Banánköztársaság
A kormány filozófiatörténésze
Komoly tudósnak látszó emberek képesek arra, hogy a bambaságig egyszerűsített, éppen ezért a célközönséget uszítani alkalmas állításokat fogalmazzanak meg.
Vannak egészen komoly tudósnak látszó emberek, akik akár a maguk területén kiválóságok is lehetnek, akik számomra teljesen érthetetlen módon, újra meg újra alámerülnek a „kormány” szennyáradatába, újra meg újra képesek agitpropossá zülleni, primitíven heccelődni. Képesek arra, hogy a bambaságig egyszerűsített, éppen ezért a célközönséget uszítani alkalmas állításokat fogalmazzanak meg.
Nyilván vannak olyanok, akik a saját területükön kívül eltévednek, az orrukig sem látnak – de ők vajon miért írnának, „okoskodva”..? Ám miért írnak olyanok, akik önmagukat vélhetően teljesen komolyan veszik, és ugyanezt elvárják másoktól is?
Van az a pénz..?
Egészen komoly ember, legalábbis a beosztásai és a Wikipédia szerint. És mégis…
Vajon hogy tud ránézni saját írására? „Őszintén” alkotta – nem ez az első remekműve ugyanennek a szennylapnak az oldalán – vagy kiröhögi olvasóit..?
Nem vitatkozom vele, mert az adott témában megfogalmazott „álláspontja” szerintem teljesen vitaképtelen. Csupán néhány mondatához fűzök megjegyzéseket, illusztrálandó a módszert és a mélységet, ahonnan ez a szöveg szól… S azt is csak azért, mert különösen irritál, ha egykor általam ugyan felületesen, de normálisnak ismert ember immár rendszeresen ökörködik, illetve valójában egy szégyentelen kórus tagjaként uszít.
Nézzük meg egy-két állítását az „érzékenyítés” ügyében.
„Érzékenyítésre az szorul, aki nem érzékeny vagy nem eléggé az (nem elég erős az inger).”
Ezzel a mondattal – bizonyos fenntartásokkal – akár azonosulni is lehet. Fenntartásokkal, mert minden tapasztalat amellett szól, hogy akit érzékenyíteni lehet, az legalábbis valamelyest már érzékeny… Persze, lehetséges, hogy olyan munkakörben dolgozik, amelyben egyszerűen hasznosnak tartja, ha innen is, onnan is szert tesz bizonyos ismeretekre, látásmódra.
Hogy mást ne mondjak: aki csak a „kormány” ocsmány propagandájából, uszító hecckampányából tájékozódik, vagy mondjuk Csejtei professzor ilyetén műveiből szerzi ismereteit, azt hiheti, hogy a „migránsok” többsége elvetemült bűnöző, el akarja venni a „kultúránkat” meg hasonló stupiditások…
A tapasztalat azt mutatja, hogy e két területen sokaknak érzékenyítőtréningre lenne szükségük, hiszen ostoba módon érzéketlenek. Hiányoznak belőlük az örömkönnyek, amikor átadhatják magukat, hazájukat és egész Európát idegen jövevények tömegeinek, és nem vált ki belőlük kellő megelégedettséget az, hogy a kisdedek ezentúl szabadon megválaszthatják nemüket. Érzékenyítőtréningekkel kell tehát őket jobb belátásra bírni.
Természetesen senki sem akarja se hazáját, se Európát „átadni” – legföljebb menekülteket keresztényi és általában emberi módon befogadni. Honnan veszi Csejtei professzor úr ezt az ostobaságot? Csak nem Kovács Zoltánoktól, Hollik Istvánoktól? Vagy egyenesen magától Orbántól, aki szerint – ó, feledhetetlen megfogalmazás! – nagy testű ragadozók úszkálnak vizeinkben..?
Na és az a „genderideológia”… Vajon miféle kényszer mondatja a professzor úrral azt a lapos, bárgyú ostobaságot, hogy „a kisdedek ezentúl szabadon megválaszthatják a nemüket”? Tényleg ennyit „tudna” arról, amiről oly magabiztosan nyilatkozik? S „menthető” volna ez a magabiztosság Csejtei esetleges hibbant ostobaságával..? Egy filozófiatörténészről bizony nem tételezem ezt föl. De akkor..?
Úgy képzeli, ez az a szint, amelyen érdemes megszólalnia? Vagy más hangot a „kormány” terrormédiájában nem is használhat..?
Na és kötelező abba a terrormédiába írni?
Bizony mondom: az az átkozott „van az a pénz” tűnik a legelfogadhatóbb magyarázatnak…
Na de vissza az írásműhöz!
A professzor úr, miután kisopánkodta magát a „tömeges érzékenyítés kártételein” (vajon honnan az istenből veszi ezt is..?), megállapítja, hogy senki sem „kérte fel az érzékenyítőket arra, hogy érzékenyítsenek, mégpedig ilyen fékevesztett ütemben és mértékben.”
Helyben vagyunk: bizony, az „érzékenyítőket” nem kérte föl sem Orbán Viktor, sem az ő Fidesze – és mégis léteznek és tevékenykednek! Ez igazán döbbenetes… Hiszen „demokratikus legitimációval” – amint azt tudjuk – Orbán rendelkezik, meg akinek Orbán megengedte…
Európa meghibbant – sajnálkozik. De annyira azért mégsem – vagy legalábbis nem mindenki! – , hogy hagyja magát az „érzékenyítés kufáraitól” átverni, a „politikailag korrekt beszédmód” mocsarába csalni…
A professzor úr azonban itt nem állt meg.
Ha már oly felháborodottak, aggodalommal teltek az érzékenyítők amiatt, hogy fogyatkoznak azok, akiket érzékenyíteni lehetne, akkor melegen ajánlom nekik, érzékenyítsék inkább magukat a bevándorlókat. Van mire érzékenyíteni őket, például arra, hogy az európai nőket nem lehet tetszés szerint fogdosni, megerőszakolni, szolgasorba taszítani, hogy nem illik tisztességes polgárok torkát elvágni vagy köztereken, közintézményekben véres merényleteket végrehajtani. Mert az ilyen dolgokra meg mi vagyunk fölöttébb érzékenyek.
Ami azt illeti – bár berzenkedem eme gyalázatos uszításhoz hozzászólni –, meg kell jegyeznem: korábban is számos példa volt európai emberek által elkövetett szörnyűségekre. Ami pedig a nők megerőszakolását illeti, semmi okunk föltételezni, hogy e tekintetben bármilyen külső „segítségre” szorulnánk. És persze minősített, illetve minősíthetetlen aljasság a menekülteket és a terroristákat ilyen módon összemosni.
„A szerző filozófiatörténész, egyetemi tanár”
Nem értem…
Vagy mégis: egyszerűen az a helyzet – s már régóta –, hogy nem lehetséges a mai „kormány” mellett – ráadásul annak terrormédiájában – emberi, racionális módon érvelve szólni. Csak ezen az útszéli hangon…
Szerző
