Kultúra
A Színház- és Filmművészeti Egyetem nyílt levelet írt a parlamenti képviselőknek
A Színház- és Filmművészeti Egyetemről szóló törvényjavaslat vitájával ért véget az Országgyűlés aktuális ülése csütörtök este. Pénteken az egyetem vezetősége nyílt levelet fogalmazott meg az országgyűlési képviselőknek.
Valóban szükség van új struktúrára
Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár a törvényjavaslat vitájában azt emelte ki: a magyar felsőoktatásban már kipróbált és Európa-szerte is bizonyított, új és korszerű alapítványi formát vezetnek be a Színház- és Filmművészeti Egyetemnél is. A közérdekű vagyonkezelői alapítványi forma eredményeképpen az intézmény működése hatékonyabbá és rugalmasabbá válik.
Úgy értékelt: a nagymúltú egyetem működési modellje az elmúlt három évtizedben a hallgatói létszám növekedése mellett alig változott, és bár ez nem vált a minőségi teljesítmény kárára, mára már érezhetően szükség van új struktúrára, amely a további évtizedeken keresztül biztosíthatja a töretlen fejlődést. Hozzátette: a kormány szerint a jelenlegi struktúra nem teszi lehetővé a kellően rugalmas működést, a külső piaci források hatékony bevonását, ami elengedhetetlen a minőségi megújuláshoz.
Elmondta: a javaslat célja, hogy az egyetem hazai és nemzetközi szinten is elismert tudásközponttá alakuljon, a kulturális életben betöltött szerepe tovább erősödjön és a jövőben olyan együttműködésre képes intézményként működjön, amely a magyar kultúra kiemelt letéteményeséhez méltó.
Az egyetemnek lehetősége lesz lényegesen több piaci forrást bevonni a finanszírozásba, ami ösztönzőleg hat az oktatás színvonalára
A modellváltás nyomán „enyhül az állami támogatástól való kiszolgáltatottság”. De – folytatta – az állam szerepvállalása nem szűnik meg teljesen, csupán fenntartóból partnerré válik, és hosszútávú keretszerződés és rövidebb távú finanszírozási szerződés által garanciát vállal az együttműködésre.
Bódis József kitért arra is: a javaslat szerint az egyetem jelenleg közalkalmazotti státuszban foglalkoztatott munkavállalói a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatási jogviszonyban dolgoznak tovább, ami nagyban hozzájárul majd munkájuk méltó anyagi elismeréséhez. Az átalakulás a jelenlegi hallgatók jogviszonyát nem érinti.
Fidesz: cél a kiegyensúlyozott működés megteremtése
Pósán László, a Fidesz vezérszónoka az eddigi egyetemi struktúrák korlátaira hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a közpénzből való működés következtében olyan helyzet is előállhat, hogy a közbeszerzési szabályok miatt lehetetlenül el egy Nobel-díjas tudós vagy neves rendező, operatőr meghívása egy magyar egyetemre.
A modellváltásnak köszönhetően az egyetem saját bevételeket nagyobb arányban tud generálni és a piaci együttműködésre is nagyobb mozgástere lesz.
MSZP: az alapítványi forma nem garancia a függetlenségre
Gurmai Zita (MSZP) azt mondta, hogy a kormányzati elvárások alapján az alapítványi egyetemnek valós munkaerőpiaci igényeket kell kielégítenie. Ez egyfelől betarthatatlan – jegyezte meg a politikus, aki kérdésként vetette fel, hogy a kormányzat milyen munkaerőpiaci igényeket lát a művészet terén.
Az alapítványi forma semmilyen garanciát nem jelent a függetlenségre – jelentette ki. Azt mondta, nagyon bízik benne, hogy az intézményt nem akarják porig rombolni vagy átjátszani a kormányhoz közel álló köröknek.
DK: ez a legtisztább kultúrharc
Arató Gergely (DK) egyetértett azzal, hogy a jelenlegi fenntartói és intézményi modellben számos probléma van, de, szavai szerint ennek a megoldása nem a privatizálás, az alapítványba való kiszervezés.
„A Ház előtt fekvő indítvány nem egy felsőoktatási kérdésről szól, ez a legtisztább kultúrharc.”
Az indítvány azért került ide, mert a kormánypártok a Színház- és Filmművészeti Egyetemet kikiáltották egy liberális fészeknek, amit el kell takarítani – fogalmazott.
Párbeszéd: lejáratás zajlik az egyetem ellen
Tordai Bence (Párbeszéd) elfogadhatatlannak tartotta azt az indoklást, hogy a változó kor igényeihez kell igazítani az egyetemi struktúrát. Folyamatos lejáratás zajlik az egyetem ellen, még egy olyan ügyben is, ami nem ott, hanem egy színházban történt – közölte a vezérszónok. (MTI)
https://www.facebook.com/Szinhazesfilmmuveszetiegyetem/posts/3367859513226133
NYÍLT LEVÉL A MAGYAR PARLAMENT KÉPVISELŐINEK
Tisztelt Képviselők!
Végighallgattuk a parlamenti vitát a törvényjavaslatról, amely egyetemünk jövőjét meghatározza. Köszönjük a felszólalásokat, és azt, hogy érdemben foglalkoztak a helyzettel.
A június 4-i nap több szempontból új fényben tárta elénk a modellváltást.
Az egyetem vezetősége mindeddig – noha nem ért egyet azzal, hogy Magyarország egyik legfontosabb művészképző intézményét magánegyetemmé alakítják át – a kormányzati szándékot tudomásul vette, az átalakítási tervben megpróbálta a lehetőséget látni, az egyeztetéseken kétségeit, kérdéseit megfogalmazta, de együttműködő volt.
A parlamenti vita délutánján Pavlik Lívia miniszteri biztossal találkoztunk, aki a ránk váró feladatokról tájékoztatott. Kérdéseinkre adott válaszai világossá tették számunkra, hogy az
új modellben sem az egyetemi autonómia, sem a szaktudás érvényesítésének garanciái nem jelennek meg.
(Az átalakulás törvényi háttere miatt a rektort pályáztatás nélkül, akár határozatlan időre is kinevezheti a majdani kuratórium. Az egyetem sajátos szakmai szempontjai nem kapnak megfelelő képviseletet a kuratóriumban, és kérdéses, hogy kik garantálják majd ezek érvényesítését.)
Az egyetemi autonómia értelmezésünkben csak úgy biztosítható, ha a szenátus jogkörei nem csorbulnak, és a rektort továbbra is nyílt pályázat útján, a szenátus javaslatára nevezi ki a fenntartó, határozott időre.
A parlamenti vitában az autonómiával kapcsolatban felmerülő kétségekre, sőt konkrét javaslatokra sem érkezett érdemi válasz az előterjesztő részéről.
Szakmai szempontból aggasztó, hogy az egyetem jövőjét meghatározó kurátorok jelölése és kiválasztása informális, átláthatatlan módon történik.
Meglepve tapasztaltuk, hogy több parlamenti felszólalás is a modellváltás indokaként — explicit és implicit formában is — az egyetem megregulázásának szándékát fogalmazta meg.
Visszautasítjuk azt a kimondatlan, de nyilvánvaló feltételezést, hogy egyetemünk nem tekinti értéknek a nemzeti identitást.
A művészetoktatásnak is felelőssége a nemzeti kultúra megismertetése, a nemzeti identitás fogalmának megismerése, a hozzá fűző mély viszony elemzése és szüntelen újragondolása. A Színház- és Filmművészeti Egyetem múltja, eredményei és a képzés során megszülető alkotások a nemzeti identitás részét képezik.
Doktori Iskolánkban a tudományos munka magas színvonalon folyik, komplexen egészíti ki művészetoktatásunkat. Nemzetközi kapcsolatainkat és szakjainkat elsősorban finanszírozási és infrastrukturális gondok miatt nem tudjuk a szükséges mértékben fejleszteni. A modellváltás törvénytervezete nem tartalmaz semmiféle biztosítékot ezek megoldására.
A szórakoztatóipar kihívásait eddig sem utasítottuk el, oktatásunkban a szórakoztató műfajokat is magas színvonalon tanítjuk, de felhívjuk a figyelmet rá, hogy egyetemi rangban nem lehet a művészetoktatás feladata a szórakoztatásra való felkészítés. Ilyen típusú akkreditációs folyamatot nehezen tudunk elképzelni.
Megdöbbentőnek tartjuk, hogy a szisztematikus hírhamisítás a legmagasabb szintű döntéshozatalt is befolyásolja
A művészet a nyilvánosságnak kitett terep, ez azonban még nem ok arra, hogy az élet bármely területén előforduló és elítélendő emberi vétségek összemoshatóvá váljanak művészeti ágak és egy intézmény megítélésével.
Határozottan és sokadszor visszautasítjuk, hogy általános jelenségként értelmeznek két olyan egyedi esetet, melyek egyike sem az egyetemen történt, ám melyek ránk vonatkozó konzekvenciáit levontuk. Ezért elvárhatónak tartjuk, hogy a parlamenti felszólalások narratívája ne mossa össze őket az egyetem működésével. Etikai kódexünket irányadónak tartjuk, ám az természeténél fogva nem lehet preventív. Évről-évre kurzusokat tartunk a visszaélések témakörében, anonim bejelentési csatornáinkat szakemberek működtetik.
A tények figyelmen kívül hagyása bármely parlamenti felszólalásban elfogadhatatlan. Ha a modellváltás célja valóban az “egyetemben rejlő szellemi erő felerősítése”, akkor
kérjük a tisztelt törvényhozókat, hogy foglalják a törvénybe az egyetemi autonómia garanciáit, az állam pedig ne mondjon le az alapítói jogokról, azok ne legyenek átadhatók a kuratóriumnak.
Budapest, 2020. június 5.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetősége
