanukkai szertartási tárgy. Bármiből készülhet. Egyetlen szabály, hogy nyolc lángnak kell égnie, és a lángokat segédlángról kell meggyújtani (samesz), erre szolgál a kilencedik gyerty. A hanukkia elnevezés csak a héber nyelvújítás eredményeként született.
Prinner Gábor
levéltáros
Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
Szerző
Friss
- Hull a hó és ez most (állítólag) nem érte váratlanul az illetékeseket – Mit jósol mára Pártai Lucia + orvosmeteorológia
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár
- Orbán Viktor: Nem elég már oldalvizezni
- Elfüstölt egy villamos – Óriási közlekedési káosz Budapesten
- Orbán és Matolcsy, „két férfi egyeset”
- A horoszkóp ígérete szerint…