A fideszes uszítás töretlenül folytatódik

Tulajdonképpen a hecckampányokkal uszítás hovatovább az egyetlen dolog, amely a maffia „politikájában” a kontinuitást mutatja.  Napjainkban a régi nóták – Soros (zsidók), Brüsszel, Gyurcsány, migráncsok, cigányok – a „dollárbaloldal”, az idegen érdekeket képviselő, nemzetáruló „baloldal” emlegetésével, no és a megunhatatlan buzizással vegyítve hallatszanak a maffia uralta médiából.

Persze nem új egyik sem,

de most különösen fölerősítették ezt a nemzetikeresztény libsizést-komcsizást-buzizást, amelynek minden eleme fölidézi a többit, fokozva ezzel is a kipécézettekre irányított gyűlöletet. Mostanság az oktatás ügye tűnik különösen alkalmasnak arra, hogy javító szándékú intézkedések helyett egyrészt kifárasztásra törekedjenek – Maruzsa-féle „eligazítás”, Rétvári-féle „egyeztetés a „Fidesz hasbeszélő mutatványaiként funkcionáló „civilekkel”; Pintér-féle menekülés, DoktorMiniszterElnökÚr-féle negligálás stb. -, másrészt folyamatosan hecceljék híveiket, általában azokat az embereket, akik minél kevesebbet értenek az egészből, annál hangosabban hőbörögnek.

Legutóbb például

az EU és a NER közötti „kiegyezés” ürügyén Gulyás Gergely beszélt a tőle megszokott higgadtsággal, tehát abszolút tudatosan, az uszítás nyilvánvaló szándékával arról a „baloldalról”, amely idegen érdekek szolgálatában akarta-akarja megcsáklyázni a pedagógusok béremelését.

• Nem számít, hogy 13. éve van a maffia hatalmon; nem számít a nyilvánvaló tény, hogy az ellenzéknek, a „baloldalnak” nincs semmilyen időszerű felelőssége ez ügyben, hiszen a Fidesz megoldhatott volna sok alapproblémát, ha lett volna ilyen szándéka;
• nem számít az sem, hogy a demonstrációk sorában kiegészültek a követelések, amelyek között a béremelés csupán egy a sok közül.

A Fidesz szívósan handabandázza, hogy a „baloldal” miatt nincs, eddig nem volt pénz: úgy hazudik, bele az emberek szemébe, mintha kizárólag hülyegyerekekhez szólna. Pontosabban azt is teszi: a maffia érdekkörébe tartozóknak nem kell semmit sem magyarázni, a békemenetes hülyegyerekek meg a szélsőjobbos csőcselék ennyivel is beéri:

akár maguktól is uszulnak.

Igazából csak egy ok van az elképedésre:

nevezetesen az, hogy az EU egyik tagállamában megszokottá, mindennapossá válhatott a hatalomnak az a handabandája, amely a tájékozott embereket egyszerre emlékeztetheti a nyilas-érára és a Rákosi-korszakra, meg az 56 utáni megtorlások propagandájára.

De ha szembenézünk magunkkal, be kell látnunk, hogy ezen sem döbbenhetünk meg: a szemünk láttára, fülünk hallatára történt és történik minden, nagyjából 1994-95 óta. Azóta, hogy a Fidesz magához csalogatta az MDF csurkistáit, s összevegyült velük. Emlékezzünk csak az 1998-2002 közötti nagytakarításokra, vagy a közelmúlt náci-nyilas mintákat követő Soros-plakátjaira, és nézzük csak a brüsszeli bombákat ábrázoló ocsmányságokat: a Fidesz torz képe vigyorog ránk róluk.

S míg nézzük, hallgatjuk őket, a mi arcunk is eltorzul.

A mi feladatunk, hogy változtassunk ezen, és Európáé: ahogy az ukránok nemcsak magukat, hanem Európát is védik, az orbániai rablóhatalom nemcsak minket tesz tönkre, Európát is fenyegeti. Közös feladatunk tehát, hogy helyre toljuk a kizökkent időt, hogy bebizonyítsuk: az orbániai anakronizmus nem lehet tartós.

Ami azt illeti, emberöltővel mérve már így is elviselhetetlenül hosszú ideje tart…