A május végi választásokat követően, megalakult kedd reggel Strasbourgban az új Európai Parlament (EP), amelynek elnökét szerdán megválasztják, függetlenül attól, hogy az uniós tagállami vezetők döntésre jutnak-e brüsszeli csúcstalálkozójukon a tisztújításról.


Az „európai demokrácia háza”

Távozó elnökként Antonio Tajani vezette le a rövid alakuló ülést, amely az Európai Unió himnusza, az Örömóda meghallgatásával kezdődött.

Tajani közölte, hogy szerdán megválasztják a testület új elnökét, jelentkezni 22 óráig lehet. A jelöltséghez valamely frakció vagy legalább 38 képviselő támogatása szükséges.

Az olasz politikus az „európai demokrácia házának” nevezte az EP-t, és kiemelte, ez az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény.

A számlálóbiztosok már megvannak

Sajtójelentések szerint eddig a zöldpárti Ska Keller, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) részéről Jan Zahradil, valamint Sira Rego, az Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) politikusa jelentette be az indulását.

Kisorsoltak nyolc számlálóbiztost a másnapi voksolásra, köztük Jerzy Buzek volt lengyel miniszterelnököt is.

Az EP egyik szóvivője leszögezte, hogy bár egy nappal már elhalasztották az eredetileg keddre tervezett szavazást, nincs mód az elnökválasztás időpontjának újabb változtatására, akkor sem, ha a tagországok állam- és kormányfői addig nem tudnak megállapodni a főbb uniós intézmények vezetői tisztségeiről.

A legfiatalabb képviselő 21, a legidősebb 82 éves

Szakemberek szerint amennyiben így lesz, és az EP teszi meg végül az első lépést a tisztújításban, az behatárolja a többi elnöki poszt betöltésének lehetőségét.

Az Egyesült Királyság kilépéséig ismét 751 tagú testület képviselőinek 61 százaléka új, 39 százalékát pedig újraválasztották. A nők aránya 40 százalék, ez az eddigi legmagasabb érték (2014-ben 37 százalék volt).

A legfiatalabb képviselő a dán Kira Marie Peter-Hansen (21), a legidősebb az olasz Silvio Berlusconi (82).

Az új EP-ben hét képviselőcsoport van, eggyel kevesebb, mint korábban, mert a brit Brexit Párt és az olasz Öt Csillag Mozgalom nem tudott még frakciót alakítani. Erre bármikor sor kerülhet a jövőben, ha teljesítik a szükséges feltételeket, képviselőik azonban addig függetlennek számítanak.

Ez a kilencedik törvényalkotási ciklus az 1979-es első közvetlen választások óta.

A V4-ek Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jelölését támogatják

A visegrádi országok – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jelölését támogatják az Európai Bizottság következő elnöki tisztségére – közölték diplomáciai források Brüsszelben kedden.

Információk szerint a visegrádi országok miniszterelnökei a rendkívüli EU-csúcs harmadik napjának délelőttjén találkoztak, hogy egyeztessék álláspontjukat az uniós intézmények vezető beosztásairól folyó tárgyalások keddi megkezdése előtt.

Diplomáciai források úgy tudják, a visegrádi országok egységesek abban a tekintetben, hogy a legmegfelelőbb jelölt a német Ursula von der Leyen védelmi miniszter lenne az uniós bizottság elnöki posztjára. Körükben teljes az egyetértés arról is, hogy Frans Timmermans szociáldemokrata politikus nem elfogadható a pozícióra – mondták.

Olasz ötlet, hogy a javaslatot az EPP tegye

Olasz tisztségviselőktől származó értesülések szerint Olaszország sem ellenezné Ursula von den Leyen személyét a bizottság élére, de ahhoz ragaszkodna, hogy a javaslattal az Európai Néppárt álljon elő.

A tagországok állam-, illetve kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.

A harmadik, keddi munkanap jelentős késéssel várhatóan délután kettő óra után kezdődik majd.

Németország és Franciaország is kész támogatni Ursula von der Leyen jelölését

Németország és Franciaország konszenzusra jutott arról, hogy támogatják Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jelölését az Európai Bizottság következő elnöki tisztségére – közölték diplomáciai források Brüsszelben kedden.

Információk szerint a visegrádi országok, Olaszország és Németország mellett egyelőre két meg nem nevezett balti ország is megszavazná a német politikust, ha arra kerül sor a vasárnap kezdődött, eredetileg egynaposra tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozó harmadik napján.

Tusk új nevekkel áll az állam- illetve kormányfők elé

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke új potenciális jelöltek nevét terjeszti az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elé az unió vezető tisztségeinek betöltése érdekében – jelentette kedden a Die Welt című konzervatív német lap.

A lap úgy értesült, hogy Tusk az Európai Bizottság élére a német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen jelölését javasolja, Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője lehetne az Európai Központi Bank következő elnöke, a belga miniszterelnök, a liberális Charles Michel válthatná decemberben magát Tuskot az Európai Tanács élén, a szlovák Maros Sefcovic pedig az Európai Unió új kül- és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság egyik alelnöke lehetne egyben.

Az egyelőre felfüggesztett uniós csúcstalálkozó délután folytatódik.

Orbán ezerrel szervezkedik

Intenzív egyeztetéseket folytat Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Tanács keddi munkakezdése előtt – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A keddi ülést eredetileg délelőtt 11 órára hívták össze, de délután háromig még nem kezdődött el.

Orbán Viktor tegnap este óta folyamatosan tárgyal az EU vezetőivel és a tanácsban helyet foglaló állam- és kormányfőkkel. Mások mellett Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Emmanuel Macron francia államfővel, Giuseppe Conte olasz, Bojko Boriszov bolgár, Andrej Plenkovic horvát kormányfővel beszélt – mondta Havasi Bertalan.

Hozzátette: a visegrádi partnerországok, Csehország, Lengyelország és Szlovákia miniszterelnökeivel folyamatos kapcsolatban áll Orbán Viktor, tegnap este óta több ízben személyesen egyeztettek egymással, de telefonon is „forró dróton” vannak.

Magyar delegáció: a „Soros-hálózat” továbbra is Timmermans személyét erőlteti

Félbeszakadt az Európai Tanács tisztújításról szóló ülése kedden, mert bár már egyértelműen támogatta mindenki azt az új elképzelést, hogy Ursula von der Leyen német védelmi miniszter legyen az Európai Bizottság következő elnöke, végül Angela Merkel német kancellár egyedüliként nem állt az ügy mellé – tudta meg az MTI a magyar delegációtól.
Angela Merkel azért nem tudta támogatni Ursula von der Leyent, mert Németországban koalíciós válsággal fenyegetik baloldalról – értesült az MTI.
A magyar delegáció úgy értékeli, hogy „a Soros-hálózat” nem adta fel, továbbra is erőlteti Frans Timmermans személyét, akinek viszont nincs meg a támogatottsága több mint tíz tagállam részéről.

rrás: MTI)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét