Connect with us

Kerítésen innen

A város(ka), ami kevesli a magyar nemzeti kerítés elszigetelő hatását és „ráelszigetelődik”

A város(ka), ami kevesli a magyar nemzeti kerítés elszigetelő hatását és "ráelszigetelődik"
Megosztás

Képzeljék el, hogy van Magyarországon egy cirka 3.500 fős város(ka) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, nevezzük nevén: Mezőkeresztes, amelyik kapva kapott a lehetőségen, hogy még jobban elszigetelődhet egy törvény segítségével a világtól, mint amire a regnáló kárhoztatja Magyarországot. 


2025, Magyarország, az Európai Unió -egyelőre még- tagállama

Az országban elsőként alkotta meg önazonossági rendeletét Mezőkeresztes, ebben kizárta a lakosokat az elővásárlási jogból, azzal csak az önkormányzat élhet

– írta a HVG. A közel 3,5 ezer lakosú Mezőkeresztes önkormányzata már

a helyi önazonosság védelméről szóló törvény július 1-jei hatályba lépése előtt megalkotta a saját rendeletét.

Pedig a minisztérium csak kedden bocsátotta társadalmi vitára a törvényhez kapcsolódó rendelet tervezetét.

(A törvényről:

  • Új jogi eszközöket biztosít a települések számára ahhoz, hogy megvédjék magukat a nagymértékű és nem kívánt lakosságszám-növekedéssel szemben és a település fejlődési irányát meghatározzák.
  • Az új törvény célja, hogy a helyi önazonosság védelme érdekében a települések korlátozni tudják a nem kívánt folyamatokat.
  • Ingatlanvásárlás előtt a jövőben mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy van-e az érintett helyi önkormányzatnak az önazonosság védelmére vonatkozó rendelete. Az adott ingatlan megszerzését és a lakcím létesítését ez jelentősen befolyásolhatja.
  • A törvényben biztosított eszközök az ingatlanszerzésre és a lakcím létesítésére vonatkoznak. Ingatlanszerzésnek a törvény szerint az ingatlan adásvétele minősül.
  • Fontos, hogy az ingatlanszerzés nem tiltható meg vagy nem köthető az önkormányzat engedélyéhez. Az elővásárlási jog az eszköz, amellyel a település a nem kívánt ingatlanszerzést megelőzheti.
  • A lakcímlétesítéssel kapcsolatos jogvédelmi eszközök körében az önkormányzati rendelet a lakcím létesítését a betelepülő számára megtilthatja.
  • Az önkormányzat a lakcímlétesítés feltételeként előírhatja, hogy a betelepülő fizessen az önkormányzati rendeletben meghatározott betelepülési hozzájárulást.) Forrás

…nehogy beinduljon a „spekulatív célú ingatlanfelvásárlás”….

A lap szerint a sietség a népszámlálási adatok alapján nem tűnik indokoltnak, a település az elmúlt 20 évben elveszítette lakosságának közel 14 százalékát, 2001 és 2022 között a lélekszám 4129-ről 3565 főre csökkent. Az önkormányzat képviselő-testülete a bevezetőben azt írta

„támogatja a helyben élők boldogulását, különös tekintettel azokra, akik a településhez kötődnek, itt élnek, dolgoznak vagy családi kapcsolatokkal bírnak”,

a rendelet célja pedig

„Mezőkeresztes helyi önazonosságának, hagyományainak, kulturális értékeinek megőrzése, valamint a betelepülés olyan szabályozása, amely biztosítja a közösség kohézióját és identitásának fenntarthatóságát”.

A dologi jogvédelmi eszközként bevezetett elővásárlási jogra azért van szükség a testület szerint, hogy

  • támogassa és előmozdítsa a helyi hagyományok, ünnepek, rendezvények rendszeres megtartását,
  • a helyi névhasználatot (pl. utca- és intézményelnevezésekben),
  • a helyi értéktár kialakítását és fenntartását,
  • a település történetének feldolgozását és oktatását, valamint
  • a helyi közösségi szimbólumok (zászló, címer) használatát és védelmét.
  • a közösségi célok biztosítását,
  • a közösségi értékek megőrzését,
  • a spekulatív célú ingatlanfelvásárlás visszaszorítását
  • és a város népességmegtartó képességének növelését.

„Az elővásárlási jog a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogosult az adásvételi szerződésben szereplő kondíciók mellett „happolhatja el” a vásárló elől az ingatlant. Olyan tehát nem fordulhat elő, hogy az eladó és a vevő által kialkudott árhoz képest alacsonyabban (vagy éppen magasabban) vásárolhatja meg az erre jogosult személy vagy önkormányzat az adott ingatlant. Ugyanakkor a jogbizonytalanság így is fennáll az adásvételben résztvevő felek számára, ami elbizonytalaníthatja azokat, akik olyan településre költöznének (és nem élveznek mentességet), amelynek önkormányzata él a törvényben meghatározott lehetőséggel” – írta a portál újságírója.

<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, és a Google hírei között is! >>>

Az önkormányzat az elővásárlási jog gyakorlásáról minden esetben egyedi eljárásban dönt

A vevő a törvényben meghatározott feltételek mentén élvez mentességet, így például akkor, ha él hozzátartozója a településen, vagy ha lakáscélú állami támogatással, tehát például csokkal vásárolná az ingatlant. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy 2016-ban a független polgármester, Majoros János azzal került be a hírekbe, hogy a helyi lapban cigányellenes nyílt levelet tett közzé

„Állítsuk meg az ingatlanárak csökkenését”

címmel. Ebben azt szorgalmazta, hogy a településen lévő ingatlanokat

„rendszeres keresettel rendelkező, megtakarításokra és akár vállalkozások beindítására képes magánszemélyeknek, cégeknek kell eladni”.

Emellett arra kérte a településen élőket,

„ha tehetik, akár csak CSOK (szocpol) megigénylésének lehetőségét is felvető, más településről érkező roma nemzetiségű lakosok felé ne értékesítsék ingatlanjaikat”.

A cikkért az Egyenlő Bánásmód Hatóság 100 ezer forint megfizetésére kötelezte a polgármestert, mert

„a cikkben megfogalmazottakkal Majoros zaklatást valósított meg a roma nemzetiséghez tartozó személyekkel szemben, és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét”.

Szerző