„A felelősséget a sza#@ért… teljes egészében az viseli, aki az embert teremtette…” – irtóztatóan büdös

A Momentum három politikusa kiderítette, hogy az elviselhetetlen budakeszi bűz okozója Rákay Philip, aki a 7.400 négyzetméteres birtoka melletti 3.200 négyzetméteres díjugrató pályáján legfőképp a vasárnapi díjugratás során keletkezett lótrágyát nemes egyszerűséggel az Angyalok királynéja katolikus templom közvetlen közelében helyezi el, amitől aztán irtózatos büdös lesz, s ami a vasárnapi misét jelentős mértékben zavarja.

Nos, ilyen az, amikor az ellenzéki Momentum politikusai mit sem tudnak a fekália és a vallási hagyomány összefüggéséről,

s szégyenletes tudatlanságukban keresztényüldözőkké válnak, midőn arra szólították fel a keresztény- és nemzetvédő Rákay Philipet, hogy ne szentségtelenítse tovább a templomot, s ne szennyezze tovább a tájvédelmi környezetet.
Mert hát az rendben van, hogy a Deuteronomiumban azt olvashatjuk, hogy „A táboron kívül legyen egy hely, ahova kimehetsz dolgodra. Fölszerelésedhez tartozzék hozzá egy kis ásó. Amikor ki kell menned, áss vele egy kis gödröt, s takard be, ami kijött belőled. Mert az Örökkévaló, a te Istened táborodban jár, hogy megvédjen, s hatalmadba adja ellenségedet. Azért táborod legyen szent, ne lásson az Örökkévaló semmit, ami utálatos, nehogy elforduljon tőled.” (5Mózes 23,13-15) Vagyis Rákay Philip eltakarítja táborából a salakot, tőle nem fog elfordulni az Örökkévaló, csak a plébánostól és a nyájtól, de az legyen az ő gondjuk, s ne Rákay Philipé. Elvégre neki van gondja elég a lovakkal és az eltakarítandó lócitrommal.

Na de vannak itt lényegesebb teológiai kérdések is.

Már a korai kereszténység körében is felmerült, hogy ha Isten a saját képére teremtette az embert, akkor vajon van-e Istennek is bele? Ez olyan súlyos kérdésnek bizonyult, hogy a II. századi gnosztikus Valentinoszt és követőit azért is kellett eretnekké nyilvánítani, mert Krisztust csak szellemi lénynek tartották, testét csak látszattestnek, s úgy vélték, hogy Jézus „nem eszik, nem iszik, nem székel.” Erre a gondolatra építi Milan Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége c. művének alábbi részét: „vagy Isten képére teremtetett az ember, s akkor Istennek vannak belei, vagy Istennek nincsenek belei, s akkor az ember nem hasonlít hozzá… A szar súlyosabb teológiai kérdés, mint a rossz… A felelősséget a szarért… teljes egészében az viseli, aki az embert teremtette… A szar helytelenítése metafizikai jelenség. A székelés pillanatai naponta bizonyítják a Teremtés elfogadhatatlanságát. Vagy-vagy: vagy elfogadható a szar… vagy elfogadhatatlan módon teremtettek bennünket.” (Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége, Európa, Bp., 1992. 316-319. Ford.: Körtvélyessy Klára)

De említhetnénk Oszlopos Simeont,

az oszlopos szentet, aki aszkétaként több mint 30 esztendőt töltött el különböző magasságú oszlopokon, s a leírások szerint olyan bűz vette körül, hogy a látogatói képtelenek voltak megközelíteni. Ám mégis őt fogadták a szentek családjába és nem a bűzzel megbirkózni képtelen látogatókat!
És említsük még meg, hogy midőn lerombolták Baál templomát, ugyanott egy szennyvízgyűjtő csatornát építettek (2Királyok könyve 10,27). Az persze eszükbe sem jut ezeknek a hazát és kereszténységet nem ismerő momentumosoknak, hogy megkérdezzék Rákay Philipet, hátha a Baál-kultuszhoz hasonló eltévelyedésnek és bálványokkal való paráználkodásnak tartja azt, ami az Angyalok királynéja templomban zajlik, s teológiai vitákban fogant ellenvéleményének a Királyok könyvében foglaltakhoz hasonlóan igyekszik hangot adni.
Szóval, kedves momentumosok, hátrébb a lócitrommal!

Forrás

Kapcsolódó

Rákay Philipnek sikerült, Önnek miért ne? Hogy mi? Olvassa!