Voks 2022
A szociáldemokrata David-Maria Sassoli lett az Európai Parlament elnöke
A várakozásoknak megfelelően, az olasz szociáldemokrata David-Maria Sassolit választotta elnökévé az Európai Parlament (EP) szerdán.
A megbízatás két és fél évre szól
A strasbourgi plenáris ülésen a második fordulóban érvényesen leadott 667 szavazatból Sassoli 345-öt kapott. Megválasztásához abszolút többségre, vagyis legalább 334 voksra volt szükség.
A megbízatás két és fél évre szól. Sassoli után bizonyosan egy európai néppárti képviselő tölti majd be az elnöki tisztséget, minthogy erről állapodtak meg előző nap a tagállami vezetők az elfogadott tisztújítási csomag keretében.
Három jelölt szállt rajta kívül versenybe a nagyrészt ceremoniális, azonban tekintélyes posztért: a német zöldpárti Ska Keller, valamint Jan Zahradil, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció cseh és Sira Rego, az Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) spanyol politikusa.
Ebben a fordulóban a második helyezett Zahradil 160, a harmadik Keller 119 szavazatot kapott, míg Rego 43-at.
A sokszínűség megőrzése mellett, egységre van szükség
Megválasztását követő beszédében Sassoli leszögezte, hogy az EU hatalmas kihívásokkal néz szembe, s ezek megoldása érdekében egységet kell mutatnia a sokszínűség megőrzése mellett.
Hangsúlyozta, az EP-nek közvetlenül választott testületként az „európai demokrácia valódi házává” kell válnia. Az intézmények és az állampolgárok közötti bizalom kölcsönös megerősítésére van szükség.
Az új elnök külön kitért a következő időszak szerinte legégetőbb problémáira, például a fiatalkori munkanélküliségre, a klímaváltozásra, a digitális forradalomra és a közös értékek megóvására az EU-n belül és kívül is.
Hozzátette, valós válaszokat kell adni az állampolgárok aggályaira. Egyebek mellett nem lenne szabad tovább halasztani a dublini menekültügyi rendszer reformját.
Az alapító atyák eszméit kell követni
Mint mondta, a konfliktusok, a megosztottság erősödése közepette az alapító atyák eszméit kell követni, félretéve az ellentéteket a béke és a fejlődés érdekében.
„Vírusként terjed a nacionalizmus, ez destruktív konfliktusokhoz vezethet”
– figyelmeztetett.
Sajtóhírek szerint a szociáldemokrata frakció jelöltségére a bolgár Szergej Sztanisev és a magyar Dobrev Klára is esélyes volt.
A 63 éves, egykori újságíró Sassoli már tíz éve, 2009 óta tagja az Európai Parlamentnek, amelynek az előző ciklusban egyik alelnöke is volt.
A testület szerdán később megválasztja 14 alelnökét is, csütörtökön pedig az öt quaestorát, akik a képviselőket érintő adminisztratív és pénzügyekért felelősek.
(Forrás: MTI)
Szerző
Friss
- Kovács Zoltán és a ‘sokkszerű támadás’-vízió – Van még olyan Fidesz-potentát, aki nem nullázta le a renoméját?
- Pintérnek ez is sikerült: diploma nélkül is ‘játszhat orvosost’ a ‘magasan képzett egészségügyi szakdolgozó’
- ‘Orbán mai újabb hazugságbeszédével 2 bűncselekményt is elkövetett, feljelentem!’ – írta Magyar Péter
- A számolás nehézségei, avagy mennyi is az annyi a költségvetésben? – Aki így számol, azt nem érheti gáncs
- Magyar György: a jogállamiságot semmibe vevő hatalom kinevezettjeit lehet-e nem jogállami eszközökkel kiebrudalni?
- ‘Nem az ország van támadás alatt – hanem a hatalom hazugságai’ – írta egy hozzászóló a legújabb Orbán-hírre
- Momentumos politikus: ‘magamat és az elmúlt közel egy évtizednyi aktivitásomat köpném szembe, ha gátolnám, nem pedig segíteném ezt a változást’
- Holoda Attila: ‘ordas nagy hazugság, hogy amennyiben nem lesz orosz gáz, akkor duplájára, sőt három és félszeresére emelkednek a lakossági energiaárak’
- Reakció a BM-retorzióra Laponyi rendőrrel szemben: ‘…legalább mindenki tudhatja, azon kevesek egyike a rendörök között, akinek még van gerince’
- Ágoston László: nem lehet könnyű ma erdélyi Fidesz-szavazónak lenni