Abszurd: az ENSZ Biztonsági Tanácsát olyan ország vezeti, amelynek elnöke ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben háborús bűnök miatt

Oroszország átvette az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki tisztségét, hiába tiltakozott ellene Ukrajna. A testület 15 tagjának mindegyike rotációs rendszerben egy hónapra veszi át az elnökséget. Oroszország legutóbb 2022 februárjában volt a BT elnöke, akkor indította a háborút Ukrajna ellen – hívta fel a figyelmet az abszurd helyzetre a hvg.hu.

Nincs lehetőség vétóra….

A mostani váltás egyben azt is jelenti, hogy az ENSZ BT-t egy olyan ország vezeti, amelynek elnöke ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben háborús bűnök miatt.

Ukrajna tiltakozott az orosz elnökség ellen, de

mivel Oroszország az ENSZ BT állandó tagja Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország és Kína mellett, Washington szerint nem lehetett megakadályozni.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter

„minden idők legrosszabb áprilisi viccének”

nevezte Oroszország elnökségét, szerinte ez is élesen emlékeztet arra, hogy valami nincs rendben a nemzetközi biztonsági rendszer működésével. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint pedig a lépés

„a nemzetközi jog újabb megerőszakolása”,

hiszen egy olyan ország, amely háborút indított, megsérti a humanitárius és büntetőjogi normákat, semmibe veszi az ENSZ Alapokmányát és a nukleáris biztonságot, nem állhat a világ legfontosabb biztonsági szervének élén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly a Biztonsági Tanács reformját vagy teljes feloszlatását követelte, azzal vádolva a BT-t, hogy nem tett eleget Oroszország inváziójának megakadályozására. A Biztonsági Tanácsban öt nemzet képviselteti magát állandó jelleggel. Az ő szerepük a tanács megalakulásakor uralkodó, a világháború utáni hatalmi struktúrát tükrözi. Ez az öt ország a tíz nem állandó tagországgal dolgozik együtt. Oroszország állandó tagú státusza a BT-ben azt jelenti, hogy megvétózhatja a határozatokat.

Az ENSZ BT-ről….

A BT elnöke havonta, rotációs alapon, az angol ABC sorrendjében változik. A BT ügyrendjét, részletes eljárási szabályait, segédszerveit maga állapítja meg. Segédszerve a Vezérkari Tanács, a Tagfelvételi Bizottság, amely 15 helyettes képviselőből áll, a Szakértők Bizottsága, amely a 15 állam tanácsadójából tevődik össze. A BT tagjait képviselő személyeknek az állam-, vagy kormányfője, vagy külügyminisztere által adott megbízólevelet 24 órával az előtt meg kell küldeni a Főtitkárnak, hogy a tag elfoglalná helyét a Tanácsban. Ha a képviseleti jogosultsággal kapcsolatban kétség merül fel, a tag mindaddig gyakorolja jogait, amíg a kérdésben a BT nem dönt.

Hatásköre négy csoportra osztható:

• a béke és biztonság fenntartása,
• „kötelező jellegű általános hatáskör”
• közreműködés az államok közti viszályok rendezésében,
• szervezési feladatok.

A béke és biztonság megsértése esetén a biztonsági Tanács:

• nem kötelező ajánlásokat tehet az Alapokmány 39. cikke szerint,
• ideiglenes szabályokat foganatosíthat a 40. cikk szerint, mielőtt döntést hozna,
• nem fegyveres szankciókat rendelhet el a 41. cikk értelmében,
• végső esetben katonai akciókat foganatosíthat a 42. cikk értelmében, légi, tengeri és szárazföldi erők felhasználásával.

Békefenntartó tevékenység

Közkeletű neve: kéksisakos erők. Nehézfegyverekkel – harckocsikkal, ágyúkkal – felszerelt alakulatok. Vagy harcban álló felek szétválasztása a feladatuk, vagy egy területen az igazgatást és rendfenntartást az ENSZ-nek kell megoldania. Ez a tevékenység az Alapokmányban nem szerepel, így sokak szerint az Alapokmányt bővíteni kellene. Mások szerint azonban erre nincs szükség, mert a haderő bevetése a BT hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor a rendfenntartó tevékenység nem kényszerrendszabály, így a területileg érintett állam beleegyezésére szükség van.

Az ENSZ történetében eddig két alkalommal került sor a BT által jóváhagyott békekikényszerítő akcióra. Erre agresszió esetén, az agresszorral szembeni fellépés érdekében kerülhet sor, az érintett állam beleegyezésére nincs szükség, és a cél a támadó cselekmény abbahagyásának kikényszerítése. Mivel a nagyhatalmak teljes konszenzusát feltételezi, ezért az ilyen ritka.