Orosz József, az ős-Napkeltés riporter közösségi oldalán búcsúzott Aczél Endrétől és nem hagyta ki, hogy csokorba gyűjtse mindazok nevét, akik bár tehették volna, nem becsülték meg – éppen ellenkezőleg – Aczél Endrét.
Nem szégyellitek magatokat?
Orosz József évek óta Kanadában él. Ritkán szólal meg, de kollégája, Aczél Endre halála illő nekrológ megírására késztette.
„Bandi volt az, akit minden rendszerben, minden rezsimváltáskor, minden műsorstruktúra-főszerkesztő-alszerkesztő-párttitkár- és portásváltáskor kirúgtak, megaláztak, akinek alkalmasint bocsánatkérését sem fogadták el, ha éppen tévedett és beismerte.
Aczél Endre tudása, tapasztalata, legfőképp, hogy mindenre emlékezett és semmit sem felejtett, nyomasztó teher volt minden gyenge gerinc vezette médiumnak. Aczél Bandi híradós volt. Matúz Józsefné után a londoni tudósítói posztról visszatérő Aczél lett a TV-híradó főszerkesztője, és a rendszerváltás, a televízió fölötti politikai közelharc, a médiaháború első áldozata lett Pozsgaynak és sokaknak köszönhetően, amikor menesztették az „arany földgömbös” híradó éléről. Aczél a korszerű híradózás szellemét és angolszász szakmai normáját hozta haza Londonból, felvilágosult nyugatos –egyszóval: független és szabad– gondolkozása és attitűdje vált elviselhetetlen teherré.
Aczél Endre beleroppant a kirúgásba.
A Szentkirályi utca egyik presszójában találkozva láttam a meggyörnyedt és megroppant Bandit. Pár héttel az előtt, hogy az MTV II-es csatornáján kollégáimmal elindítottuk a pályázati híradót. Kértem Tőle, legyen ott velünk minden este, délután és éjszaka is a newsroomban. Legyen velünk ő is, szidjon, üvöltsön, morogjon, whiskyzzen, csináljon bármit, csak legyen velünk. Elvállalta. A pályázati híradók esti adásainak végén velünk jött vissza a szerkesztőségbe, hogy ízeire szedje a műsort.
Előre az időben bő egy évtizedet, a Kossuth téren üvöltötte Semjén Zsolt a nevét: „Nem fogjuk akadályozni a Napkeltében Orosz urat és Aczél urat, hogy agitprop tevékenységüket kifejtsék.” A tömeg állati hörgése és éljenzése után a Napkelte bojkottja követte, Aczélnak (is) mennie kellett a Napkeltéből. Onnan is. Megtagadta aztán a publikációit a Népszabadság és a Klubrádió a Kiss László-üggyel kapcsolatban, a Facebook-on tett megjegyzése, tévesnek bizonyult emléktöredéke miatt.
Csak a legnagyobbak engedhetik meg maguknak, hogy tévedjenek, és a legnagyobbak teszik meg, hogy elismerik és beismerik a tévedésüket.
Az 1989-es politikai lincshangulat és akarat távolította el a Szabadság térről,
a 2006-os Kossuth téri és Lendvai utcai lincshangulat és -akarat söpörte ki az MTV reggeli műsorából. A 2016-ban a Facebookon kitört verbális lincselés némította el Bandit. Csak a kőkorszakká üszkösödött médiaterepen hordaként kőbaltával garázdálkodó, a Padlásból is ismert „Témüllerek” engedték meg maguknak, hogy Aczél Endrét „néhány óra leforgása alatt” tönkretegyék.”
Emlékezését így zárta:
„New Yorkban az ABC utcáját a televíziós csatorna az esti híradó legendás műsorvezetője halála után Peter Jennings Way-nek nevezte át. A kőkorszakká züllött magyarországi médiaterepen a túlélőknek épp ideje lenne legalább pár jó szót, mi több, fejezeteket, de legalább egy acélsodronnyit írni a korszerű televíziózás és híradózás acélművéről.
Pozsgay, Haraszti, Pálfy G., Rudi, Medveczky, Dobos, Gyárfás, Arató, Murányi – ugye szégyellitek most magatokat?”
Néhány mondat Aczél Endréről
Aczél Endrét leigazolta az égi szerkesztőség
