A nyár tipikus betegségei – Csak egy kis figyelem kell és kipipálhatók

A nyár szó hallatán a perzselő forróság, a kikapcsolódás és a vízparti pihenések jutnak eszünkbe, a szezonális betegségekre pedig hajlamosak vagyunk csak akkor gondolni, ha már kialakult probléma kezeléséről kell gondoskodnunk.

A legtöbb betegséget meg lehet előzni

Különösen igaz ez azokra a kórképekre, amelyekre időben fel lehet készülni, mivel ezek évről-évre visszatérnek, vagy bizonyos esetekben nagyobb valószínűséggel fordulnak elő. Vegyük sorra azokat a problémákat, amelyek a legtöbb kellemetlenséget okozzák a nyári hónapok során:

Hasmenés

Aki idegen országba utazik, annak számítania kell rá, hogy a szervezete bizonyos dolgokat nehezebben tolerál. Különösen igaz ez egzotikus országba utazás esetén, ahol a higiénés körülmények sokszor némi kívánnivalót hagynak maguk után, vagy az éttermekben felszolgált fogások megdolgoztatják a bélrendszert. Ezekben az esetekben gyakran fordulhat elő hasmenés (naponta háromnál több alkalommal a megszokottnál hígabb széklet).

Megelőzés: csak palackozott vizet igyunk, kerüljük a gyorsan romló és nem hőkezelt ételek, valamint a félkész áruk fogyasztását

Kezelés: igyunk sok folyadékot, diétázzunk és támogassuk bélflóránkat probiotikumok szedésével.

Szénanátha

Az allergiás nátha kiváltó okai elsősorban a különböző virágporok és gombaspórák lehetnek. Az orrfolyás, tüsszögés és szemviszketés mellett a pollenek fejfájást vagy akár munkaképesség-csökkenést is okozhatnak. Hazánkban a legtöbb kellemetlenséget a parlagfű okozza, mivel Magyarország területe ezzel a gyomnövénnyel nagymértékben „fertőzött”.

Megelőzés: tájékozódjunk a pollenszórás időszakáról, és ilyenkor éjszakánként tartsuk zárva az ablakokat; hazaérkezés után mossunk hajat és cseréljük le a ruháinkat; használjunk HEPA-szűrős porszívót és levegőtisztító berendezést.

Kezelés: a szénanátha panaszaival szemben az antihisztamin-tartalmú gyógyszerek, az orrdugulást csökkentő szerek és a szemcseppek nyújthatnak segítséget. Amennyiben hosszútávú megoldást szeretnénk, érdeklődjünk kezelőorvosunknál a hiposzenzibilizáció lehetőségéről.

Légionárius betegség

Az influenzához hasonló tüneteket előidéző kórkép hátterében általában a nem megfelelően kitisztított klímaberedezések állnak, de akár a nyilvános zuhanyzókban is ideális közeg lehet a Legionella baktérium megtelepedésének. A kezdetben csak hőemelkedéssel és fejfájással járó betegség 2–10 napos lappangási időt követően hidegrázással, erős köhögéssel, magas lázzal és hasmenéssel is társulhat.

Megelőzés: rendszeresen ellenőriztessük a klímaberendezésünket, és csak olyan helyen tisztálkodjunk, ahol – legalább ránézésre – tisztaság van.

Kezelés: a bakteriális eredetű fertőzés antibiotikumok segítségével kezelhető, ezért a tünetek jelentkezésekor orvoshoz kell fordulni.

Gombás fertőzések

A legnagyobb veszélyforrást a strandok jelentik, ahol a közösen használt tisztálkodó- és fürdőhelyiségek ideális közeget teremtenek a gombák megtelepedéséhez és elszaporodásához. A legtöbb problémát az égő érzéssel, sűrű folyással és sebesedéssel járó hüvelygomba, valamint a hámlással, hólyagosodással és viszketéssel járó lábgomba okozza.

Megelőzés: használjunk a hüvely flóráját egyensúlyban tartó szereket, strandolás után alaposan zuhanyozzunk le, majd töröljük szárazra hajlatainkat, viseljünk papucsot, és ne hordjunk szűk, szintetikus anyagból készült fehérneműket.

Kezelés: lábgomba esetén speciális gombaölő szerekkel (antimikotikumokkal), a hüvelygomba ellen pedig speciális kúpokkal, tablettákkal vagy helyileg alkalmazható kenőcsökkel vehetjük fel a harcot.

Kiszáradás

Ez nyár tipikus állapota hőségben végzett testmozgás hatására akár 30 perc alatt is bekövetkezhet. Figyelmeztető tünet lehet, ha a szánkat vagy az ajkunkat száraznak érezzük, valamint a sötét vizelet is árulkodó lehet. A nyári hónapokban fokozottan figyeljünk rá, hogy naponta legalább 2–2,5 liter folyadékot (elsősorban vizet) megigyunk, és rendszeresen fogyasszunk magas víztartalmú gyümölcsöket – például dinnyét vagy barackot.

Napszúrás

A fedetlen fejet érő tartós napsugárzás hatására alakulhat ki. Ilyenkor felhevül a fejbőr, és az agyhártyán enyhe gyulladás keletkezik. Fejfájás, szédülés, hányinger és hányás hívhatja fel rá a figyelmünket. Napsütésben mindig gondoskodjunk fejfedőről, 10 és 15 óra között csökkentsük minimálisra a napon töltött órák számát, és gondoskodjunk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelről.

Leégés

– Az égő érzéssel és élénk bőrpírrel jelentkező gyulladás hirtelen, szinte észrevétlenül jön létre. Súlyos esetben hólyagok is képződhetnek, de leégés után rossz közérzet vagy hányinger is tapasztalható. A déli órákban vagy magas UV-sugárzás esetén védjük a bőrfelületeket világos és szellős ruhadarabokkal, hordjunk kalapot, valamint napszemüveget, és rendszeresen kenjük be a bőrünket magas faktorszámú fényvédő készítményekkel.

Napszúrás Az idősek, kisgyermekek, szív- és cukorbetegek kánikula idején fokozott veszélynek vannak kitéve – rájuk ezért a nyári hónapokban kiemelt figyelmet kell fordítani –, de kortól és egészségi állapottól függetlenül mindenkinek komolyan kell venni az imént felsorolt tanácsokat Amennyiben segítségre van szüksége a nyár leggyakrabban előforduló betegségeinek megelőzéséhez, forduljon bizalommal, a gyógyszertárakhoz, hiszen így, sok esetben elkerülhető, a hossza várakozás a túlterhelt orvosi rendelőkben, de amikor a tűnetek még a gyógykészítmények hatása sem szűnnek, azonnal forduljanak orvoshoz!

Forrás: Tócós patika

Kapcsolólódó

Friss!

• Hull a hó és ez most (állítólag) nem érte váratlanul az illetékeseket – Mit jósol mára Pártai Lucia + orvosmeteorológia
• A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
• Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
• 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
• Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek