A szakadárok segítséget kértek Putyintól

Segítségért fordultak Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz a Moszkva által függetlennek elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok vezetői az ukrán fegyveres erők „agressziójának” elhárításához.

Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette be újságíróknak szerda éjjel Moszkvában.

Gyenyisz Pusilin donyecki és Leonyid Paszecsnyik luhanszki vezető a Putyinnal hétfőn aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapján kért támogatást. A levélben megfogalmazott katonai segítségkérést a polgári áldozatok és a Donyec-medencei humanitárius katasztrófa elkerülésének szükségességével indokolták, valamint azzal, hogy Kijev szerintük a konfliktus erőszakos eldöntésére törekszik.

Peszkov a felhívásokat idézve azt mondta, hogy a köztársaságok polgárai a  helyzet kiéleződése és a Kijevből érkező fenyegetések miatt otthonuk elhagyására kényszerülnek és folytatódik az Oroszországba történő evakuálásuk. A szakadár vezetők felhívták a figyelmet, hogy az ukrán fegyveres erők folytatódó „katonai agressziója” miatt pusztul a polgári és ipari infrastruktúra, békés lakosok, köztük gyerekek halnak meg.

„A kijevi rezsim intézkedései azt mutatják, hogy nem hajlandó befejezni a Donyec-medencei háborút” – állt Peszkov szerint a szakadár vezetők levelében.

Pusilin és Paszecsnyik azzal vádolta meg Kijevet, hogy növeli katonai jelenlétét a demarkációs vonalnál, miközben átfogó, így katonai támogatást kap az Egyesült Államoktól és más nyugati államoktól.

Putyin kedden felhatalmazást kapott az orosz parlament felsőházától a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez. Az orosz törvényhozás két háza ugyanezen a napon egyhangúlag hagyta jóvá a megállapodásokat arról, hogy Moszkva megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét hétfőn ismerte el. A megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, és ott közös védelmi állásokat vegyen fel.

Az ukrán parlament szerda esti rendkívüli ülésén megszavazta a rendkívüli állapot bevezetését az országban

Az elnöki rendelet támogatásáról szóló törvényjavaslatot 335 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Az indítvány elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. Miden frakció támogatta, kivéve a Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Az Életért párt képviselőcsoportját, amelyből csak egyetlen képviselő szavazta meg.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a szavazás előtti felszólalásában kiemelte, hogy a rendkívüli állapot miatti korlátozások régiónként eltérőek lesznek az országban.
A rendkívüli állapotot harminc napra vezették be azzal, hogy szükség esetén Volodimir Zelenszkij elnök meghosszabbíthatja. A rendelet csütörtökön nulla órától lép életbe.

Danyilov kifejtette, hogy ezt a döntést az országot Oroszország részéről érő fenyegetések indokolják, és a belső destabilizálódást hivatott megakadályozni. Egyúttal biztosított afelől, hogy a helyzetet a kijevi vezetés kézben tartja.

„Minden titkosszolgálati partnerünk, a mi titkosszolgálatunk és elemzőink szerint is országunk elfoglalása lehetetlen belső destabilizálás nélkül” – hangoztatta.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester még a parlament döntése előtt közölte újságírókkal, hogy miután kihirdetik a rendkívüli állapotot, Kijevben fokozottabban fogják ellenőrizni a fővárosba belépő, illetve onnan kifelé haladó járműveket, betiltják a tömegrendezvényeket és nagygyűléseket, valamint korlátozhatják a forgalmat is.

Klicsko kiemelte, hogy a régiók és a városok területén nem vezetnek be kijárási tilalmat, amíg erről nem születik külön döntés. A polgármester tájékoztatása szerint az elkövetkező napokban kiképzéseket tartanak tartalékosoknak a terrorvédelmi zászlóaljakban és dandárokban. Közölte, hogy a fővárosban a rendkívüli állapot bevezetésével összefüggő összes döntést és intézkedést a kijevi műveleti központ hozza meg, amely haladéktalanul összeül a parlament döntése után.

Mircea Barbu román haditudósító magyar idő szerint este tíz óra után jelentette, hogy:

„Felhívott egy Kijevben tartózkodó újságíró társam, hogy néhány perce küldték őket a hatóságok, hogy azonnal hagyják el a várost. Itt Mariupolban a tolmács, akivel dolgoztam, azt írta most nekem, hogy fogja a családját és elhagyja a várost. Kiürítették az elektronikai boltot, ahonnan a laptopomat kaptam, írt nekem Artur, a fiú, aki ma segített nekem. Valami történik. Hosszú éjszaka lesz, sok pletykával és riasztással, de egyértelmű, hogy minden eddiginél izgatottabb.”

Párizs szerint a rendkívüli csúcstalálkozón a tagállamoknak egységet kell felmutatniuk

Egységet kell felmutatniuk az Európai Unió tagállamai vezetőinek az orosz-ukrán határon kialakult, valamint a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségének elismerése okozta feszültség miatt csütörtökre összehívott rendkívüli csúcstalálkozón – vélte az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország.

Az Elysée-palota szerda esti tájékoztatása szerint a tagállami vezetők azokat a szankciókat fogják előkészíteni, amelyek abban az esetben lépnek életbe, ha Oroszország inváziót indít Ukrajna ellen, valamint megvitatják az agresszió esetleges gazdasági és migrációs következményeit.

Emmanuel Macron államfő, mielőtt Brüsszelbe indul, egyeztet Volodimir Zelenszkij elnökkel és más európai vezetőkkel – jelezte a francia elnöki hivatal.

„A csütörtöki csúcstalálkozó célja kimondani, hogy egységesek vagyunk, és hogy az európai család összetart” – fogalmazott az elnöki forrás.

„Az ukrajnai helyzet továbbra is nagyon veszélyes, az az előrejelzés – amelyet sokan osztanak -, hogy Vlagyimir Putyin (orosz) elnök nem marad ennyiben, és nagyon lehetséges, nagyon valószínű, hogy a válságnak újabb fejleményei lesznek” – – tette hozzá a forrás az AFP francia hírügynökségnek.

„Annak is megvan a kockázata, hogy Putyin elnök ügy dönt, teszteli a környezetét: a balkániakat, Boszniát, Moldovát, a Kaukázust. Szeretnénk, ha minden egyes ország tisztában lenne azzal, hogy választania kell, és hogy az együttműködés az Európai Unióval egyértelműséget kíván” – hangsúlyozta az Elysée-palota.

Az EU elfogadta az Oroszországot sújtó célzott szankciókat

Az Európai Unió célzott szankciós csomagot fogadott el válaszul arra, hogy Oroszország elismerte a két délkelet-ukrajnai szakadár terület, Donyeck és Luhanszk függetlenségét, és csapatokat küld a térségbe – közölte az uniós tanács szerdán.

A szankciós kereten belül az EU kiterjesztette a korlátozó intézkedések hatályát az Orosz Állami Duma mind a 351 tagjára, akik február 15-én megszavazták Vlagyimir Putyin orosz elnök felhatalmazását Donyeck és Luhanszk függetlenségének elismerésére.

Az EU célzott korlátozó intézkedéseket vezet be további 27, magas rangú orosz személlyel és szervezettel szemben, aki, illetve amely szerepet játszott Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének aláásásában vagy veszélyeztetésében. Ide tartoznak olyan döntéshozók, mint például orosz kormánytagok, akik részt vettek a jogellenes döntésekben, bankok és üzletemberek, akik pénzügyileg támogatták az orosz hadműveleteket a szakadár területeken, valamint magas  rangú katonatisztek, akik szerepet játszottak az inváziós és destabilizációs műveletekben – közölték.

A korlátozó intézkedések vagyoni eszközök befagyasztását, valamint pénzeszközöknek a jegyzékbe vettek rendelkezésére bocsátása tilalmát foglalják magukban. A jegyzékbe vett személyekre ezenkívül uniós beutazási tilalom vonatkozik.

A szankciók korlátozzák továbbá a donyecki és a luhanszki területekkel fennálló gazdasági kapcsolatokat annak biztosítására, hogy – au uniós megfogalmazás szerint – a felelősök egyértelműen érezzék jogellenes és agresszív cselekedeteik gazdasági következményeit.

Importtilalmat rendelt el az EU a két szakadár területről származó árukra, kereskedelmi és beruházási korlátozásokat vezet be bizonyos gazdasági ágazatok esetében, megtiltja idegenforgalmi szolgáltatások nyújtását, valamint bevezeti bizonyos áruk és technológiák exporttilalmát is.

A Tanács úgy határozott továbbá, hogy ágazati tilalmat vezet be Oroszország, a kormánya és az orosz központi bank finanszírozására. Az intézkedés azt kívánja megakadályozni, hogy az orosz állam és kormány hozzáférjen az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz, szolgáltatásaihoz, illetve akadályozni kívánja ezzel a helyzet elmérgesedését szolgáló és agresszív politikák finanszírozását.

„Az EU készen áll arra, hogy szükség esetén gyorsan, szélesebb körű politikai és gazdasági szankciókat fogadjon el” – fogalmaztak.

Az uniós tanács közleményében leszögezte: az EU felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza az érintett területek függetlenségének elismerését, tartsa be kötelezettségvállalásait, a nemzetközi jogot, és térjen vissza a normandiai formátum, valamint az EBESZ-en belüli háromoldalú kapcsolattartó csoport megbeszéléseihez.

Az EU felszólította továbbá a többi államot, hogy ne kövesse Oroszország jogellenes döntését, és ne ismerje el az érintett területek kikiáltott függetlenségét.

Az Ukrajna területi egységének megsértése miatt hozott uniós korlátozó intézkedések a szerdai határozattal 555 emberre és 52 szervezetre vonatkoznak.

Forrás: MTI