A mesterséges intelligencia korszakában a keresés az online kaszinó jövője

Az elkövetkező évre tekintve sokan aggódnak a hivatkozási forgalom további jelentős csökkenése miatt, mivel az AI https://myempire.com/hu beépül a keresőmotorokba. A Google, a Microsoft és más nagyvállalatok a keresési generatív tapasztalatok néven ismert tartalom megjelenítésének új módjait vizsgálják, amelyek közvetlen válaszokat adnak a kérdésekre, nem pedig a webhelyekre mutató hivatkozások klasszikus listáját.

Az internetes keresések új korszaka

A Microsoft Bing Search – pl.: online kaszinó – az elsők között integrálta a valós idejű híreket, az OpenAI-val, a ChatGPT megalkotójával együttműködve. Az alapul szolgáló modelleket a világháló minden tájáról származó tartalomra képezték ki, beleértve a hírwebhelyeket is. Most ezeket a képességeket integrálják a vállalat kiterjedt termékkészletébe, amelyet a Microsoft Copilot AI-asszisztensének neveztek el.

A Google a maga részéről a Gemini, az OpenAI-hoz hasonló képességekkel rendelkező multimodális nagynyelvi modellek készletének kiadásával bővítette az alapvető készségeket. Az internetről és más forrásokból származó tartalmakra is kiképzett Gemini képes szöveges, képi, hang- és videóanyagban működni, és a Google Bard chatbotját és az összes keresést, mint az online kaszinó generáló élményét fogja vezérelni. A Google már több mint 100 országban vezette be a mesterséges intelligencia által generált keresés kísérleti változatát, amely szöveges vagy hangos lekérdezésekkel indítható. A keresőóriás ügyelt arra, hogy olyan webhelyekre mutató hivatkozásokat helyezzen el, amelyekről tartalom származott, de kevesebb van belőlük, és főleg a médiavállalatok attól tartanak, hogy alig fognak rájuk kattintani.

Az Egyesült Királyságban készített YouGov közönségfelmérés szerint a közvélemény egyre jobban ismeri ezeket az eszközöket. A közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az Egyesült Királyság felnőtt lakosságának körülbelül kétharmada (65%) hallott az öt chatbot egyikéről, erre a legismertebb példa a ChatGPT (59%). A ChatGPT rendszeres (heti) igénybevétele még mindig viszonylag alacsony, mindössze 9%, bár ez a 18–24 éves korcsoportban 25%-ra emelkedik. A chatbotok használatának fő okai közé tartozik a gyors tényszerű kérdések feltevése (37%), az esszéírás (29%) és az érdeklődésre számot tartó téma kutatása (28%) – bár sok felhasználó még mindig csak kísérletezik, hogy megtudja, milyen lehetőségek vannak.

A legfrissebb hírek (8%) megtalálása jelenleg nem jelent nagy vonzerőt, de ez megváltozhat, mivel a nagyvállalatok jobb valós idejű képességeket adnak hozzá idén. Sok múlik azon, hogy a keresési szolgáltatók, különösen a Google, amely a piac mintegy 90%-át fedi le, hogyan dönt a folytatás mellett. A meglévő, kapcsolatokra épülő üzleti modelljét egyensúlyba kell hoznia azzal az igénnyel, hogy versenyképes maradjon más szolgáltatókkal szemben.

Szerzői jogi harcok jöhetnek

Idén egyre nagyobb nyomást fognak gyakorolni a kiadók, hogy kompenzálják az olyan mesterséges intelligencia-együttműködésből eredő forgalom- és bevételkiesést, mint az OpenAI és a Google, online kaszinó, hogy rendszereiket történelmi adatokra oktatják vagy valós idejű híreket szolgáltatnak.

A New York Times által az OpenAI ellen indított per a szerzői jogok állítólagos megsértése miatt valószínűleg az első a sok közül ebben az évben.

A kereset azt állítja, hogy a Times cikkeinek „millióit” engedélye nélkül használták fel a rendszer betanítására, a ChatGPT időnként „szó szerinti kivonatokat” generál ezekből a cikkekből, és az eszköz ma már megbízható információforrásként versenyez a médiatermékkel.

A Reuters Institute folyamatban lévő kutatása azt sugallja, hogy 2024 végére a vezető kiadók nagyjából fele felhagyott azzal, hogy a nagy mesterségesintelligencia-platformok hozzáférjenek tartalmaihoz. Ez az Egyesült Államok legjobb média cégeinek csaknem 80%-ától a mexikói 20%-ig terjed. Az engedély eltávolításával a kiadók jobb helyzetben vannak a platformokkal való üzletkötéshez.

Az Axel Springer és az OpenAI közötti közelmúltban létrejött mérföldkőnek számító megállapodás, állítólag több tízmillió eurót ér évente a Bild, Politico és Business Insider oldalakból származó tartalomért. Egyesek szerint egy szélesebb iparág számára lehetséges modell lehet. A megállapodást a múltbeli adatok átalánydíjára bontja, az új tartalom folyamatos éves díjával, valamint a mesterséges intelligencia által leggyakrabban igénybe vett tartalomért fizetendő extra fizetéssel.

Hazánkban mindez még nagyon „gyerekcipőben” jár, ugyanakkor sokan gondolják úgy, hogy az AI egyelőre képtelen helyettük dolgozni.