Kerítésen innen
A Központi Nyomozó Főügyészség bevédte Márki-Zay Péter feljelentésével szemben Orbán ‘poloskáit’
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) elutasította a Mindenki Magyarországa (MM) feljelentését, amelyet Orbán Viktor ellen tett a kormányfő poloskázó beszéde miatt – írja a 24.hu.
Mit is mondott Orbán?
Az ügy előzménye, hogy nemrég a Mindenki Magyarországa Néppárt közösség elleni uszítás gyanúja miatt tett feljelentést Orbán Viktor ellen. A Polt Péter legfőbb ügyészhez címzett, a Népszavához eljuttatott beadvány szerint a miniszterelnök március 15-i beszédének bizonyos részei kimerítik a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 332. §-ában foglalt törvényi tényállást, mivel nagy nyilvánosság előtt egyes társadalmi csoportok ellen gyűlöletre, sőt implicit módon erőszakra uszítanak.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Ki a poloska?
Mint ismert, Orbán Viktor beszédében húsvéti nagytakarítást emlegetett, és „áttelelt poloskáknak” nevezett magyar állampolgárokat. A miniszterelnök később azzal védekezett, hogy a poloska szót pusztán Magyar Péterre értette, amiért a Tisza Pért elnöke lehallgatta volt feleségét, Varga Juditot.
A miniszterelnök poloskának nevezte és a pokollal fenyegette meg a politikai ellenfeleit – Ez volt a március 15-i ünnepi beszéd
Szerinte „a szivárványos birodalom”…
A beadvány szerint a kormányfő lényegében élősködő, kártevő rovaroknak nevezett politikusokat, bírókat, újságírókat, civil szervezetek tagjait és aktivistákat, akik szerinte „átteleltek”, azaz túlélték az eddigi időszakot. Azt is írták benne, hogy a miniszterelnök kijelentései egyértelműen ellenséges hangulatot szítanak a megnevezett társadalmi csoportokkal szemben, dehumanizáló jelzőt alkalmaz, a „húsvéti nagytakarítás” pedig burkoltan arra utal, hogy ezeket az embereket „ki kell takarítani” – azaz el kell távolítani, meg kell szabadulni tőlük.
A KNYF szerint azonban Orbán szavai nem merítik ki az közösségi elleni uszítás fogalmát.
Az elutasításban az Alkotmánybíróságra, illetve a bírói gyakorlatra hivatkoztak. Azt írták,
„a gyűlöletre uszítás alatt nem a kedvezőtlen vagy sértő véleménynyilvánítást értjük, hanem olyan lázongó kifakadások értendők ez alatt, amelyek alkalmasak arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket olyan magas fokra lobbantsák, amelyből a gyűlölet a társadalmi rend és béke megzavarásához vezethet. (…) Orbán Viktor miniszterelnök a beszédében sem konkrét személyt, személyeket, sem a lakosság jól körülhatárolható csoportját nem nevesítette, beszéde erőszakos cselekményt magában foglaló konkrét erőszak kiváltására, gyűlölködésre uszító kijelentést nem tartalmaz.”
Szerző
