Megállapodtak az uniós vezetők a menekültválságról – Orbán Viktor videójával

Az uniós tagországok vezetői több kétoldalú egyeztetést követően megegyeztek a csúcstalálkozó csütörtöki munkanapján tárgyalt témákat összegző zárónyilatkozat szövegében, közte a migráció kezelését érintő kérdésekben – közölte pénteken Twitter-üzenetében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Az elfogadott szövegben az Európai Unión belül menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, amelyek úgy a szárazföldön, mint a tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmeinek feldolgozását látnák el.

Az olasz kormányfő korábban azért nem járult hozzá a javaslat szövegének elfogadásához, mert túl sokszor szerepelt az önkéntesség lehetősége a tervezetben, amely véleménye szerint nem biztosította volna a migrációs nyomás okozta patthelyzet feloldását – közölték a tárgyalás részleteit ismerő források.

Emmanuel Macron szerint az európai összefogás győzelme, hogy sikerült megállapodásra jutni

A francia elnök a tanácskozás első munkanapját követően elmondta, a zárónyilatkozatban tükröződik a francia álláspont, amely a külső határok védelmét, az unión kívüli műveleteket, a felelősséget és az európai szolidaritást hangsúlyozza.

Aláhúzta, a szövegben érvényesül az európai együttműködés, és egyértelműen azon országok mellé áll, amelyek frontországként szembesülnek a migráció okozta kihívásokkal. Kijelentette, Európának még sokáig kell együtt élnie a migrációs nyomással. Európa nem egy sziget, a kihívásnak minden körülmények között ellen kell tudni állnia saját értékeinek tiszteletben tartása, polgárai biztonságának és a nemzeti összetartozás megőrzése mellett – tette hozzá.

Merkel: megmaradt a mély megosztottság

Angela Merkel német kancellár „jó jelnek” nevezte, hogy az uniós tagországok vezetőinek sikerült megegyezniük egy közös migrációs zárónyilatkozat szövegében, ugyanakkor elismerte, hogy mély megosztottság maradt a tagállamok között.

A német kancellár elmondta, a tagországok a migránsok unión belüli mozgásának szigorúbb ellenőrzéséről egyeztek meg. Egyértelmű, hogy mindenki köteles betartani a szabályokat, és az, hogy egyetlen menedékkérő sem választhatja ki azt az uniós országot, ahol menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani – tette hozzá.

Giuseppe Conte új olasz kormányfő a tanácskozást követően kijelentette: „elégedettek vagyunk, Olaszország nincs többé egyedül”. A migráció kérdésében egyesített megközelítés született egy felelősségteljesebb, szolidárisabb Európával, ahogy azt Olaszország kérte – tette hozzá.

Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta, a zárónyilatkozat szerint Görögország és Olaszország zárt menekültközpontokat hozhat létre területén, ha azt szükségesnek tartja. Nincsen szó a menekültek kvóták szerinti elosztásának rendszeréről, amelyben Ausztria nem akart részt venni, ugyanis már így is aránytalanul sok bevándorlót fogadott. Az osztrák kancellár pozitív lépésnek nevezte, hogy a hangsúly a külső határok védelmére helyeződött, ugyanis a visegrádi országok mellett Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt.

Joseph Muscat máltai kormányfő távozásakor adott tájékoztatásában arról beszélt, az uniós tanács megegyezett abban is, hogy a Földközi-tengeren mentési feladatokat végző civil szervezetek hajóinak tiszteletben kell tartaniuk a vonatkozó törvényeket és nem akadályozhatják a líbiai parti őrség munkáját. Világos és egyértelmű az állásfoglalás, amely igazolja Málta törekvéseit – közölte.

A csúcstalálkozó zárónyilatkozata az embercsempészek tevékenységének felszámolását is szorgalmazza

Az elfogadott zárónyilatkozat szerint az embercsempészek tevékenységének végleges felszámolása érdekében meg kell szüntetni azokat az ösztönzőket, amelyek arra késztetnek bárkit, hogy akár az élete kockáztatása árán is igénybe vegye szolgáltatásaikat. Egyúttal elejét vennék a tragikus haláleseteknek. Ennek érdekében létre kell hozni olyan központokat, amelyekben előzetesen feldolgozzák a keresési és mentési műveletekben kimentettek menedékkérelmét. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács felkérte az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy az unión kívüli érintett országokkal, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) és az Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) szorosan együttműködve mihamarabb vizsgálja meg az ilyen feladatokat ellátó regionális központok létrehozásának tervét.

A zárónyilatkozat arról is rendelkezett, hogy a tagállamok a nemzetközi jog betartása mellett a saját területükön létrehozott ellenőrzött központokban önkéntes alapon elhelyezhetik a menekülteket. A központok lehetővé teszik annak gyors és a biztonságos megállapítását, hogy ki illegális bevándorló, akit vissza kell küldeni származási országába, és ki jogosult nemzetközi védelemre, akivel kapcsolatban a szolidaritás elvének érvényesülnie kell. Az ellenőrzött központok keretében végzett valamennyi intézkedésnek – ideértve az áthelyezéseket és a letelepítést is – önkéntes alapon kell teljesülnie, anélkül, hogy az befolyásolná a dublini rendszer reformját.

Orbán szerint a visegrádi négyek győztek

Orbán Viktor miniszterelnök hajnalban a Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „A visegrádi négyek nagy győzelmet arattak azzal, hogy elfogadtatták az uniós állam- és kormányfőkkel a saját javaslatukat.”

A kormányfő azt mondta: fenyegetett az a veszély, hogy a létrehozandó menekülttáborokból az európai országokba szétosztják a migránsokat. „Ezt a javaslatot sikerült visszavernünk és a saját javaslatunkat pedig elfogadtatnunk.” Ez világosan kimondja, hogy az ezután létrehozandó menekülttáborokból senkit sem lehet áthelyezni másik országba, az adott ország beleegyezése nélkül. Így Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország, megmarad magyar országnak – fogalmazott.

Az unión belüli menekülttáborok felállításáról vitáztak az éjjel Brüsszelben

Az uniós tagországok vezetői kétnapos Brüsszeli csúcsértekezletükön olyan javaslaton folytattak éjszakába nyúló vitát, amely szerint az Európai Unión belül zárt menekülttáborokat hoznának létre, valamint befogadó központokat állítanának fel unión kívüli országokban a migrációs nyomás okozta patthelyzet feloldására – közölték a tanácskozás részleteit ismerő diplomaták hajnalban.

Információk szerint az unión belüli menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, amelyek úgy a szárazföldön, mint a tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmeinek feldolgozását végezné. Az unión kívüli országokban tervezett, a kérelmek előzetes feldolgozást végző befogadó központokat főként az észak-afrikai régió országaiban állítanák fel. Hozzátették, a javaslat szerint a nemzetközi védelemre jogosultakat szigorúan felajánlás alapján osztanák el az arra jelentkező tagállamok között.

Amíg a legtöbb ország – beleértve Olaszországot is – támogatja, néhány tagállam nem tartja elfogadhatónak a javaslatot – közölték.

Csütörtök este az uniós tagországok vezetői még nem tudtak közös nyilatkozatot elfogadni az aznap kezdődött csúcsértekezlet addig tárgyalt témáiról, miután az egyik tagállam – diplomáciai források szerint Olaszország – blokkolta azok jóváhagyását, amíg nem kerül sor a migrációs vitára.

Giuseppe Conte új olasz kormányfő már a találkozó előtt a migrációügyi zárónyilatkozat megvétózásával fenyegetett, amennyiben a tagállami vezetők nem tudnak Róma számára is elfogadható megoldásra jutni a bevándorlásról. Később azonban névtelenséget kérő diplomáciai források arról számoltak be, hogy Olaszország a többi zárónyilatkozat elfogadását is blokkolni fogja, amíg nem születik számukra megfelelő megoldás a munkavacsora migrációs vitáján.

„Olaszország meg akarja várni a migrációs vitát, csak utána hagyja jóvá a zárónyilatkozatokat” – mondta egy neve elhallgatását kérő illetékes, aki szerint Conte az európai szolidaritás világos és gyakorlati megnyilvánulását várja a többi tagállamtól.

Juha Sipila finn kormányfő újságíróknak nyilatkozva még tegnap késő este azt mondta, hogy szerinte hosszú tárgyalásra kell készülni, talán a legnehezebbre, amelyen valaha részt vett.

Jóváhagyták a második hárommilliárd eurós csomagot Törökország számára

Jóváhagyták a második hárommilliárd eurós csomagot Törökország számára péntekre virradóra az európai uniós tagállamok vezetői Brüsszelben, ezt a pénzt az országban tartózkodó menekültek ellátására fogják fordítani.

Az Európai Bizottság korábban arról számolt be, hogy ezúttal is célszerű azt a megoldást alkalmazni, amelynek értelmében az összeg egy részét az EU költségvetéséből különítenének el, egy részét pedig a tagállamok adnak össze.

Az uniós állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozóján emellett arról is megegyeztek, hogy átutalnak 500 millió eurót a migráció kiváltó okait kezelni hivatott afrikai pénzalapba az európai fejlesztési alapból (EDF).

Kiemelték: magasabb szintre kell emelni az együttműködést Afrikával, s ehhez nem csak a fejlesztési támogatások fokozására van szükség, hanem új keretrendszert kell létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy jelentősen növekedjenek mind az afrikai, mind az európai forrásokból származó magánberuházások.

Emellett kitértek arra is, hogy az EU-nak továbbra is támogatást kell nyújtania a nyugat-balkáni partnerállamoknak, illetve segítenie kell az illegális migráció megelőzésére irányuló erőfeszítéseket a Földközi-tenger nyugati medencéjében húzódó útvonalon fekvő országokban is, elsősorban Spanyolországban és Marokkóban.

A Földközi-tenger közepén átívelő migrációs útvonal kapcsán az uniós vezetők fokozottabb erőfeszítéseket sürgettek az embercsempészek megállítására, s hangsúlyozták, hogy minden hajónak tiszteletben kell tartania a vonatkozó jogszabályokat, nem akadályozhatják a líbiai parti őrség műveleteit.

Az EU és Törökország között 2016 márciusában létrejött migrációs egyezmény keretében az unió eredetileg hárommilliárd eurót ajánlott fel a válság kezelésére, illetve ennek kimerülése esetére újabb hárommilliárdot. A szerződés alapján Törökország visszafogadja a területéről Görögországba jutó menekülteket, miközben az EU befogad Törökországból ugyanannyi szíriai menedékkérőt, mint amennyi illegálisan átkel a görög-török uniós külső határon.

A megállapodás hatályba lépése és a nyugat-balkáni útvonal lezárása után meredeken csökkent az Európába érkezők száma.

A legfrissebb adatok szerint Ankara eddig több mint hétmilliárd eurót költött a válság kezelésére, s az országban több mint kétmillió menedékkérőt és menekültet tartanak számon.

Nem történt lényeges előrelépés az ír-északír határ ügyében

Az Egyesült Királyság európai uniós kilépése után bennmaradó tagországok vezetői üdvözölték az előrehaladást a brit kilépési folyamatában, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a megfelelő eredmények hiánya miatt az ír-északír határellenőrzés ügyében.

A pénteki brüsszeli csúcstalálkozójukon elfogadott közös nyilatkozatukban a huszonhetek hangsúlyozták, hogy fokozott erőfeszítésekre van szükség a brit kiválási egyezményt illetően, hogy az az átmeneti időszakról szóló rendelkezésekkel együtt hatályba léphessen a jövő márciusra tervezett távozás pillanatában.

Kiemelték: aggodalomra ad okot, hogy nem történt lényeges előrehaladás az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határellenőrzés ügyében, továbbá megoldásra várnak a Gibraltár sorsát övező kérdések is. Ezzel kapcsolatban pedig hangsúlyozták, hogy a tárgyalásokon csak akkor történhet előrelépés, amennyiben a szigetország teljes mértékben tiszteletben tartja az eddigi vállalásait.

Mint írják, az Egyesült Királyság álláspontjának további tisztázására van szükség több ügyben, valamint a jövőbeli EU-brit kapcsolatrendszert illetően „reális és működőképes” javaslatokra a brit kormány részéről.

A bennmaradó tagországok állam- és kormányfői végül felszólították az uniós intézményeket, hogy készüljenek fel minden lehetőségre.

Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló aláhúzta: javaslatokat vár Londontól a „súlyos” nézetkülönbségek áthidalása és a „kemény Brexit” elkerülése céljából.

„Megállapodást akarunk, ezen dolgozunk. A rendelkezésre álló idő nagyon szűkös” – mondta.

Leo Varadkar ír miniszterelnök azon véleményének adott hangot, hogy alig történt előrelépés az utóbbi hónapokban, és brit kollégájának, Theresa Maynek „puhítania” kellene a korábban általa lefektetett határvonalakat, például nem kellene kiléptetnie az országát a vámunióból.

A belga kormányfő Hazard mezt ajándékoz Theresa Maynek

A brit kormányfő a biztonsági kapcsolatok gyengülésének kockázataira figyelmeztetett

Theresa May brit kormányfő Brüsszelben az uniós csúcstalálkozó munkavacsoráján arra szólította fel az Európai Unióban maradó 27 tagország vezetőjét, hogy ne kockáztassák polgáraik biztonságát az erre vonatkozó kapcsolatok gyengítésével Nagy-Britannia uniós kilépését követően – közölték a tárgyalások részleteit ismerő források péntek hajnalban.

Mint elmondták, a munkavacsorán elsőként Theresa May brit miniszterelnök adott tájékoztatást az Egyesült Királyság uniós kilépési folyamatának legfrissebb fejleményeiről. Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója a megbeszélésen kijelentette, hogy a Brexitet követően Nagy-Britannia elveszíti hozzáférését az uniós rendőrségi adatbázisokhoz, az információk automatikus megosztásához és a határokon átnyúló, kölcsönös bűnüldözési eljárásokhoz.

A brit kormányfő ezt követően arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagy-Britannia sem tudja majd megosztani a rendelkezésére álló bűnüldözéssel és terrorizmussal kapcsolatos információit az európai tagországokkal, amennyiben az Európai Unió ragaszkodik az unión kívüli országokkal folytatott együttműködést korlátozó szabályaihoz.

„Arra kérem, vegyék fontolóra, hogy mi az önök polgárainak és a brit polgárok legfőbb érdeke, ugyanis a jövőben nem lesz lehetőségünk arra, hogy azonos időben osszuk meg a körözés alatt álló, köztük a veszélyes bűnözőkre vonatkozó adatainkat. Ez nem az, amit szeretnék, és azt sem hiszem, hogy önök ezt akarnák” – fogalmazott.

Miközben ismételten hangsúlyozta „feltétel nélküli elkötelezettségét” Európa biztonsága mellett, a bit kormányfő nyomatékosította, a biztonsági kapcsolatok jelentős megváltozása komoly biztonsági kihívást hordoz magában.

Theresa May közös feladatnak nevezte a bűnözői hálózatok Európán átnyúló feltérképezését az elszámoltathatóság növelése és a bűnözés mértékének csökkentése érdekében. Hozzátette, a bűnüldözésre vonatkozó, unión kívüli országokra vonatkozó jogi keret nem teszi lehetővé a nagyratörő biztonsági együttműködés megvalósítását, amely minden európai ország érdeke.

Uniós vezetők: Oroszország ismerje el a felelősségét a maláj utasszállító lelövésében!

Felelősségének elismerésére szólították fel Oroszországot pénteki közös nyilatkozatukban az európai uniós tagállamok vezetői a maláj utasszállító négy évvel ezelőtti Kelet-Ukrajna feletti lelövésében.

A csütörtökön kezdődött brüsszeli uniós csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozatban felszólították Moszkvát, hogy teljes mértékben működjön együtt az igazság feltárásában, az igazságszolgáltatásban és az elszámoltatásban.

Az utasszállítót 2014. július 17-én lőtték le egy orosz gyártmányú föld-levegő rakétával az oroszbarát erők által ellenőrzött Kelet-Ukrajna légterében. Az ügyben vizsgálatot folytató nemzetközi szakértői csoport szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a gép megsemmisítésében. Moszkva ugyanakkor következetesen tagadja, hogy köze volt a tragédiához.

Csütörtök délután kétnapos uniós csúcstalálkozó kezdődött Brüsszelben, amelyen elsősorban a közös migrációs és menekültpolitikáról, Nagy-Britannia uniós kilépési folyamatáról, a következő többéves költségvetési keretről, illetve gazdasági és kereskedelmi kérdésekről tárgyalnak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői.

MSZP: Európának siker, Orbánnak kudarc a zárónyilatkozat

Európa sikere, hogy a migráció kérdésében van előrelépés a közös rendezés felé – mondta Harangozó Gábor MSZP-s politikus Budapesten újságíróknak az EU-csúcs zárónyilatkozatával kapcsolatban.

Az ellenzéki párt elnökségi tagja, országgyűlési képviselő egy más témájú sajtótájékoztatón kérdésre kijelentette: a döntés szerint az európai államok együtt akarják ezt az ügyet kezelni, nem nemzeti alapon, és ez Orbán Viktor kormányfő politikájával szembemegy.

Ez Európának a nagy sikere, hogy sikerült végre előrelépést tenni és megegyezni, (…) meggyőződésem, hogy ez Orbán Viktornak egyébként kudarc – fogalmazott Harangozó Gábor.

Tusk: túl korai még sikerről beszélni, a munka nehezebb része még hátra van

Túl korai lenne még sikerről beszélni az európai uniós vezetők csúcsértekezletén született migrációs megállapodással kapcsolatban, a munka nehezebb része ugyanis még hátra van – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a brüsszeli ülést követően.

Sajtótájékoztatóján Tusk rámutatott: noha az uniós állam- és kormányfőknek sikerült egyezségre jutniuk péntekre virradóra, az abban foglaltak megvalósítása még hátra van, és ez a keményebb feladat.

Hozzátette, alapvető fontosságú az illegális bevándorlóáradat megállítása vagy legalábbis további csökkentése. A létrejött megállapodást „politikai áttörésként” értékelte, amelynek alapján meg lehet kezdeni a közös munkát, de a felek elkötelezettséget és egységet mutattak a kérdésben.

Kiemelte, hogy a zárónyilatkozatban világos üzenetet küldtek a Földközi-tengeren tevékenykedő hajóknak, köztük a civil szervezetek járműveinek is, hogy be kell tartaniuk a szabályokat és nem akadályozhatják a líbiai parti őrség munkáját.

A Brexit kapcsán Tusk kijelentette, hogy sok még a munka hátra, márpedig ha a következő, októberi EU-csúcsig egyezségre akar jutni az Egyesült Királyság, akkor sürgős előrelépésre van szükség.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az EU vezetői egységes frontot mutattak a kereskedelempolitika ügyében. Leszögezte: „Európa továbbra is kiáll a szabad és tisztességes, közös szabályokon alapuló kereskedelem mellett”.

Az egyoldalú megoldások káros következményekkel járhatnak, az EU a multilaterális megközelítés híve – közölte az amerikai kormányzat közelmúltbeli, sokak által protekcionistának tartott lépéseire célozva.

Juncker elmondta, hogy július vége előtt Washingtonba utazik, ahol Donald Trump amerikai elnökkel fog egyeztetni, akinek bemutatja az unió közös álláspontját. „Kevésbé drámaian kell kezelni a helyzetet, tárgyalásokra van szükség” – fogalmazott.

Kiemelte továbbá, hogy „széles támogatást” kapott az ülésen az a javaslat, amelynek értelmében 2020 végéig 10 ezer főre növelnék az uniós határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) személyzetének létszámát.

Az eurócsúcs kapcsán a bizottság elnöke végül arról számolt be, hogy sikerült előrelépést elérni a bankunió vonatkozásában.

Bojko Boriszov, az EU soros elnökségét betöltő Bulgária kormányfője aláhúzta: jelenleg nem menekültválságról, hanem politikai válságról lehet beszélni, amit az is mutat, hogy a 2015-ös tetőponthoz képest mintegy 90 százalékkal csökkent az Európába érkező menedékkérők száma.

„Fontos volt demonstrálni, hogy Európa képes előrelépni” – fogalmazott.

Merkel: helyes irányba tett fontos lépés a migrációs megállapodás

Az uniós tagállamok között elért migrációs megállapodás helyes irányba tett fontos lépés, de az útnak még nincs vége – közölte Angela Merkel német kancellár.

Merkel szerint a kétnapos tanácskozáson sok és lényeges eredményt sikerült elérni annak érdekében, hogy a 2015-ben tapasztalt események ne ismétlődhessenek meg. Mint elmondta, több kétoldalú megállapodást sikerült kötnie uniós tagországokkal a dublini szabályozásban rögzített hatékony és gyors visszaküldésekről. A belügyminiszterek feladata lesz az adminisztratív feltételek kidolgozása – közölte.

A kancellár kiemelte: arra kérte Nagy-Britannia kormányát, hogy a lehető legjobb szándékkal és európai szellemben működjön együtt a közös ügyek megoldásain az Európai Tanács tárgyalásain.

Macron: a migrációs megállapodás a frontországokkal való szolidaritást jelenti

A migrációs megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy Európán belül, a tagországok területén önkéntes alapon ellenőrzött menekültközpontokat hozzanak létre, fontos lépés és a frontországokkal való nagyfokú szolidaritást jelenti – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő.

Macron aláhúzta, az uniós tanács kétnapos tárgyalása során elért eredmények mindenekelőtt a francia elképzelések megvalósulását hozta. Ezek között kiemelte a külső határok védelmét, az unión kívüli műveleteket, a felelősséget, az európai szolidaritást, valamint a szorosabb védelmi együttműködést, amelyek véleménye szerinte felelős válasz az Európa előtt tornyosuló kihívásokra.

Kijelentette, Európának még sokáig kell együtt élnie a migrációs nyomással. Nem szabad azonban érzelmesnek lenni e tekintetben, Európának minden körülmények között ellen kell tudni állnia a kihívásoknak saját értékeinek tiszteletben tartása és polgárai biztonságának megőrzése mellett – tette hozzá.

Pellegrini: Szlovákia kész 1200 menekültet ideiglenesen befogadni a szomszédos országokból

Szolidaritása jeleként Szlovákia kész ideiglenesen 1200 menekültet befogadni, hogy segítse az arra rászoruló szomszédos országokat – jelentette ki Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök az uniós vezetők pénteki brüsszeli csúcstalálkozója után. Pellegrini hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyetlen migráns sem jöhet a kormány beleegyezése nélkül.

Az ülést követő sajtótájékoztatóján a kormányfő rendkívül nehéznek nevezte a hajnalba nyúló migrációs egyeztetéseket, azonban hangsúlyozta, hogy olyan megoldások születtek, amelyek az Európai Unió és Szlovákia számára is kielégítőek.

Üdvözölte, hogy a tárgyalások fókuszpontja a kötelező uniós kvóták felől az EU külső határvédelmére helyeződött át, hangsúlyozva, hogy Pozsony régóta ezt pártolja.

Pellegrini az Európai Unió területén felállítandó „ellenőrzött menekültközpontok” kapcsán elmondta, hogy országa biztosítékokat akart, hogy ezekből nem kötelező, hanem önkéntes jellegű mechanizmus alapján osztják majd szét az EU-n belül a menedékkérőket.

„Egyetlen migráns sem jöhet Szlovákiába a kormány hozzájárulása nélkül” – mondta.

Hozzátette azonban, az országnak van még kapacitása átmeneti segítséget nyújtani azzal, hogy menedékkérőket fogad be a támogatásra szoruló szomszédos államokból, például Ausztriából. Szlovákia így akár 1200 embert is befogadhat.

(Forrás: MTI, Euronews)

Előzmények >>>

https://varosikurir.hu/az-unios-csucson-a-legfontosabb-napirendi-pont-a-migracio-kulso-es-belso-dimenzioja/