A Kedves Vezető nagyon alias, évről évre egyre aliasabb

Azért kell meghallgatni a Kedves Vezető rendes évi tusványosi beszédét, mert

a.) egyrészt képet kaphatunk a mai magyar orvostudomány, azon belül is a démonok, és más, riasztó agybajok elleni heroikus, ámde elkeserítően vesztes küzdelméről,

b.) másrészt végre megtudhatjuk ki lett ez évben az újabb szarszemétláda. Ki az, aki ellen nemzetünknek megint kardozni kell, ezzel is enyhítve a főnök, alias Kedves Vezető (a Kedves Vezető nagyon alias, évről évre egyre aliasabb) fejében üvöltő hangok, fájó kakofóniáját.

Eddig ugye háborút viseltünk

Merkel, Macron, Soros, Gyurcsány, a felsoroltak ivadékai, – ha megszülettek, ha nem, akkor is – generálisan a hollandok, svédek, a finnek, a teljes luxemburgi királyság ellen. Eddig.

Lehet a klímaváltozás, valami tusványosi rettenet pálinka, esetleg kimaradt néhány szem az adagolásból nem tudom, de az idén nem apróztuk el a sztorit. Nagyjából hozzácsaptuk még az eddig sem rövid háborús listánkhoz Észak-Koreán, a volt Szovjet tagköztársaságok romantikus diktatúráin, a megmaradt néhány banánköztársaságon kívül az egész világot.
Nem kell itt hernyózni, erősek vagyunk mint állat!

Egyik kezünkben kard, a másikban meg vakolókanál, mondotta volt a Kedves Vezető a szép szájával.

Ápolók, gyógyszer meg sehol….

Így perszehogy hadat üzenhetünk bátran a normalitásnak. Nincs nagyon meleg, Tusványos tele félrészeg kormánytaggal, medve egy darab sem, a várban mától talpig huszárjelmezben csákóval-karddal-rámás csizmával-lóval parádéznak a rendőrök – noormális? – ez pont ideális hadüzenethez. Mikor máskor, ha nem most?

Arra emlékszem, ha már a hadüzenetnél tartunk, mikor megboldogult katonakoromban a mi laktanyánk, Nagykanizsa, feszt az olaszoknak üzent hadat. Akkor ezt hadgyakorlatnak hívtuk még.

Persze, akkor is ketyós volt a fél kormány, (mondjuk a másik fele meg részeg) mi meg röhögve nézegettük az egyetlen tankot a laktanyaudvaron, amiből épp aznap hajnalban lopta ki Béla, az ügyeletes, a gázolajat, így meg háborúba menni meg elég felejtős. De legalább elvi síkon üzemképes volt. Elvi síkon, mert a többiben már motor sem volt rég. De ott is, akkor is, az a hibbant, félhülye rendszer is, minden háborút megnyert.

Elvi síkon….

Nézem a Kedves Vezetőt, ahogy mókásan hadonászik töpszli kis karjaival, belelovalva magát a vakolókanál-kard-keresztényszabadság triangulum frissen született háborús őrületébe, azon gondolkozom, nekünk, magyaroknak, mit is jelent a szabadság, aminek ez a félnótás két pálinka között, éppen hadat üzent?

Mert azt, hogy neki, nekik, ennek a néhány gazembernek, akik éppen most tesznek lóvá és földönfutóvá tízmillió embert, hogy nekik a szabadság, – Hogy is fogalmazott? KERESZTÉNY SZABADSÁG! – mit is jelent, azt tudjuk.

Azt, hogy minden az övék! MINDEN AZ ÖVÉK!

Hogy nekik már lopni sem kell, mert önmaguktól mégsem lophatnak. Legfeljebb egyik zsebükből átpakolják a másikba a bankokat, gyárakat, bányákat, városokat, Balatont, jó ég tudja mi mindent. Időnként odaadják a gyereknek, most játszanak egy kicsit ők is vele. Ez a keresztény szabadságuk!

De nekünk, tízmillió szájtáti magyarnak mit jelent a szabadság? Hogy időnként majd megbámulhatjuk naccs’úrék repülőit, birtokait, távolról a Balatont, a várat? Ez a mi szabadságunk?

Egy végletekig beteg ember beteg víziója egy beteg világról? Ez? Ez kell nekünk?
Jó kis beszéd volt. Nnna, megyek beszerzek egy vakolókanalat meg egy kardot.
Háború lesz. Megint.

Semjén Zsolt célra tartott Tusványoson

Orbán és hátizsákvivője megérkeztek Tusványosra! - Hátkép csata előtt....