Ez a nap
A brit, a francia és a német vezetők bírálják Trump döntését
Sajnálatosnak és aggodalmat keltőnek nevezte kedd este Londonban kiadott közös közleményében a brit miniszterelnök, a francia államfő és a német kancellár, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette az Egyesült Államok kilépését az iráni nukleáris fejlesztési programról 2015-ben kötött többhatalmi megállapodásból.
A három ország alig burkolt utalást tett arra is, hogy nem kíván gazdasági szankciókat alkalmazni Irán ellen, és szintén kevéssé leplezett diplomáciai megfogalmazásokkal követeli, hogy Washington tartózkodjék a megállapodás végrehajtását akadályozó lépésektől az iráni egyezményben továbbra is részes országokkal szemben.
Theresa May, Emmanuel Macron és Angela Merkel a közös közleményben – amelyet a brit kormányfő londoni hivatala tett közzé – leszögezi, hogy a három európai hatalom változatlanul elkötelezett az egyezmény érvényben tartása mellett, mivel a megállapodás továbbra is fontos a közös biztonsági érdekek szempontjából.
A kommüniké felhívja a figyelmet arra, hogy az Iránnal aláírt megállapodást az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag hagyta jóvá 2231-es számú határozatával, amely változatlanul az iráni nukleáris programmal kapcsolatos viták rendezésének kötelező nemzetközi jogi erővel bíró keretrendszere.
May, Macron és Merkel felszólította a megállapodás összes érintett országát, hogy tartsák fenn elkötelezettségüket a szerződés maradéktalan végrehajtása mellett, és felelősségteljes szellemben cselekedjenek.
A Downing Street által kiadott közös felhívásban a három európai vezető hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint Irán folyamatosan tartja magát a megállapodásban vállalt korlátozásokhoz, és ennek következtében a világ biztonságosabbá vált.
Mindezek alapján a három európai hatalom továbbra is részese marad az Iránnal kötött megállapodásnak, és folytatja együttműködését az egyezményben maradó többi aláíró országgal a szerződés érvényben tartásának biztosítására – szögezi le London, Párizs és Berlin közös közleménye.
A kommüniké szerint ebbe beletartozik az is, hogy biztosítani kell az iráni népnek azokat a gazdasági előnyöket, amelyek a nukleáris programról kötött megállapodáshoz kapcsolódnak.
A közös brit-francia-német közlemény felszólította az Egyesült Államokat annak biztosítására, hogy az Iránnal kötött egyezmény szerkezete ne sérüljön, és arra, hogy Washington tartózkodjék az olyan cselekményektől, amelyek akadályoznák a többi aláíró országot a szerződés maradéktalan végrehajtásában.
Az európai hatalmak felszólították az amerikai kormányt arra is, hogy engedje a szerződés fő elemeinek folytatódó betartatását, és minden lehetséges módon törekedjék azoknak az előnyöknek a megőrzésére, amelyeket a nukleáris fegyverek elterjedésének akadályozásában az Iránnal kötött szerződés elért.
A három vezető arra biztatta Iránt, hogy visszafogottan reagáljon az Egyesült Államok döntésére.
A közlemény felhívja Teherán figyelmét arra, hogy változatlanul teljesítenie kell a megállapodásból eredő kötelezettségeit. A három vezető hangsúlyozza, hogy az egyezmény maradéktalan együttműködési kötelmet ró az iráni félre az IAEA ellenőrzési követelményeinek teljesítésében.
A kommüniké szerint érdemben foglalkozni kell az iráni rakétafejlesztési program keltette aggodalmakkal, és a térségben – különösen Szíriában, Irakban és Jemenben – kifejtett iráni destabilizáló tevékenységekkel is.
Barack Obama: az egyezmény felmondása komoly hiba
Barack Obama, az Egyesült Államok előző elnöke megfontolatlannak és komoly hibának minősítette Donald Trump döntését az iráni atomegyezmény felmondásáról.
Obama rövid közleményben fejtette ki álláspontját a jelenlegi elnök döntéséről.
„Úgy gondolom, hogy komoly hiba a JCPOA (közös átfogó cselekvési terv) kockáztatása anélkül, hogy Irán bármiképpen is megsértette volna a megállapodást” – fogalmazott a kommünikében.
A 2015-ben Teheránnal megkötött nukleáris egyezmény – amelyet az Egyesült Államok mellett az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és az Európai Unió írt alá – Barack Obama elnökségéhez kötődik. Amerikai elemzők egy része az egyik nagy külpolitikai sikereként tartja számon.
Bár maga a volt elnök az elmúlt hónapokban nem aktivizálta magát a megállapodás életben tartása érdekében, volt külügyminisztere, John Kerry aktív „árnyékdiplomáciát” folytatott. Kerry kétszer is találkozott Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel, legutóbb két héttel ezelőtt New Yorkban, tárgyalt Frank-Walter Steinmeier német államfővel, aki az egyezmény aláírásakor külügyminiszter volt, találkozott Emmanuel Macron francia államfővel és telefonon egyeztetett Federica Mogherinival, az Európai Unió külügyekért felelős biztosával is.
Kerry még kedden délelőtt is arra szólította fel Donald Trumpot, hogy ne mondja fel a nukleáris egyezményt.
Irán tartja magát a megállapodáshoz, ha a többi nagyhatalommal sikerül megegyeznie
Az Egyesült Államok kilépése ellenére Irán egyelőre tartja magát az atomprogramjáról kötött egyezményben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a többhatalmi szerződést aláíró többi országgal – mondta az állami televízióban Haszan Róháni iráni elnök.
Róháni a külügyminiszterét bízta meg azzal, hogy egyeztessen a szóban forgó öt országgal az atomalku további sorsáról. Az elnök szerint rövid idő áll rendelkezésre a tárgyalások lebonyolításához, mert utasítására az iráni atomenergia-ügynökség a korábbinál is eltökéltebben indíthatja újra az urándúsítást a következő hetekben.
„Ha elérjük a megállapodás céljait a többi taggal együttműködve, akkor az érvényben fog maradni. Nem engedjük, hogy Trump pszichológiai hadviselése sikerre vezessen” – mondta Róháni, aki szerint az Egyesült Államok nem bizonyult megbízhatónak az elmúlt négy évtizedben, és Trump döntése történelmi tapasztalat Irán számára. „Az Egyesült Államok ma este hivatalosan bejelentette, hogy Washington nem tesz eleget nemzetközi kötelezettségeinek.”
(Forrás: MTI)
Frissítve! Trump tájékoztatta Macront: felmondja az iráni atomalkut
Szerző
