Az Európai Bizottság három polgári kezdeményezést vesz nyilvántartásba, egyről pedig megállapította, hogy elfogadhatatlan.


Az éghajlatváltozás elleni küzdelem fokozása

Az Európai Bizottság bejelentette szerdán, hogy nyilvántartásba veszi az éghajlatváltozás elleni küzdelem fokozását, a növénynemesítés korszerűsítését, valamint egyszer használatos műanyagok teljes körű európai betiltását célzó európai polgári kezdeményezéseket.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem fokozását minimális széndioxid-kibocsátási ár bevezetése révén sürgető kezdeményezők arra kérik fel az Európai Bizottságot, hogy fogadjon el jogszabályokat, amelyek a globális felmelegedés elleni küzdelem és hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius fokra történő korlátozása érdekében visszafogják a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását.

Céljuk egyebek mellett az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások felhasználásának népszerűsítése, továbbá a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmus bevezetése.

Új növénynemesítési technikák

A tudományos fejlődést támogató, a szántóföldi növények fontosságát hangsúlyozó kezdeményezés szervezői azt állítják, hogy a géntechnológiával módosított szervezetekről szóló uniós irányelv „elavult”, és az új növénynemesítési technikákra vonatkozóan abban foglalt szabályok felülvizsgálatát kérik. Céljuk „az új növénynemesítési technikákkal létrehozott, új termékek engedélyezési eljárásának megkönnyítése – közölte az uniós bizottság.

Az egyszer használatos műanyagok teljes betiltása

Az európai „műanyagkorszak” végét sürgető kezdeményezés szervezői arra kívánják felszólítani az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásáról szóló irányelvet az egyszer használatos műanyagok teljes körű európai betiltása érdekében.

A kezdeményezés célja, hogy 2027-re tiltsanak be minden műanyag csomagolóanyagot és palackot, hogy megkezdődhessenek az erőforrásaink korlátainak tiszteletben tartására irányuló konkrét intézkedések.

A bizottsági közlemény szerint, a kezdeményezések nyilvántartásba vételére július második felében kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Amennyiben a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az Európai Bizottság három hónapon belül megvizsgálja a kezdeményezést, és reagál rá. A bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.

Spanyolországi kisebbségi helyzet

Az Európai Bizottság arról is döntött, hogy nem veszi nyilvántartásba az uniós jog, a kisebbségi jogok és a spanyol intézmények demokratizálása elnevezésű európai polgári kezdeményezést.

A kezdeményezés arra irányul, hogy az uniós bizottság és a parlament egyaránt tisztában legyen a jelenlegi spanyolországi kisebbségi helyzettel, továbbá arra szólít fel, hogy az unió léptessen életbe jogszabályokat a spanyolországi demokratikus normák javítására. A kezdeményezők szerint ezáltal lehetne biztosítani a kisebbségi csoportok és minden spanyol polgár jogait és szabadságát.

Elutasító döntését az uniós bizottság azzal indokolta, hogy a kezdeményezés nem szólítja fel a bizottságot jogi aktusra irányuló javaslat előterjesztésére, ezért nyilvánvalóan kívül esik azon hatáskörén, hogy uniós jogszabályra irányuló javaslatot nyújtson be – közölték.

Az európai polgári kezdeményezés elfogadhatóságának feltétele, hogy nem eshet a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az unió értékeivel.

Évente több mint kétmilliárd tonna kommunális hulladékot termel a világ

Ezzel a mennyiséggel 822 ezer olimpiai méretű uszodát lehetne megtölteni – derül ki a Verisk Maplecroft globális kutatócég által készített tanulmányból, amely 194 ország hulladéktermelését és -újrahasznosítását vizsgálta.

A 2,1 milliárd tonna hulladéknak csak mintegy 16 százalékát, 323 millió tonnát hasznosítanak újra évente, és 46 százalékától, 950 millió tonnától nem fenntartható módon szabadulnak meg – olvasható a cég honlapján ismertetett tanulmányban.

A legnagyobb hulladéktermelő az Egyesült Államok,

ahol évente fejenként 773 kilogramm kommunális hulladék keletkezik, ami a globális mennyiség 12 százalékát, 239 millió tonnát tesz ki, miközben az ország a világ népességének csupán 4 százalékát adja.

Ezzel szemben Kína és India, amely a globális népesség 36 százalékát adja, a világ kommunális hulladékának 27 százalékát állítja elő. Egy amerikai háromszor annyi hulladékot termel, mint egy kínai és hétszer többet, mint egy etiópiai. A kelet-afrikai országban a legalacsonyabb a hulladéktermelés.

A magasan fejlett európai és észak-amerikai országok,

az Egyesült Államok, Hollandia, Kanada, Ausztria, Svájc, Németország, Franciaország és Ausztrália lakói termelik a legtöbb hulladékot. Az Egyesült Államokban azonban csak a kommunális hulladék 35 százalékát hasznosítják újra, szemben a németországi 68 százalékkal.

„Mivel már nem szállíthatják Kínába, az amerikai hulladék egy nagy részét egyszerűen elégetik, nincs megfelelő infrastruktúra a hulladékprobléma kezelésére” – mondta Will Nichols, a cég környezetkutató részlegének vezetője.

Az ázsiai országok nem akarnak a világ szemétlerakói lenni

Kína, Thaiföld, Vietnam és Malajzia a közelmúltban betiltotta a hulladékimportot. „Az ázsiai országok nem akarnak a világ szemétlerakói lenni. A Fülöp-szigeteki és a kanadai kormány között a közelmúltban feszültség alakult ki amiatt, hogy a délkelet-ázsiai ország visszaküldött 69 konténernyi hulladékot Kanadának” – fűzte hozzá a kutató.

(Forrás: MTI)

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét