A jövőben a „polgári engedetlen” pedagógusokat azonalli hatállyal ki lehet rúgni

A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszűntével a kormány rendkívüli jogrendben hozott intézkedései hatályukat vesztik, ami átmeneti rendelkezések bevezetését teszi szükségessé

Az erről szóló jogszabályt 136 igen szavazattal, 45 nem ellenében fogadta el a Ház

Az idősgondozás segítése céljából elindul a Gondosóra-program, amely egy segélyhívó eszközt és egy hozzá kapcsolódó távfelügyeleti és diszpécserszolgálatot nyújt az időseknek. A jogszabály tartalmazza az ehhez kapcsolódó adatkezelési szabályokat.

A törvény megteremti a munkaerő képzését támogató GINOP program végrehajtásához szükséges szabályokat.

Emellett fenntartja a harmadik országból érkező munkavállalókra vonatkozó, veszélyhelyzet alatt kialakított szabályokat. Ugyancsak tovább alkalmazhatók az önfoglalkoztatók támogatására kialakított veszélyhelyzeti szabályok.

Három hónapig lehet még forgalmazni otthoni használatra gyorsteszteket, utána ismételten csak az egészségügyi szolgáltatók végezhetnek koronavírusteszteket

A jövőben már nem érvényesül az automatikus házi karantén szabálya a magáncélú külföldi utazásról hazatérőkre, és az a szabály is megszűnik, hogy erre az időszakra nem jár táppénz.

Változnak a pedagógussztrájk szabályai

A módosítás érinti az elégséges szolgáltatást: nem maradhat el tanóra az érettségi előtt álló osztályokban, de nem szenvedhet csorbát a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása sem. Más esetben a tanórák 50 százalékát kell megtartani, de folyamatos felügyeletet kell biztosítania az iskolának, lehetőleg az osztályok összevonása nélkül, a diák saját oktatási intézményében.

A jogszabály tartalmazza a szankciókat arra az esetre, ha a munkavállaló nem a törvényben szabályozott sztrájkjogával él, hanem más okból tagadja meg a munkát.

15.§
A nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben foglalkoztatott, a munkavégzési kötelezettségének egyébként eleget nem tevő közalkalmazottal, munkavállalóval szemben a munkáltató a kötelezettségszegéstől számított nyolc napon belül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi 1. törvény 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményt
alkalmazhatja.

Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért

56. § (1) A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg.

(2) Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét.

(3) A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása során a 78. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl.

(5) A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell.

Magyarul, akik a „polgári engedetlenség” eszközével kívánnak élni a jövőben, azokat azonnali hatállyal ki lehet rúgni

78. §  (2) Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják.

Pintér Sándor fegyelmi kérdésnek tekinti a tanárok polgári engedetlenségét

Pintér Sándor belügyminiszter-jelöli meghallgatásán elmondta, hogy a belügyminisztérium a közoktatásban is a szervezésben tud segíteni és a rend betartásában. Kiemelte emellett, hogy folytatódnak az informatikai fejlesztések, a tornacsarnokok és tanuszodák építési programját is folytatják. A hvg.hu cikke szerint Pintér többször hangsúlyozta a rendfenntartás fontosságát az oktatásban.

Rend nélkül nem lehet tanulni

– mondta a miniszter.

Pintér használható tudást ígért minden magyar tanulónak, olyan tudást, ami Európa élmezőnyébe tudja majd feltornászni az országot.

Pintér a Telex beszámolója szerint beszélt a pedagógusok polgári engedetlenségéről is. „Jogot végeztem, nem ismerem ezt a kifejezést” – jelentette ki, majd hozzátette: „egyszemélyes polgári engedetlenség” sem értelmezhető, nem része a jogrendnek, így nem fogadható el. „Fegyelmi kérdésnek tekintem” – közölte a belügyminiszter.

Forrás: 24.hu / MTI / Telex

Hitte volna? 136 igen, 36 nem – elfogadta az országgyűlés az alaptörvény tizedik módosítását

A legjobb az volna, ha Pintér rendőrminisztériumához csatolnák az egészségügyet! Mégis más, ha ők kérdezik: sztrájkolgatunk? - Napi Lendvaiságok.....