Ez a nap
Közbeszerzések: a pénz kétharmada kormányközeli cégeké
Bár a közbeszerzések 80 százalékát a kkv-k nyerik el, a megpályázható pénzek kétharmada a kormányközeli nagyvállalatokhoz kerül. Sok cég el sem indul.
Miközben 2017-ben minden korábbinál nagyobb összeget – a GDP 9,4 százalékát kitevő több mint 3400 milliárd forintot – költött el közbeszerzés útján az állam, ezeken a pályázatokon csak minden tizedik cég indult el. Ez derül ki legalábbis a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-felméréséhez kapcsolódó vizsgálatából.
A megkérdezett mintegy négyszáz cégvezető mindössze 11 százaléka felelt igennel arra kérdésre, hogy cége indult-e az elmúlt egy évben közbeszerzési pályázaton. A részvételi arány a vállalatok regionális elhelyezkedésétől, létszámától, árbevételétől, a külföldi tulajdon és az export részarányától függetlenül nagyjából hasonlóan alakult. Egyedül a vállalatok tevékenységi köre alapján volt különbség: az építőipari cégek körében már 19 százalékos volt a részvételi arány. (Nyilván nem függetlenül attól, hogy a közbeszerzések felét építőipari megrendelések teszik ki.)
Azok közül, akik pályáztak, a nagy többség állami és európai uniós kiírásokon indult, az önkormányzati pályázatok iránt nagyságrendekkel kisebb volt az érdeklődés.
A leggyakrabban egyetlen induló van a pályázatokon
Ezért a verseny nem mondható éppen erősnek a hazai közbeszerzéseken.
Erre hívta fel a figyelmet a Trancparency International (TI) Magyarország közreműködésével készült Fekete könyv is, amely a hazai korrupció 2010-2018 közötti történetét mutatja be, és amely külön fejezetet szentel a közbeszerzéseknek. Eszerint Magyarországon 2009 óta 30 százalék körüli az olyan közbeszerzési eljárások aránya, amelyeknél csupán egyetlen gazdasági szereplő tesz ajánlatot – ez az uniós átlag csaknem dupláját jelenti.
Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója a Népszavának elmondta, hogy a hazai cégek nagy része csupán beszállítóként vagy alvállalkozóként vesz részt a közbeszerzési pénzek felhasználásában. Azok a cégek ugyanis, amelyek megnyerik ezeket a pályázatokat, többnyire csak lefölözői a pénzeknek, a tényleges munkát alvállalkozókkal és beszállítókkal végeztetik el, hiszen a szakértelem is ott van.
Tóth István János, a GVI korábbi vezetője, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója szerint a cégek jelentős része azért nem vesz részt a közbeszerzéseken, mert jól tudják: a közbeszerzések döntően politikai alapon dőlnek el, ebben pedig vagy nem tudnak, vagy nem is akarnak részt venni.
A közbeszerzések jelentősen túlárazottak Magyarországon, ami 2-3 ezer milliárd forint körüli veszteséget okozott a magyar társadalomnak. A túlárazás pedig részben a verseny hiánya, az egy-egy pályázaton induló egyre kevesebb jelentkező miatt is vált lehetővé.
(Forrás: Népszava)
Szerző
Friss
- „Ide figyeljenek emberek!” – Elmarasztaló ítélet egy meg nem törtét cselekmény után
- Óvodabezárási hullám Csepelen
- Már megint naivságunk áldozatai lettünk: felkészültek az illetékesek a havazásra
- Barátság-horoszkóp itt és most
- Hull a hó és ez most (állítólag) nem érte váratlanul az illetékeseket – Mit jósol mára Pártai Lucia + orvosmeteorológia
- A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
- Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
- 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
- Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
- Lebukott a hárommilliárdos számlagyár